Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-30 / 144. szám

—­fTSa? 1942. június 39. ZALÁMEGYEI ÚJSÁG Zöldmező szövetségi gyűlés Keszthelyen Az Alsódunántúli Zöldmező Szövetség Pé­ter Pál ünnepén a keszthelyi gazdasági aka­démián tartott közgyűlést vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. Albrecht kir. herceg", elnök, távolmaradását kimentette. Vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöki meg­nyitójában részletesen beszámolt a földmű­velési miniszter megértő támogatásáról, amely eok fnindent tett lehetővé. Megemlékezett a felső zöldmező tanfolyamról. A főfeladat az állattenyésztés föllendítése, azért szoros kap-! esolatüt tartanak fenn a Szar vasmar h;ate-i nvésztő Szövetkezettel. Köszönetét mondott a tisztikarnak cs Kolbai Károly gazd. akad. r. tanárnak, az egyesület igazgatójának. J Ezután Kolbai Károly számolt be az ed­digi eredményekről és a jövő feladatait is­mertette. Utóbbiak közé tartozik a tanítás es mintagazdaságok kialakítása. A számadások és költségvetés tárgyalásá­nál beszámoltak a tisztviselői kar rangsoro-' zásáról a miniszteri rendelkezés szerint. Elfogadták azt az indítványt, hogy a zöldmező mesterek hivatalból tagjai legyenek a legeltetési társulatoknak és azok működését) támogathassák. Délután bemutatásra került a növényter­mesztő telep, a mintagazdaság és az állvá­nyos szenaszárítás. Minden előkészület megtörtént a gyümölcskivitei biztosítására Mint értesülünk, minden előkészület meg­történt már az idei gyümölcsértékesítés zavar­talan lebonyolítására. Vonatkozik ez ügy a bel­földi, mint a külföldi értékesítésre. Belföld! viszonylatban egyes gyümölcsfajtákban a na­gyobb felvásárlások már meg is indultak, de a tulajdonképeni felvásárlási szezon csak a közeli hetekben kezdődik meg. Nagy érdeklődéssel várják a külföldi ki­viteli üzlet megindulását is. A külföldi kivitel szempontjából változatlanul elsősorban a nagy német piac jön számba, amely, mint ismere­tes, a magyar gyümölcsféleségeknek egyik leg­nagyobb felvevő piaca volt. Mint értesülünk, a Németországba irányuló magyar gyümölcski­vitel ügyében július elején indáinak meg tár­gyalások Budapesten, amikoris véglegesen tisz­tázni kívánják a Németországba irányuló gyü­mölcsszállítások ügyét. Nagy tárgyalás a törvényszéken 46 vádlottat 10 ügyvéd véd A múlt év folyamán cs ez év tavaszán szervezett tolvajbanda követett el kisebb-na- gyobbszabású lopásokat vármegyénkben, leg- többnyíre a zalaegerszegi törvényszék terüle­tén. A lopásokat besurranás, betörés útján kö­vették el s elvittek mindent, ami kezükügyébe esett: élelmiszereket, ruhaneműeket, háztartásj eszközöket, pénzt. A csendőrségnek a tavasz- szal sikerült ártalmatlanná tenni a társaságot, mégpedig nagyon érdekes módon. A pozvai cigánytanyán egy vadházaspár összekapott egy­mással. A cigány megverte az »asszonyt«, aki dühében elment a csendőrségre és feljelenté­sével nyomra vezette a csendőröket. így azután 14 jómadár került hurokra, akik közül 12 cigány, 2 pedig pölöskei polgárember. Ezek a zalaegerszegi törvényszéki fogházban várták, a mai napot, amelyen számot kellett adniok cselekedeteikről. A tolvajbanda tagjai: Kolompár Imre 49, , Kolompár Ferenc 33, Kolompár József (Bózsi) 84, Horváth Sándorné Kolompár Ilona 29 éves pozvai születésű, Farkas János (Jani) 45, Ko­lompár Gyula (Tuca) 20, Farkas Antal (Pöngő) 20. Horváth Julianna 34 éves sárhidai. Ko­lompár András (Tuta) 34 éves neszelei, Ko­lompár Rafael, (Jóska) 24, Kolompár Aladár Értesítjük előfizetőinket, f hogy | j Hala vár megye I Címtára j munka alatt áll. (Báli) 20 éves és Kolompár János (Pücsök) 25 éves, ismeretlen születésű és tartózkodáséi kó­bor cigányok, Berta Mihály 35 éves és Vinkó József 40 éves pölöskei lakosok. A vádlottak száma azonban nem 14, ha­nem 46, mert 32 orgazdaság gyanújába esett s ezeknek is be kellett vonulniok a mai fő- tárgyalásra, amelynek elnöke Pénzes Lászl(j dr. törvényszéki bíró, szavazóbírák: Mojzery Ferenc dr. és Czeglédy Ferenc dr. törvény- széki bírák. A vádat Morava Károly dr. kir. ügyész képviseli. A 46 vádlottat tíz ügyvéd védi. Csak a személyi adatok fölvétele egy és negyed óráig tartott. A törvényszék a tárgya­lást négy napra tervezte, így tehát ítélet csak a hét végével várható. A Szentatya áldását küldte a csácsbozsoki újmisésnek Ujmise volt Csácsbozsokon. Gyönyörű, ve- rőfenyes időben mutatta be első szentmiséjét1 az Urnák Baumgartner Oros bencés áldozó­pap. A plébánia udvarán volt felállítva a több­méter magas tábori oltár. Ott szorongott az oltár körül a falu népe, sőt a környező köz- ség ékből is igen sökan. Szokatlan és ritka öröm volt, amikor a csácsbozsoki plébános a szentbeszédben bejelentette, hogy Őszent­sége XII. Pius pápa táviratban küldte áldá­sát az újmisésnek. A távirat szövege így hangzik: »A szentséges atya Baumgartner új- misésnek a kért apostoli áldást, a mennyei kegyelem zálogaként szívesen adja, Mag- lione bíboros.« A legszentebb földi trón Fejétől jött áldás valóban koronája volt a csácsbozsoki úimi- sének. ’ Húszéves találkozó Az a 23 életjáró, akik 1922-ben érettsé­giztek a zalaegerszegi áll. gimnáziumban, jű- nius 28-án Zalaegerszegen adott egymásnak) találkozót. Ez a találkozó különös érdekessé­gével emelkedett ki az évről-évre ismétlődő,, bizonyos tekintetben megszokottá vált össze­jövetelek közül. Az érdekességet és különös színt az adta a találkozónak, hogy ez az osz­tály Marton Boldizsár tanár úr osztálya és a találkozón megjelent Marcell karmelita atya, aki Győr városában rendi noviciusmester. Az az osztály, amely az első világháborúba bevo­nult osztályfőnök felmentését, sőt hazarende- lésct Zita királyné Őfelségénél megfolyamodta, instanciázott a karmelita tartomány főnöknél:! engedje el Marton tanár urat a húszéves ta­lálkozóra. Erről a nehezebb frontról »való­színű« -nek jelezték az elengedést. És az ösz- szehívó levelek azzal a csábító varázzsal men­tek szét, hogy Marton tanár urat is körünk­ben köszönthetjük. No, jöttek is az öreg diá­kok és, ha maguk nem jöhettek a mai viszo­nyok között, elmaradhatatlanok voltak a ki­mentő kedves levelek. Marcell atya folyó hó 27-én délután ér­kezett Zalaegerszegre és a plébánián szállt} meg. Mint fiatalos, meleg arccal mondotta, hazajött és Zala olyan szép véges-végig. A diákok egymásután siettek fel kipirulva a plébániára. Június 28-án megjelentek tizen- ketten a gimnáziumban és ott az elesett diák­hősök emléktáblája előtt csokrot helyeztek el s azokról rövid beszéd kíséretében megem­lékeztek. A gimnáziumtól volt altisztjük, a közismert Kosa bácsi, aki már nyugalomban van cs 74 éves, vezette az öregdiákokat a templomba. Az öregtemplomban a diákok felvették Marcell atya kézéből a Boldogságos Szűzváll- ruháját helyettesítő érmet, negyed 10-kor meg­hallgatták szentmiséjét. A szentmisén Zeke László és Hegyi Károly öregdiákok minis trál- tak, Bencze Imre dr. ügyvéd egyházi énekeket énekelt. Fényképezés után, amelyre Marcell atya is elment, tisztelegtek tizenketten P. Mar­cell osztályfőnök előtt a plébánia szalonjában, majd Pehm József prelátus, apátplébános előtt, aki az osztálynak 3 féléven át hittanára és kétt féléven át, Marton Boldizsár háborús szolgá­lata alatt osztályfőnöke volt. P. Marcell osz­tályfőnöki órát tartott, a tárgya: ragaszkodás a Boldogságos Sziűzhöz, a szentmiséhez és az Anyaszentegyházhoz. Az osztályfőnök tüze a régi; az osztályfőnöki óra új gondolatai a tanítványok lelke mélyéig hatoltak, könnyek! csillogtak az ezüstösöd esnek induló diákok: szemében. Az osztályfőnöki órán, amely lelki- gyakorlatnak is beillett, resztvettek: Miklós/ János dr. m. kir. tisztiorvos (Pacsa), Bődy Zol­tán dr. és Nagy Béla dr. főszolgabírák, Bencze Imre dr. ügyvéd (Budapest), Pregl Lajos tiszt­viselő (Budapest), Tivolt Elemér vm. árvaszéki ülnök, Lukáts László dr. vm. aljegyző, Zeke László főmérnök, Augusztinovicz Elemér dr. áll. gimn. tanár (Sopron), Tóth László kór­házi gondnok (Sümeg), Sperlagh Elemérné Moldoványi Ilona (Szombathely), Hegyi Ká­roly dr. gimn. tanár (Budapest). Marcell atya fél 12-kor elutazott, hogy másnap újmisén mondjon szentbeszédet. Mar­cell atya, akit sokan a köz számára elveszett} emberként sirattak, nagyon munkás, igénybe­vett es keresett lelkipásztor. A 12 tanítvány! elvonult a temetőbe; elvitte a hálás megem­lékezés koszorúját Péterffy Béla tanügyi fő­tanácsos, igazgató, Csiky György igazgató, ta­nár sírjához. Borbély György, Takács János ta­nároknak s Rozenkvancz József, Horváth Béla és Lovonyák István elhúnyt diáktársaiknak sírját megkoszorúzták. Délben az Eszéki-étteremben az ebédező iskolatársakhoz csatlakozott Eitner Sándor}* földbirtokos, országgyűlési képviselő, valamint} feleségével Sperlagh Elemér is. A találkozóid jól érezték magukat a szép Zalaegerszegen* csak a hiányzó szállodáját áldották, de ez nemcsak az ő hangjuk. A találkozóról kimentették magukat: So- moss Ödön százados, segédtiszt, Wölfer Ist­ván városi főmérnök, aki Kolozsvárott időzik hivatalos úton, Besenyey (Riedlmayer Tibor) dr járásbíró (Győr), Károlyiné Károlyi Sarolt^ (Budapest). Rozenkrancz József meghalt. ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom