Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-07-29 / 169. szám
1942. július 29. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1 Újból szabályozzák a bevonult közalkalmazottak Illetményeit és jogviszonyait A m. kir. minisztérium 4180— 1042. M. E. számú rendeleté fontos intézkedéseket tartalmaz a bevonult közszolgálati és közüzemi alkalmazottak illetményeinek és jogviszonyainak szabályozásáról. A rendelet többek között kimondja, hogy a lakáspénzt szolgálatának egész tartama alatt változatlan ősz- szegben megkapja minden alkalmazott, függetlenül attól, hogy legénységi, tisztes-, tiszthelyettes- vagy rangosztályba sorolt havidíjas állományú-e. Aki nem részesül külön lakáspénzben, annak törzsiiletménye 20 százalékát kell lakáspénznek venni. A természetben kapott lakást a bevonult alkalmazott megtartja, de ha egymaga lakta, szolgálatának tartamára felettes hatósága másként is rendelkezhetik a lakással, ebben az esetben azonban az alkalmazottat lakáspénz i leti meg. A rende'eL szerint a katonai szolgálat tartama alatt egve lül az alkalmazott polgári illetményeit lehet köztartozás fejében visszatartani. Az alkalmazott katonai illetményeire, a szolgálati térítmenyeket kivéve, egyél) tartozást közvetlenül feljegyezni és levonni nem lehet. A katonai illetményeknek csak a le'ét lehet levonni vagy v égrehajtás alá venni akkor, ha a tartozások a csökkentett összegű polgári illetményekből egészben, vagy részben nem vonhatók le és a le nem vonható összegekről a polgári illetményeket számfejtő hivatal értesítette a katonai illetményeket számfejtő hivatalt. A háború idején teljesített katonai, vagy közérdekű munkaszolgálat alatt meghalt, hadifogságba esett, illetően eltűnt alkalmazott igényjogosult hozzátartozói részére az elhalálozás vagy eltűnés napját követő három hónapon át folytatólagosan ki kell fizetni az alkalmazott teljes összegű polgári járandóságait. Fölmentés a zsarolás vádja alól Gábor István napszámos és Dominkó András kisbirtokos, adorjánfalv ai lakosok ez év feb már 26-án járásbírósági tárgyaláson voltak Alsólendván. Tárgyalás után elmentek a? egyik korcsmába, ahol savanyúi levest ettek és bort: ittak. Innen késő délután Kapca község felé vették útjukat, ahol ismét betértek a korcsmába s ittak és nótáztak. De ez még nem volt elég nekik. Cserföldön is látogatást tettek a korcsmában, ahonnan eléggé elázot- tan távoztak. Harmadnap, február 28-án Dominkó elment Belát inéra és a csendőrségen feljelentést tett Gábor ellen zsaro'ás bűntette címén. Azt mondta, hogy Gábor a cserföldi korcsmában őt leöléssel fenyegette meg, ha nem ajándékoz neki 150 pengőt. Erre ő a 250 pengőt tartalmazó tárcájából 150 pengőt át is adott neki. Az ügy ma került a zalaegerszegi kir. törvényszék büntető tanácsa elé, ahol tolmács útján történtek a kihallgatások. Gábor azzal védekezett, hogy ő csak kölcsön kérte a 150 pengőt, amit meg is kapott, de nem fenyegette meg Donunkét. Mivel így hitelt érdemlő tanuk hijján nem lehetett a zsarolást Gáborra rábizonyítani, a bíróság felmentő í é e et hozott, ami azonban nem jogerős. Miért magasabbak a mai élő fiatalok, mint apáink voltak? Folyton növekszik az ifjúság átlagos testmagassága A mind nagyobb keretek között végzett tömeg vizsgálatok (iskolaorvosok, sovozóorvo- sok stlr.) eredményei kétségtelenül azt bizonyítják, hogy az előző nemzedékhez viszonyítva az ifjúság testmagassága ma valamivel nagyobb. Meg kell azonban állapítanunk azt, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a mai magasabb testmagasságok csakis a gyermek- és ifjúkorra (24 életéven aluliakra) vonatkoznak, nem pedig felnőttek. helyesebben a növekedésben már megállapodott egyének korcsoportjára. Tehát tulajdonképen csupán arról beszélhetünk, hogy a mai fiatalság testhossznövekedése meggyorsult, azaz a mai gyermek korábban éri el azt a testmagasságot, amit apja vagy nagyapja. Joggal merült fel ezután az a kérdés, miben kereshető ennek az egész civilizált világban megfigyelt érdekes jelenségnek az oka? Sí wsKi oy? > ~-ry'-, jvr ;•■ ■-;••. IB|lllv ’ III S rr KESERŰ VIZ Valószínűen több tényező együttes köz- rejátszásának az eredménye a mai fiatalság meggyorsult testmagasság-növekedése. Szerepet játszanak itt mindenekelőtt a faji adottságok, családi és öröklési sajátosságok, földrajzi és éghajlati viszonyok, környezet- hatások stb. A nehezebben változtatható feltételeken felül köztudomás szerint jelentősen befolyásolják a testnövekedést a szociális és higiéniai viszonyok, az életmód, táplálkozás (vitaminok), foglalkozás, légióként pedig a kora gyermekkorban megkezdett rendszeres és célszerű sport és testnevelés is. A szociális és gazdasági viszonyok befolyását szépen igazolják a svéd antropológusok megfigyelései, akik már kereken száz esztendeje (1840) rendszeresen ellenőrzik a svéd hadsereg újoncainak testmagasságát. Kiderült, hogy az ország gazdasági viszonyainak ingadozását szigorúan nyomonköveti a megfelelő újoncévjáratok átlagos testmagasságának alakulása. Az ötévenlcinti magasság-gyarapodás 2—8 mm között változott, mindig a szerint, hogy milyen gazdasági és szociális viszonyok között nőtt fel a szóban- forgó évjárat. A legnagyobb testmagassággyarapodás megfelel Svédország gazdasági fel- lendülé e két évtizedének (1895—1915). Ugyancsak a szociális helyzet és testmagasság közötti összefüggésre vetnek fényt a Zürichben nemrégiben végzett nagyszabású iskolaorvosi vizsgálatok is. Harmincezer 6—13 éves tanuló közül a jó anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek átlagos testmagassága kereken 1 ctn-rel múlta felül a középértéket. Viszont ugyancsak kereken 1 em-rel maiad t ez alatt a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő munkáscsaládok gyermekeinek átlagos testmagassága. Egyébként a magas kultúrájú és kedvező gazdasági viszonyokkal rendelkező Svédországban a sorozási eredtnénvek’ r*»% ma is a testmagasságnövekedés fokozó ’á: á ó! számolnak be. Igv például az ú joncok átlagos testmagassága 1935. óta is újabb 12 mrn-rel emelkedett. Ha ondó megiigye’é ékről számolnak be a finn katonaorvosok is, megállapítva azt, hogy a jobb szociális helyzet és magasabb* életszínvonal nemcsak a tápláltságra és erőállapotra, hanem a testmagasságra is előnyös befolyást gyakorol. A finn újoncok átlagos testmagassága a 18. századtól 1922-ig' kereken 2 cm-rel emelkedett. Hollandiában 1850—1900 között 10.9 mm-rel, Japánban 1897—1920 között 2 cm-rel, Németországban pedig 1892—1912 között 12 mm-re lett nagyobb az újoncok átlagos testmagassága. A londoni antropológiai intézet kiterjedt vizsgálatai szerint a mai fiúgyermekek 90 százalékának testmagassága nagyobb, mint az apáé volt ugyanabban az é’e korban már most rendelj« meg. Minden iskolai nyomtatvány kapható a „E R I N Y I“ könyvesboltban.
