Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-04 / 75. szám
XXV. évfolyam. 75. szám. ÁRA 10 FILLÉR 1942. április 4. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: '%f*egerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefont 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC üíiótizetea: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 0« Postatakarékpénztár! csekkszámla: 49.368s Hirdetések díjszabás szerint. Az ünnepek ünnepe Schnattner Szigfrid O. S. B. az energiaforrások és a nyersanyagok eleg- telensége, nem is a tökéletlen nemzetközi jogszabályok fogyatkozásai magyarázzák meg az nj Kálváriát. Nem. Hanem a lelki tájékozat- lanság, a hitből származó biztonság hiánya. Az eredeti céljától elszakított lélek szörnyű vergődése. Husvétkor napvilágos előttem, hogy á gépek es aranyhegyek istenné kinevezve elviselhetetlen teherként nehezednek az emberre, amely a bizonytalanság keresztjére feszítve retteg a legnagyobb veszedelemtől — az elmúlás félelmétől. Ennek a magasabb igényekre teremtett embernek számára a húsvéti harangok diadalmas zúgásakor a mechanikus erők kegyetlen bilincsek, amelyeket tehetetlenül ráz mindaddig, amíg saját maga össze nein törik, vagy rá nem eszmél igazi céljára és méltóságára. Minden húsvét — immár kétezer esztendeje — az általános nagy káoszból és Ősz- szekuszáltságból segít kimenteni az örökkévalóságból a földre szórt szent értékeket. Amikor a világ az anyagba belefullad s a gépek kerekei között összetörik, mily kimondhatatlan áldás éreztetni ezt a diadalmas, halhatatlan, allelujás világszemléletet. A sötét látóhatár szélén a borzalmak és rettenetek feloldódnak előttünk és még a halálos sóhaj is az élet zendülése lesz. A halálból, amely az embertestbe öltözködött Istent győzte le, a halál halála fakadt nagypénteken, hogy harmadnapra örök Élet legyen! Húsvét a krisztusi megváltás harcainak, nehéz küzdelmeinek véghatára, amelyen kitűzetett a húsvéti zászló, legnagyobb problémáink megoldása. Húsvét a békeszerzés ünnepe. Isten és ember közt helyreállt az egyensúly, a kereszt a mérleg nyelve és a béke feltörhetetlen pecsétje: a feltámadás. A vallás e nagy ünnepe meg-megújuló alkalma a békesség dicséretének. Mennyi áldás fakadhatna e dicséret nyomában, ha a szavak csengését sorakozás követné a zászló alá. De <ez is csak jelszó^ amely elmúlik az ünneppel, anélkül, hogy a lelkeket megtermékenyítené. Mert nem akarjuk mélységes tartalmát megélni a húsvét nagy] tanításának és ezért válik, igen sajnosán, ez a legnagyobb ünnep, az ünnepek ünnepe, pár nap múlva kevés reális értéket kínáló szimbólummá. Mert mi tagadás, így értelmezi a húsvétet az a világ, amelynek Krisztus csak! jelkép és a hite merő ópium. Ez a világ letépi Krisztust a keresztfáról s helyébe önmagát szegezi cs itt a halála: feltámadni nem tud soha! Mily rettenetes és borzalmas lenne így az élet. Elviselhetetlen az embersors. Egy értelmetlen összevisszaság, zűrzavaros tohuva-boliu az egész mindenség. Húsvét az emberméltóság revindikálása. Húsvét centrumában a győzelmes, haláltipró, erős Krisztus áll, aki nem fantom, nem ábránd, kába remény, hanem Erő, Élet. Ezért a húsvét az Erőnek ünnepe és az Életnek kezdete; Ez a feltámadt és halálgyőző diadalmas Krisztus hivatva van arra, hogy meglássa végét ennek a pokoli kánkánnak, amely dúl itt a földön. S minden húsvét himnusza a diadalmas optimizmusnak a keserű pesszimizmuson, az Életnek a halálon és a széliemnek! az anyagon. Ennek a csodálatosan harmonikus összhangnak megzavarása idézheti elő azt a borzalmas válságot, amelynek lázrohamait most szenvedjük. A hús vét. dogmája nélkül ugyanis szükségképen be kell következnie a Cél Ó9 Iránytű nélkül bolyongó ember tragédiájának. Mert minden istenhívő élete valóságos szörnykövetkeztetésekkel járna, ha hiányoznék Krisztus életéből a feltámadás dicsőséges, húsvéti reggele. Nem hiányozliatik, hanem inkább szentesíti az Evangéliumot, elviselhetőbbé teszi az életet, magyarázatát adja a szenvedéseknek.; Több ez, mint tan, sovány elmélet, fakó. eszme. Eleven élet, lüktető erő, valóság, amelyet detronizálni, vagy pótolni nem lehet. Amíg lesznek szenvedő emberek, keresztek és frissen ásott sírok, addig mindig lesznek lelkek, akik el vonszolják magukat ahhoz a szent- séges, nyitott és üres sírhoz,' amellyel minden hatalma kezdődött a Krisztusnak. Kezdődött — és soha nem végződik, alleluja! Olasz légitámadás Gibraltár ellen Több találat érte a kikötő fontos pontját Az olasz főhadiszállás 670. közleménye: Kirenaikában felderítő osztagok ütköztek össze egymással. A légi tevékenység a megszokott mértékben folyt tovább. Német vadászok megsemmisítettek egy Curtis-gépet. Bar- cetől keletre lezuhant egy, hárommótoros angol repülőgép. Erős német és olasz légi kötelékek éjjel-nappal támadták Máltát. Halfar és Micabba repülőtereit nagyobb méretű támadás érte, úgyhogy súlyos károk keletkeztek. A német gépek légiharcban lelőttek két ellenséges repülőgépet. Egy ellenséges tengeralattjáró a Földközi- tengeren elsüllyesztette egyik könnyű cirkálónkat. A legénység nagyrészét sikerült megmenteni. Repülőink bombatámadást intéztek Gibraltár ellen. A kikötő hadifontosságú pontjait több találat érte, úgy, hogy nagy tüzek keletkeztek. Brit vadászgépek beavatkozása ellenére repülőgépeink, miután feladatukat ragyogóan megoldották, kivétel nélkül visszatértek támaszpontjukra. Egy angol vadászgépet sikerült lelőni. A húsvéti harangok zúgása, a Megváltó feltámadása úgy hat ebben áz össze-vissza- kuszáít, ezer gondtól gyúródott arcú világban, mint valami szimbólum. Gyermekded mesék aranyszálaiból szőtt, csillogó és biztató, költői valószínűtlenség. Sikongva sikolt a nemzetközi öldöklés és kegyetlenkedés perzselő orkánja, a nemzeti életbe erősen beleszövődik a nehéz gond és a holnap bizonytalansága, az egyéni életre pedig ugyancsak ránehezedik a reménytelenség, a kétség és a csalódások sötétsége. S ebbe a rémületbe, a borzalmak és kínok rettentő éjjelébe belehar- san a triumfális kiáltás: Feltámadott! Alleluja! Hogy az ember vigadozzon, alleluja! Húsvét — a legnagyobb győzelem diadal- napja. Húsvét —a titkok titkának megoldása. Húsvét — a halálnak és műiden fájdalomnak allelujába magasztosulása. Értem, hogy miért kell szenvednünk és aggódnunk. Kezdem érteni, hogy mire jó Isten terveiben a gond, a nélkülözés és a ke- nyértelenség. Világos előttem, hogy mi a célja az Alkotónak ezzel az ezermillió tagú emberkórusnak lamentációjával és könyörtelen megpróbáltatásával! ■ i Csak azért van mindez, amiért az éjt- szaka sötétségére mindig el kell következnie a hajnal mosolygásának. A borúra a derűnek, a nagypéntekre a húsvétnak, a halálra az Életnek. Milyen teljes és maradéktalan megoldást nyer így húsvétkor a sok kínzó emberi probléma. Életünk hozzá van kötve a siralmak völgyének gondjaihoz, amint a görög tengeri rablók rothadó holttetemekhez kötözték foglyaikat, hogy minél jobban és mennél gyöt- relmesebben érezzék a halál iszonyatát. Ha ez igaz, akkor az is igaz, hogy a húsvéti sír- repesztés és halálgyőzés azért van, hogy annál jobban érezzük az Élet, a dicsőséges és örök és halhatatlan Élet lehelletét! Zimankós, sűrű, borongó és nyúlós fekete éjtszaka van körülöttünk, amelyben a húsvét a leggyöt- rőbb és — kínzóbb titkok diadalmas nyitját adja. A megoldások megoldását. Az éjt- szakában a hajnal pirkadását. A kínok végét. A szenvedés megdicsőülését. A <fájda- lom értékét. \ an baj, tagadhatatlan. Jajgatunk sokat. S a tragédia az, hogy űiem vesszük észre mindennek okát, az egymás keresztrefeszíté- set nemzetközi viszonylatban épúgy, mint egyéni életben. Az alapokat nem lehet megingatni büntetlenül. Az emberi társadalom isteni felépítését nem lehet nagy veszedelmek felidézésének kockázata nélkül megbolygatni. Mechanikus korunknak legnagyobb bűne, hogy új, mesterséges és raffinált Golgotát készítenek egymásnak az ember testvérek. Az élet forrásainak megfertőzése, az adott szó szentségének elvesztése, a lelkiség és az istenhasonlóság megtagadása csak egy-egy stációja ennek az útnak. Nem a sok, vagy kevés pénz, sem
