Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-09 / 78. szám
ZALAMEGVEI UJ8AÖ Győrben nigyobbszabásu szabotázst akartak megkísérelni A Magyar Távirati Iroda jelenti: Győrben ellenséges ügynökök nagyobb szabású szabotázst akartak megkísérelni és ennek végrehajtására minden előkészületet megtettek. E Szabotázs-kísérlet a hatóságok ébersége folytán meghiúsult. A lefolytatott nyomozás során ez ügyben közreműködő szeméi) eket sikerült elfogni, akik valamennyien jelenleg is az ügyészség őrizetében vannak. Az eljárás ellenük folyamatban van, amelynek befejezéséig a nyomozás érdekében további közleményt nem adnak ki. Gyüjtessük össze a méhekkel az édesítő anyagot ami megélhetésünkhöz kell A jelenlegi viszonyok parancsoló szükségként követelik, hogy a méhészkedéssel jobban foglalkozzunk. Akiknek már ^ méhcsaládjai vannak, azoknak a több termelés céljából méhcsaládjaikat szaporítani kell, hogy így a többtermelés célját szolgálhassák. Akiknek pedig nincs méhcsaládjuk, de annak beszerzéséhez és főként elhelyezéséhez alkalmuk van, így a gyümölcsösterület tulajdonosoknak is kívánatos, hogy legalább néhány méhcsaládot állítsanak fel kertjükben. Hiszen a méhészkedés nem jelent nagy munkát. A gyümölcsös egyéb teendői közé könnyen beilleszthetjük azt a kevés tennivalót, amit a méhcsalád gondozása megkíván. A méhész- kedéssel időnket tökéletesebben hasznosítjuk es az eredmény láttára beismerjük, bog) érdemes volt vele foglalkozni. A természet terített asztalán rengetegnek- tárcsepp megy veszendőbe. Ezeket a nektár- cseppeket kell ma összegyűltetnünk a méhekkel, az emberiség ingyen munkásaival, hogy ezzel az egyén jólétének emelése mellett a köznek is hasznot hajtsunk. A jelenlegi viszonyok mellett ki kell használni a természet nyújtotta lehetőséget és a méhekkel gyüjtessük össze azt az édesítő anyagot, ami megélhetésünket megkönnyíti. Ezzel nemcsak magunknak teszünk szolgálatot, hanem hazánk javát is szolgáljuk, mert amiképen a szorgos kis méh jóformán a semmiből teremt értéket* úgy kell nekünk is megragadni a lehetőséget és a kínálkozó lehetőségek mellett talán kevésnek tűnő mennyiséget összegyűjtetnünk, amely azonban az ország termelési eredményében .tömeggel jelentkezik. Az utóbbi esztendők időjárási a iszonyai mostohák voltak a méhészkedésre. Nagyon sokan felhagytak azzal. A múlt évi eredmények már azt mutatják, hogy job!) idők következnek. Akinek tehát megvan a lehetősége, az ragadja meg azt és a méhészkedés révén is vegye ki a részét a termelési csatából. Puskás János. Gasparich Kiüt Márk képének megfestetése Gasparich Kiüt Márk, a muraközi vértanú ferences képének megfestetése ügyében kiküldött bizottság szerdán Brand Sándor dr. alispán elnöklete mellett ülést tartott, amelyen megjelentek: vitéz Horváth Ferenc, Pehm József, Szabó Sándor és Thassy Kristóf dr. bizottsági tagok és Tomka János dr. vm. fő- jegyző, előadó. k A törvényhatósági közgyűlés határozatának ismertetése és a közgyűlési teremben tartott szemle után a bizottság elhatározta, hogy: 1. javasolja a th. közgyűlésnek Gasparich Kilit Márk képének a közgyűlési terem számára való megfestetését olyan nagyságban, hogy az a közgyűlési terem déli falán a Zrínyi és Festetics képek fölött középen, a két oszlop között, az oszlopfő magasságáig elhelyezhető legyen; 2. hogy a közgyűlés az 1943. évi költségvetésében a kép beszerzési költségeinek .céljaira 2000 pengőt irányozzon elő, egyben hatalmazza fel a vármegye alispánját, bogy ugyancsak a kép költségeire a közadakozást tegye folyamatba. A bizottság Pehm József pápai prelátust kérte föl. bogy Gasparich Kilit Márk képe másának felkutatása iránt a szükséges levelezést elvégezni szíveskedjék: viszont Szabó: Sándor sümegi esperesplébánost arra kérte föl, hogy Feszty Masa, Némethy Béla ésUng- váry festőművészekkel lépjen érintkezésbe és tőlük esetleg vázlatot kérjen be. Javasolta végül a bizottság az alispánnak, hogy hatósági gyűjtés mellett a Muraközi Szövetséget, mindkét Szent Ferenc-rendet, a Gasparieh-csalá- dot, valamint a megyebeli középfokú intézeteket a gyűjtésbe vonja be. Ausztrália és Japán Ausztrália, a legtávolabbi világrész, amelyet még néhány hónappal ezelőtt a béke), távoli szigetének hittünk — és nem ok nélkül — szintén belesodródott a viharzónába és az orkán feltartóztathatatlanul közeledik partjai felé. A japánok hadi tényei a csendes- óceáni angolszász uralmat alapjában ingatták meg és most felvetődött a kérdés: merre zúdul legközelebb a japán erő: India, Ausztrália, vagy egy harmadik irányban? Két kérdésre kel! válaszolnunk. Először: fontos-e Ausztrália birtoka Japán számára; érdemes-e annak elfoglalásáért nagyobb áldozatokat hozni? Másodszor: milyen esélyekkel küzdenek: Ausztráliáért a szembenálló felek? Az első kérdésre az emberek hamar meg- . adják a feleletet: minden iskolásgyermek tudja, hogy Ausztrália meghódítása Japán régi álma. A túlnépes Japán szembeállítása a gyér lakosságú Ausztráliával, már közhely. Ausztráliának szemére vetik, hogy évtizedek óta minden eszközzel távoltartani igyekszik a bevándorlók áradatát, hogy népének magas színvonalát fenntarthassa. Ezért —mondják — maradtak üresen a végtelen térségek, márpedig ezt a helyzetet fenntartani bűn akkor, amikor más nemzetek krónikus túlnépesedésben Szenvednek. AZ AUSZTRÁLIAI NÉPESEDÉSI POLITIKA. Tudjuk,- hogy Ausztrália területének egy harmada sivatag, másik harmada pedig füves pusztaság, steppe. E végtelen száraz puszták túlnyomó része csak legeltetésre használható. Kisebb részét, amely több csapadékot kap,, feltörték a különleges ausztráliai száraz termelési módszer, a »dry farming« alkalmazásával, azon nagymennyiségű, 1942. április 9. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szőveteladás kitűnő búzát termelnek, Természetes, hogy a külterjes^ legelőgazdálkodás sűrű népességet nem igényel, de még a gépesített búzatermelés sem, hiszen a traktorok és az Ausztráliában feltalált, tökéletesített és gyártott egységes áratócséplőgépek, a »combined harvester« kiszolgálásához ugyan kevés ember kell. Marad a kertgazdálkodás, gyümölcstermesztés, de az erre a célra felhasználható területek terjedelme meglehetősen korlátozott és azok ma már — mérsékelt égövi területeken — nagyrészt művelés alatt állanak. Az ausztráliai kormányok is tudatában voltak a sűrűbb betelepítés szükségességének. Ezért — epen a közvetlenül felhasználható területek korlátozása miatt — nagyszabású öntözőművek létesítését határozták el, hogy ezzel növeljék a kertgazdálkodásra felhasználható területeket. Több hatalmas öntözőmű — duzzasztógátak s csatornák — már el Í3 készült. Az eddig elmondottakból láthatjuk, hogy a mérsékelt égövi Ausztráliában — mert a lentiekben főként a mérsékelt égövi területekről volt szó, — ha kétségtelenül van is még lehetőség a sűrűbb településre, olyan óriási, szűz területek, amelyek csak az ekét! és a gyarmatosok millióit várják — amint azt Amerika országaiban láttuk —> itt nincsenek. lüdjuk, hogy a japáni faj kevésbé tud alkalmazkodni a szélsőséges éghajlatokhoz, mint az európai fajták: kevésbé akklimati- zálódik a zord északon, vagy a trópusok alatt és a hazájától erősen különböző éghajlatú területeken nem szívesen telepszik meg. Tehát Ausztráliában is a már aránylag sűrűn lakott mérsékelt égövi, déli területek volnának azok, amelyek telepítés szempontjából szambajöhetnének. Ezzel szemben a forró égövi Ausztráliában még nagy területek várják feltárásukat; a munkás kezeket, amelyek kiirtják az őserdőket és ültetvényükkel kultúrtájjá változtatják azokat. Azonban a földrész méreteihez képest itt sem olyan nagyok azok a területek, amelyek ültetvényes gazdálkodásra alkalmasak. Csak az északi partszegély és a keleti partvidék, vagyis Queenslandnek a vízválasztó hegylánc és az Óceán közti területek azok, ahol ilyesmiről szó lehet. Ausztrália bányakincsekben is gazdag, de az a gazdagság sokkal szerényebb Malaya és a szigetvilág kincseinél. Ez épen az a nyersanyag, amely pillanatnyilag talán a legnagyobb' fontosságú Japán számára az olaj, épen ez teljesen hiányzik Ausztráliában. AUSZTRÁLIA A VILÁGPOLITIKÁBAN. Ezek után feltehetjük második kérdésünket: érdemes-e Japánnak megküzdeni Ausztrália birtokáért és ha igen, milyen esélyekkel menne a küzdelembe? Hátsó-India és a szigetvilág meghódítása után a japán hadigépezet három .irányban! folytathatja előnyomulását: India, Ivelet-Szi- béria és Ausztrália ellen. Kelet-Szibériáról aránylag keveset hallani a japán eseményekkel kapcsolatban. Pedig elég egy pillantást vetni a földgömbre,; hogy lássuk: India és Ausztrália sok ezer kilométernyire fekszik Japántól, ezzel szemben Kelet-Szibériától a japáni szigetek csak néhány száz kilométernyire vannak. Nem vitás, Japán innen sebezhető.
