Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-25 / 92. szám
35ALAMEGYBI UJäÄG 3. ' 1942. április 2ö. szémita koldusok héber-dallam órára járhatnának számtalan magyar fajú és anyanyelvű emberünkhöz. Szebbén hangsúlyoznak, túltesznek a mintán. De emellett a szomszédos népek minden han'gíéjté: e és más sajátsága szabad farkasként garázdálkodik a magyar portán. A filmeken gyakorta úgy beszélnek a szereplők, ahogy soha ép nyelvérzékű magyar ember nem beszélt és nem volna szabad beszelnie. A magyar közönség pedig tanul. Jobb ügyhöz méltó szorgalommal igyekszik elsajátítani a fővárosi járdán termett, tőről metszett nyelvi ficamokat s boldogan igyekszik élni velük. Ez a divat. Mindenki így beszél, mindenki ilyen szavakat használ. Így ejti ki és így) torzítja. Az idegen szavak »előkelő« voltának ma is nagyban hódolunk és középosztályunk siralmas művelődési állapotára mi sem jellemzőbb annál, hogy míg például a németek már régen a Fernsprechernél tartanak, addig a magyar polgári úriember kaszinóból kaszinóba telefonál, amíg a kártyapártit összehozza, gyermeke mellett nevelőnő helyett még ma is »bone«-t tart, s a bárókisasszonyt előkelőén »baroness'e«-nek szólítja, a franciák vagy franciául beszélők nem kis csodálkozására. A színházban kabátjukat a garde- robe-ban teszik le és a szünetben nem a csarnokba, hanem a foyerba mennek füstölni. Az idegen sallangok; s az idegenek elhányt szemete még mulatságos torzításban és önkényes továbbképzésben is sokkal kedvesebb a középosztálybeli előtt, mint a sajátja, az egyszerű, az észszerű, a pontos és helyes magyar beszéd. Pedig a nyelv és az érzés közel állanak egymáshoz, sőt elválaszthatatlanul egybeforrnak. A hibás és magyartalan beszéd lassan kikezdi az érzést, s a magyar apránként elveszti magyarságát, amelynek emlékét idővel csak az anyakönyv őrzi meg. Bár az anyákönyvről is lehetne beszélni.. . Mit lehet itt tenni? Mozgósítani kell az egész nemzeti társadalmat az anyanyelv korszerű védelme érdekében. Meg kell szervezni az anyanyelv-művelés és védelem nemzeti szervét az írók, tudósok, újságírók, színészek, egyházi és világi szónokok, az iskolák és egyetemek közreműködésével egyetlen nagy nemzeti összefogás jegyében. Egy írj, de botrányos mellékzöngék nélküli tulipán-mozgalomba kell tömöri leni a társadalmi egyesületeken keresztül, a magyar társadalom minden tagját. Mert a nemzet ügy, ahogyan Móra Ferenc értelmézte, a nép, valóban a nyelvében él. Harmadosztályú kocsik a olasz államvasutak nemzetközi vonalain Az olasz államvasútak nemrég helyezték üzembe azokat az új, elegáns kocsikat, amelyek első-, másod- és harmadosztályú szakaszokból állnak. A kocsik nemzetközi vonalakon közlekednek. Az olasz államvasútak - nak eddig ilyen kocsitípus nem állott rendelkezésére, mert a nemzetközi vonatokat csak első- és másodosztályú kocsikból állították ösz- sze, harmadosztályú kocsi egyáltalán nem volt. Az új kocsitípus lehetővé teszi, hogy több nemzetközi vonalon az utas harmadosztályon tegye meg az utat a határig anélkül, hogy át kellene szállnia. Az új, modern kocsik teljesen fémből készültek, oldalfolyosóval vannak ellátva és két elsőosztályú, bárom másodosztályú és négy harmadosztályú szakaszuk van. Az első- és másodosztályú szakaszban mindegyik pádon bárom ülőhely van. A harmad- osztályú szakasz padjai is párnázottak. A kényelmes, új kocsikat a legkényesebb igényű utasok is igénybevehetik, mert a szakaszok közt külsőleg sokkal kevesebb a különbség, mint az egyes szakaszok menetdíjai között. A TUNGSRAM KRYPTON íénns nemesgázt ö if és e érték — ne hagyjuk kárba veszni J. . Hat napos pedagógiai szeminárium Zala megyében Medve István di\, vármegyénk kir. tan- feiügyelője, a tankerületi kir. főigazgató rendelkezése alapján a folyó tanév tavaszán 6 helyen tart pedagógiai szemináriumot. Keszthelyen az osztott iskoláknál működő tanítók részére, Zalaegerszegen, Sümegen, Pacsán, Tapolcán és Nagykanizsán pedig az osztatlan és részben osztott iskoláknál működő tanítók részére. Első nap. 1942. május 1-én. Zalaegerszegen, a Notre Dame r. k. tanítónőképző intézet dísztermében. A szeminárium igazgatói: vitéz Dénesi Alajos és Bálint Mihály körzeti iskolafelügyelők, jegyzője; Tanay István zalaegerszegi áll. tanító. 8 órakor szentmise a plébániatemplomban és istentisztelet a ref. és ev. templomban. A szeminárium kezdete 9 órakor. 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Természeti, gazdasági és egészségi ismeretek tanításának módszere. Búzás Dezső zalaiövő-irsapusztai áll. tanító. Megbeszélés. 3.) Olajos növények, különös tekintettel a napraforgó termesztésére. Gyakorlati tanítás a VII—VIII. osztályban. Búzás Dezső zalalövő-irsapusztai áll. tanító, a) önbírálat. b) Hozzászólások. 4.) Vallás-erkölcsös nevelés az új Tanterv és Útmutatások szellemében. Németh Ilona keménfai r. k. tanítónő. Megbeszélés. 5.) 10 perces szünet. 6.) Gyakorlati tanítás a ITT. osztályban. Beszéd- és értelemgyakorlat. Zala vármegye visszakerült része. Kálmán József zalabesenyői községi tanító. a) önbírálat, b) Hozzászólások. 7.) Népművelési előadás. Markos Jenő népművelési titkár. 8.) Ferenczi István: »Napsugár az iskolában« című pedagógiai mű ismertetése. Huhn Gyula bazitai r. k. isk. igazgató-tanító. 9.) Elnöki összefoglaló. Második nap. 1942. május 2-án. Pacsán, az osztatlan és részben osztott iskolák részére, a róm. kát. elemi iskolában. A szeminárium igazgatói: vitéz Fi ló Ferenc és Lulich Albin körzeti iskolafelügyelők, jegyzője: Kovács József pacsai r. k.. tanító. 9 órakor szentmise. A szeminárium kezdete 10 órakor. 1.) Elnöki megnyitó. 2.) A történelemtanítás mai módszere. Szabó István pölöskei közs. iskolai tanító. Megbeszélés. 3.) Bemutató tanítás a MI—1'III. osztályban. »A honvédelem«. Szabó István pölöskei községi iskolai tanító, a) önbírálat. b) Hozzászólások. 4.) A Tanterv és Útmutatások nevelésre vonatkozó részének ismertetése a vallás-erkölcsös nevelésre való tekintettel. Bakos József hahót! r. k. tanító. Megbeszélés. 5.) 10 perces szünet. 6.) Bemutató tanítás a IV. osztályban a földrajzból: »A Délvidék«. Molnár Teréz nagyhorváti r. k. isk. tanítónő, a) önbírálat, b) Hozzászólások, 7.) Népművelési előadás. Markos Jenő népművelési titkár. 8.) Ferenczi István: »Amit jónak hittünk az iskolában« című pedagógiai mű ismertetése. Baranyay Géza felsőrajki r. k. isk. tanító. 9.) Elnöki összefoglaló. Harmadik nap. 1942. május 4-én. Sümegen, az állami elemi iskolában. A szeminárium igazgatói: Novák Frigyes és Tanay Jenő körzeti iskola felügyel ők, jegyzője: Karácsony Imre sümegi áll. tanító. 8 órakor szentmise a plébániatemplomban, istentisztelet a protestáns templomban. A szeminárium kezdete 9 órakor. 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Az olvasás tanításának módszere. Németh Anna sümegi áll. tanítónő. Megbeszélés. 3.) Gyakorlati tanítás a III. osztályban. »A fekete kenyér« című költemény tárgyalása. Kiss Mjpria sümegi áll. tanítónő, a) önbírálat, b) Hozzászólások. 4.) A Tanterv és Útmutatások hazafias nevelés című fejezetének ismertetése. András Gézáné csabrendeki áll. tanítónő. Megbeszélés. 5. 10 perces szü-
