Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-25 / 92. szám
1942. április 25. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. mat találjak Pais Dezső, a budapesti egyetem nagy tekintélyű tanára nyelvészeti íejtegetéseinek megismertetésére, amelyeknek ismerete az előbb említett ásatások feltétel nélküli sürgősségét és fontosságát igazolja. Pais Dezső szerint a Csittény név a vesz- prémvölgyi apácák Szent István korabe’i alapító oklevelében Csitüm névnek olvásható a mai ismereteink szerint. A névnek ez az alakja .magyar fejlemény egy korábbi (.sitim ajkból, ez pedig megfelel egy feltehető citim török szónak, amelynek jelentősei a következők: 1. fonadék, szövedék;-2. fonással készült kunyhó; 3. fonással készült kerítés, sövény, gyepű: 4. szél, határ: 5. oldal. Pais Dezső fejtegetései szerint a szónak törökös Csitüm- Csitün alakban ragozott váltakozása s végül az utóbbi alak megmaradása azt igazolja, liogy az a népelem, amely ezt a nev&t ragozva használta, nemcsak értette azt, nemcsak a jelentését ismerte még, de a török nyelv köretében más rokon jelentésű képződménnyé] váltogatni is tudta. Ebből a tényből ny ilvánvaló tehát az, hogy a hajdani faluban a Szent István korabeli időkben török eredetű népelem lakott. Azt kell még megvitatnunk, hogy milyen értelmezéssel használta ez a nép hely: égének nevűi, mi volt a helynév tulajdonképeni je'entése a sok árnyalat közül. Pais Dezső szerint valószínűen kerítés, sövény, gyepű jelentésben vá’.t a hely megjelölésévé ez a szó, még pedig nemcsak az apácák birtokainak, szálln ának, vagy településének — amelynek egyébként itt volt a határa, — biztosítására szolgáló kerítésre vonatkozott ez a név. hanem olyan védőműre, amelynek az országrész védelmében volt szerepe. Elsősorban abból következtethető ez, hogy" 1382-ben Enying és Pata szomszédságában fekvő Hodos határjárásában említik 'a Csitümből Kapurévbe vivő utat. Kapurév Somogy megye északkeleti határvidékén, a Siónál valahol Városhidvég és Nagyberény környékén volt. A Balaton déli partja felé haladó hadűttal kapcsolatos országvédelmi berendezéséket kereshetünk itt az északkeleti Bal atom- szöglet mellékén, s ezek közé számíthatjuk a törökül Csitimnek .nevezett kerítést is. A had- útnak délnyugat felé elhajló folytatásában az országvédelemmel összefüggő egyéb berendezések nyomaival is találkozunk a helynevekben, amilyenek Leshegy, Szemes, Dobverőhegy, Sövény, Hired. Pais Dezső további fejtegetései szerint a citim vagy citin szó mint törökből való kerítés, Sövény, gyepű jelentésű kifejezés nem egyedül tűnik fel a délnyugati országrésznek a helynevei között. Másik török eredetű kerítés, sövény, gyepű értelmű szó a cygla, amely Csigla formájában gyakran jelentkezik más országrészekben, legsűrűbben az erdélyi Mező- zőség tájain, valamint a szorosabb é;telemben, vett Magyarország és Erdély határvidékén. Veszprém megye délnyugati szögletében van Somlyóvásárheiytől és Tüskevártól északnyuFIGYELEM! A m ÉPÍTÉST ZÉl s VÁLLALOK ÉPÜLETFA MN 1 METSZETT «, S w ASZTALOS ÁRU * * 5 Ä « * iá Ü TŰZIFA ÉS j H hl SZÉN J < m B Ö ARANY J.-U. 28 ^ TELEFON 1 > > > ÉPÍTKEZÉSI VÁLLAL KOZ É Faanyag-, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. — 9— , gatra C ogle helység. Az oklevelekben lelhető Csigla olvasató formában és a helynév odavonható az idézett török cygla szóhoz. A hely épen .úgy, mint az ezen a vidéken mutatkozó szott egykori szerepéről kaphatta a nevét. Pais Dezső fejtegetéseiben igazolásul helyi adalékokat is fűzhetek. A balatonkenesei református egyház levéltárában található egy régi adalék, amely Kenese évszázadokon keresztül húzódó határpereinei valamelyik alkalommal a tanuk kikérdezésére szolgáló kérdéssorozatot foglalja magában. Az utolsó, tizedik kérdés szószerint a következő: »\ altja meg hiti szerint azt is a Tanú. Az igazi Királyi méveket, mellyriil Csaj áginak emlékeznek, hol és mellyik határhoz, avagy kihez tartozandó- nak tudgya lenni?» A »Királyi írré vek« elmosódó emléke csak az a gyepű, vagy gyepűsor lehet, amelynek egykori léiét Pais Dezső feltételezi. A hetedik kérdés pedig ez: »Vallja meg azt is >zon hiti szerint Csitteny és Csaj ágii között hol kezdődik és hol végződik a Bég; Határ és micsoda névvel nevezhető határ helyeken megyen előbb?« A harmadik kérdésben szerepel többek között, hogy »az igaz katona utatt határoknak neveztéke.« Mindezek igazolják, hogy Pais Dezsőnek a Csitteny névvel kapcsolatos fejtegetéseit a történettudomány okleveles adatokkal, pontos helymeghatározással is igazolhatja, ha a jelzett határperek okleveleit, iratait felkutatja és áttanulmányozza. A végső gyakorlati eredmény pedig mindezek után az lehet, hogy módszeres ásatással feltárhatunk egy ősi várromot, gyepűt a Balaton partján, —- amely a jövőben fekvésénél fogva is elsőrendű vendégforgalmi tényezővé válhat, bár egykori létéről eddig mitsem tudtunk. Együtt voltak megint a Balaton barátai A Balatoni Társaság irodalmi, művészeti' és tudományos egyesület folyó hó 22-én a fővárosi Szent Gellért-száüó zenetermében tartotta szakosztályi ülését vitéz dr. József Ferenc kir. herceg elnökletével. Az előkelő közönség körében megjelent Esterházy Móric gróf v. b. t. t., Piipka Ferenc dr. ny. főpolgármester, Pehm József pápai prelátus, zalaegerszegi apátplébános, Szalay Albin dr. keszthelyi prem. gimnáziumi igazgató, Hertelendy és Maróíhy Károly dr. országgyűlési képviselők stb. Takács József dr. balatonlellei üdülőhelyi orvos arról tartott felolvasást: miért jó a Balaton, hogyan használjuk azt. Helytelenítette-a napozás túlzásait. Kovács József ny. vezérőrnagy a Balaton regevilágát ismertette Immár kéziratban kész, nemsokára nyomdába kerülő műve alapján. A katona-szerző élvezetes és rátermett író, aki a Balaton szerelmével, páratlan szorgalommal gyűjtötte ösz- sze a Balatonra vonatkozó minden irodalmi, népszokást, történeti stb. kincseit. Vitéz “Sze- pesváry Hugó ezredes balatoni filmjeit betegsége miatt nem mutathatta be. Az ülés lelkes és értékes munkát mutat be. örülünk, hogy a Balaton barátai téien- nyáron, közelhen-táv ólban népszerűsítik a Balatont. félszázaddal ezelőtt nagy lendülettel folyt a selyemtenyésztés a zalai községekben A selyemtenyésztés fejlesztése érdekében sűrű egymásutánban történnek kormányintézkedések. A legutóbbi rendéikezés az első osztálya gubók árát kilogrammonként 3.50 pengőben állapította meg az eddigi 2 pengős ár hciyeit. ikimuiatasokat is közölnek arról, hogy egyes vidékeken milyen arányokat öltött a selyemtenyésztés s milyen volt a tenyésztőki keresete. Az ország lakosságának sokkal nagyobb súlyt kellene helyeznie a selyemtenyésztésre, mint eddig. Hiszen mindössze néhány heti munkát igényel és ez a munka egyáltalában nem nehéz. Inkább szórakozás, mint munka. Jövedelmez annak, aki foglalkozik v ele és óriási a fontossága nemzetgazdasági szempontAz ostia! őskeresztény bazilika Az Ostia óvárosában folytatott ásatások során az eltemetett városnak már csaknem kétharmadrészét napvilágra hozták. Különös figyelmet érdemel az ősi keresztény bazilika, amelyet nemrég fedeztek fel a Fórumtól nem messze. A legújabb ásatások már lehetővé teszik, hogy tisztább képet alkossunk az építmény alaprajzáról és a templom egész történetéről. A bazilika két hajóból állt, s mindegyikhez kápolnák csatlakoztak. Egy márvány - gerendán, amelyet két oszlop tartott, latin felírást találtak, amely a földi paradicsom négy folyó járói tesz említést. Minthogy a felírat betűi a negyedik évszázad első felének stílusára vallanak, valószínűnek látszik, hoay ez az a bazilika, amelyet Konstantin császár »in civitate Hostia« a keresztényeknek adományozott a »Uber Pontiíicalis« tanúsága szerint. hol. Különösen most, amikor — tudjuk — megzav arodott az egész világ kereskedelmi élete. \ alarmkor, 50—60 évvel ezelőtt, sokkal nagyobb aránvokban folyt a se Ivem tenyésztés Zala megyében, mint ma. Különösen a zaiavölgyi községekben virágzott ez a szép munka. Alig volt család, amely ne foglalkozott v olna selyemtenyésztéssel. Szoba, konyha, kamara, mind tele volt selyemhernyóval, az apák gyermekeikkel együtt jártak eperfalevél után s a községekben heteken át másról sem beszéltek, mint a selyemhernyóról. A múlt század 80-as és 90-es éveiben érte el a Zalavölgyön a selyemtenyésztés a legnagyobb fokot s egyszerre csak megszűnt az. Mintha megtiltotta volna valaki a munkát. Most, amikor igazán nagy szükség van arra, hogy az egyre fokozódó selyemszükségletet szintén az önellátás révén fedezzük, újra meg kellene indulnia, még pedig a legnagyobb lendülettel a selyemtenyésztésnek a zalai községekben. rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások Pe$Sc?lcsél>baei iff» LUKI SÍNDOR szücsni esternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5.
