Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-09 / 78. szám
1942. április 9. ZALAMEGYEI IJJ8AG 3. IM >> uhui uiiiuawuawwMi Rendelkezés a ^azdasá^i munkavállalók ellátásáról A polgármester a gazdasági munkavállalók élelmezése és természetbeni járandóságainak kiszolgáltatása tárgyában kiadott miniszteri rendeletek alapján közhírre teszi, s hogy a munkaadó a munkavállalóknak a természetben járó munkabér ama részét, amely a megállapított kiszolgáltatható mértéket meghaladja, természetben nem szolgáltathatja ki. A természetben ki nem szolgáltatható munkabér más megállapodás hiányában készpénzben fizetendő ki. A gazdasági . munkavállalók élelmezésére a munkaadó, havonként és fejenként számítva 25 kg. lisztet és 3.5 kg. zsírt, vagy szalonnát tarthat készletben, illetőleg szolgáltathat ki. Készletben tartható mennyiség lisztből 1942. augusztus. 15-ig. zsírnál 1942. november -30-ig felmerülő tényleges szükségletet szabad számításba venni. A megállapított fejadagon felüli meny- nyiséget tartozik a munkaadó 15 napon belül a közélelmezési hivatalban bejelenteni és a kijelölt helyen beszolgáltatni. Beszolgáltatni köteles a munkaadó azt a mennyiséget is, amelyet azért nem adott ki, mert kevesebb munkavállalót alkalmazott, vagy a munka- vállalókat rövidebb időre alkalmazta. Mi a szinleges iparűzés A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter eb i jelentőségű határozata szerint nem ütközik jelenleg érvényes jogszabályba az iparűzésnek az a módja, amiből az iparigazolvánnyal rendelkező iparos (kereskedő) részére az ipar (kereskedés) folytatásához szükséges tőkét, vagy munkaeszközöket és berendezést meghatározott ellenérték, vagy a nyereségben és veszteségben való részesedés mellett más bocsátja rendelkezésre. Az ilyen megállapodás azonban a fennálló rendelkezések szerint közkereseti társaságnak nem tekinthető. Ilyen értelmű megállapodást lehet létesíteni a Kereskedelmi Törvény 9. címében szabályozott betéti társaság formájában, vagy a korlátolt felelősségű társaságról és a csendestársaságról szóló 1930 :V. te. második részében szabályozott csendes társaság formájában. Betéti társaság esetében a kültagot, vagy csendestársat csak ellenőrzési jog illeti meg. Sem a kültag, sem pedig a csendestárs azonban az üzlet tényleges vezetésében, tehát az ipar, illetve a kereskedelem folytatásában nem vehet részt és arrí^ sem közvetve, sem közvetlenül befolyást nem gyakorolhat. Az úgynevezett strohmannság fennforgását a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek e rendelkezése szerint csak a konkrét esetek kapcsán lehet megállapítani. Az ilyen strohmannságnak rendszerinti esete az, hogy a tőkét, illetve felszerelést,; vagy berendezést szolgáltató kívülálló személy az üzlet vezetésében, vagy irányításában közvetve, vagy közvetlenül résztvesz. A textilgyárak beruházási felárai Varga József iparügyi miniszter engedélye alapján, mint ismeretes, a textilgyárak külön beruh'ázá i fe’árat számíthatnak fel bizonyos textil cikkek után. Ennek a beruházási felárnak felszámítását azért engedték meg, hogy az ebből összegyűlő alapból fedezhessék a gyárak gépberendezésük korszerűsítéséhez szükséges összegeket. A beruházási felárak felszámítására jogosított vállalatoknak ezeket a felárakat külön beruházási számlán kell összegyűl jteniök és meghatározott időn belül kell kérniök a beruházási alapban felgyülemlett összegek korszerű gépek beszerzésére irányuló felhasználását. A textilgyárak közül már eddig is, mint értesülünk, igen sokan éltek ezzel a lehetőséggel és a közelmúltban engedély alapján orsókat és szövőszékeket állítottak fel telepeiken. Eddig, mint értesülünk, beruházási felárak felszámítására az Árhivataltól a pamut- fonó. gyapjú- és pamutszövők kaptak engedélyt, elsősorban standard cikkeik után. Mivel azonban ez a beruházási felár-rendszeri alkalmasnak bizonyult arra, hogy a vállalatok így hozzájuthassanak gépberendezésük korszerűsítésének anyagi eszközeihez, ezért most felmerült az a gondolat, hogy talán már a közeljövőben az eddig beruházási felár nélkül forgalomba kerülő selyemszövetek és kötött szövött árúk után is megadják a módot a gyá- i raknak ilyen beruházási felárak felszámítá- | sához. A céh-rendszer dicsérete A régi céhrendszert kár volt a liberális korban teljes egészében eltörölni, kár volt a fürdővízzel a gyermeket is kiönteni, mert voltak a céh-rendszernek oly szabályai, intézményéi és alkotásai, amelyeket át kellett volna ültetnr a mai életbe, természetesen a kornak megfelelő formában. Az iparosság leg- hivatottabb szószólója, az Iparos Hírlap, legutóbbi számában négy cikkben is idézi a céhkorszakot, ezeket írván: »A kifejlődő iparos típus visszahozza a régi fényt, amikor iskolázott, világot járt, céhbeli iparos a szó tiszta értelmében vett képzett és kultúrált mester a magyar városok társadalmának egyik megbecsült és nem egyszer igen pozíciós alakja volt«. Az érsekújvári iparosokról ezeket írja: »A céhek remekelő' hagyományai az utódokban is élnek. Az érsekújvári kisiparost üzleti. tisztessége mellett munkájának tökéletessége jellemzi legjobban«. A sümegi iparosokról így emlékezik meg: »A sümegi magyar kézművesipar ősei a céhvilág híres rendjében nemcsak a fegyvert forgatták vitézül a vár bástyáin, Iranern mint híres kézművesek számos művészi alkotással gyarapították a magyar kézművesipar történelmi emlékeit«. A szentendrei iparosokról ezeket olvassuk: »Szentendrén a régi csendes-rendes céhek világának emléke él még a lelkekben«1. örvendünk e megállapításoknak, amelyek azt mutatják, hogy derék iparosaink lelkében él még a céhek nemes hagyománya, s ha ez ki nem alszik, hanem újból teljes lánggal ég, az iparosságot ismét a megérdemelt megbecsült pozícióba emeli. FIGYELEM! ==á m "££ lil MN (£ ^ *8"’ > A fi Cl ARANY J.-U.28 ^ ÉPÍTKEZÉS! Faanyag; szén- ( td m IN6 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1—S9 SZ. VÁLLALKOZÓ tü/Jí art agy kereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. A Szentszék egyéves tevékenysége A vatikáni nyomda kiadásában most jelent meg »L’ Attivita della Santa Sede del 15 dicemre 1940 al 15 dicemre 1941« címmel 96 oldal terjedelmű könyv, amely a Szentszéknek az 1940. december 15-től 1941. december 15-ig folytatott tevékenységét foglalja magában. A beszámoló nem a hivatalos diplomácia és egyéb tevékenységekre terjed ki, hanem beszámol a Szentatya karitatív munkájáról a háború által sújtottak érdekében. Szól a pápai kihallgatásokról, a kollégiumok munkájáról, a legfelsőbb bíróság tevékenységéről, boldoggáavatásokról. szenttéavatásokról, missziókról, akció katoíikáról, a nuncia- túrák és apostoli delegációk tevékenységéről, a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testületben beállott változásokról, a Szentszéki személyzetében bekövetkezett változásokról. Függelékként tartalmazza a Szentatya rádió- üzenetét a karácsony ünnepe alkalmából. A Szent József Otthon részére érkezett adományok március hónapban: Oláh István 29.70 kg. csont, Isten nevében 19 kg. egységesliszt, Isten nevében 1.90 kg. bab, Farkas Nándor 21.70 kg. csont, isten nevében 1 kg. zsír, 1 3/4 kg. liszt, 5 kg. zöldség, 2 darab szappan, Vörös Györgyné 3 kg. egységesliszt, özv. Sárváry Istvánná 3 kg. egységesliszt, Simon István 2.5 kg. só, Steiner Pál 2.5 kg. só, özv. dr. Kadák Pálné 1 kg. dió, 1 kg. bab, Hencsey Györgyné 1 liter paradicsom, fél liter lekvár, 2 pengő, Isten nevében 2.70 kg. kenyér, Perhács József 9 kg. burgonya, 10 kg. egységesliszt, H. I. 10 pfengő, Isten nevéljen 2, Isten nevében 2, Horváth Imre 5, Töröky Vince 2, Szent József tiszteletére 10, Isten nevében 10, Csupor Gizella 6, özv. Mayer Istvánná 2, Bedő Kálmánná 10, N. N. 3 pengő, Lengyel Anna 50 fillér, Body Zoltánná gyertyamegváltás 5, özv. Rutich Sándorné gyertyamegváltás 2 pengő. női, férfi, gyermek Harisnyák Horváth Jenő divatáruüzletében
