Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-18 / 86. szám

1942. április 18. ZALAMBGYBI U38ÍQ 3. s gondoskodjunk arról, hogy a fronton küz­dők mögött építsük ki, erősítsük meg a hátsó fegyvernélküii frontot, így segítsünk harcoló testvéreinknek. í)e ezzel .egyidőben gondol­aki az ország élén áll: vitéz nagybányai Horthy jnnk arra is, akinek mindent köszönhetünk, Miklós kormányzó úrra, akit az ismét magyar Muraköz szívébe zár. (Ismét tomboló éljen­zések.) .Iskolásgyermekek kedves éneke tör íeí ismét, majd egy markáns katonaarc jelenik meg az emelvényen: Kaltrőy Antal alezre­des, aki kedves szavakkal köszönte meg a magyar katona ünnepleset. (A tömeg élteti a magyar hadsereget: zúg szünet nélkül az ütem: »éljen a magyar hadsereg!») — Az utóbbi időkben, — mondotta, — a zalai kaka ugyancsak kivette részét a ka­tonai eseményekből. Ott volt Csallóközben, ott a Kárpátalján, ott Erdélyben, a Délvi­déken és — mindenhova szívesen ment es teljesítette kötelességét, de — talán mondani sem kell — a legszívesebben Muraközbe jött, át a Murán, amelynek partján 23 éven át csak sóvárogva állt és kémlelt át. Muraközbe, ahol legtöbbnek valakije itt rekedt: anya, testvér, vagy rokon... — Most itt vagyunk. Megköszönjük mind­azt, amivel a magyar katonaságot körülövez­ték. S ha elmegyünk, elvisszük magunkkal Muraköz légkörét, szeleteiét, amelyet élvez­tünk. Tiszletel a holtaknak. A Zrínyi-emlékműtől a közönség ismét zárt sorokban a ligetben álló hősi emlékmű­höz vonult, ahol a koszorúk megszámlálha­tatlan tömegével árasztották el azoknak ne­vével díszített emlékkövet, akiknek nevén kí­vül már csak emlékük él, akik ismét magyar földben boldogan szunnyadnak. A zene szól és a menet végeláthatatlamil vonul az emlékmű előtt díszelegve. — Egy, aránylag kisebb menet tűnik fel. Csupa egy­öntetű meglett férfinép: nagybajuszos, mar­káns arcok, csupa szilárd tekintet, fegyelme­zett külső. Ök kiválnak a menetből. Az em­lékmű elé vonulnak egészen. Megállnak né­mán, szótlanul, a görnyedt hátak is kiegye­nesednek. Ök azok, igen, ők, a volt 20-asok, .akik bajtársaikhoz jöttek, hogy a boldogság ünnepén együtt legyenek ismét boldogok: az élők a megbaltakkal, mert ismét mindketten magyarok, amelyért élni is, de halni is di­cső. (E látványnál mindenki szemébe könny szökött, hisz a kis válogatott élcsapat — élén jegyzőjükkel — egy történelmet: sorstragé­diát és kálváriát sugárzott, amely azonban már feltámadássá lett.) P. F. G. Nagy bajok vannak Burmában A csungkingkínai hivatalos jelentés sze- irint a burmai kínai csapatok kénytelenek visz- szavpnulni a növekvő japán nyomás elől. A japán csapatok feltartóztathatatlanul folytat­ják előnyomulásukat a Salween folyó mentőn. Japán ejtőernyős vadászok a kínai vonalak mögött ugrottak le. A Taghaya irányából elő­retörő japán hadoszlop heves harcok köze­pette tovább nyomul előre északi irányban, hogy mielőbb elérhesse Yanit, amely alig há­rom mérföldnyire fekszik My ólától. Ezt a helységet a kínaiak már kiürítették. A Daily Mail írja, hogy a burmai csatá­I ban nemsokára teljesen kimerülnek az. an­gol csapatok és az emberi teljesítőképesség i határához közelednek. Az Irawádi völgyében az angolok elviselhetetlen körülmények között harcolnak. A burmai harc ismét az idővel való ver­senyfutás, — állapítja meg a Daily Telegraph. Az esős évszak pontosan hat hét múlva kez­dődik. Akkor a harcokat abba kell hagyni. Ha az angoloknak addig nem sikerül Manda- laytól délre a japánokat feltartóztatniok és Mandalay elesik, akkor a szövetséges csapa­tok nem kaphatnak többé utánpótlást. Ipari és kereskedelmi érdekek / Az ipartestületi intézmény hatáskörének kiterjesztése és a céhrendszerbeli jogok egy részének visszaadása elsősorban kisipari érdek. Az ipartestületi hálózat megfelelő kiépí­tésével kapcsolatban az ipartestületi jegyzők kiképzése, jogkörük kiterjesztése szükségessé vált. Az ipari érdekképviselet intézze a saját szakmai dolgait s mint J. fokú iparhatóság járjon el bizonyos olyan ügyekben, amelyek a fejlődés követelményeinek megfelelően s az ipari érdekek szemelőtt tartásával ügyintéző körébe utalhatók. A szabályalkotás és a bí­ráskodás jogát bizonyos kérdésekben vissza lehetne adni az érdekképviseleti szerveknek s ezzel az amúgy is túlterhelt iparhatóságok tehermentesíttetnének. Miért nem adhatnának ki például a szabad iparok gyakorlására ipar- jogosítványt az ipartestületek, a kontár ügyek­ben miért nem bíráskodhatnék az ipartestü­letek fegyelmi széke? A jogosulatlan ipar­űzések tekintetében miért nem lehetne fel­ruházni bírói jogkörrel például az ipartestü­leti jegyzőt, vagy miért nem lehetne életre- hívni egy érdekképviseleti szakbíróságot, vagy egyesbírót? Egyéb kisebb természetű és eny­hébb' elbírálást igénylő ipartörvénybe üt­köző cselekmények tekintetében a fegyelmi szék miért nem járhatna el? Sok-sok kérdés van, amelyet egész nyugodtan intézhetne maga az érdekképviselet. Ugyanígy a kereskedelmi érdekképviselet is kiépítendő volna. Az ilyen szélesebb hatáskörrel felruházott ipari és ke­reskedelmi érdekképviseleti szervek hatósági ügykörénél ellenőrzést és felügyeletet gyako­roló az I. fokú iparhatóság, amely ezek­ben az ügyekben II. fokú fórum lehetne. Ez­zel a reformmal több idő jutna az I. fokú iparhatóságnak a külső szolgálatra és az ipar­rendészeti ellenőrzésre, másrészt az érdekkép­viseletek intéznék saját szakmájukat érintő, annyit sérelmezett ügyeket s így a népies és szociális szempont hatályosabban érvénye­sülne. Az iparfelügyeleti intézmény megfelelő átszervezése s magasabb hatósági jogkörrel való felruházása közérdek. Az ipari üzemek, gyárak, kereskedelmi telepek, bányák leghiva- tottabb ellenőrzői, irányítói az iparfelügye­lők. A felmerülő ügyekben már az alsófokú Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és nOi szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás női, férfi, gyermek Harisnyák nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében hatósággal karöltve járnak el s a felsőbb ha­tóságok is, mint hatósági szakvéleményt adó szervet hallgatják meg az iparfelügyeíősége- ket. Miért nem lehetne az iparfelügyelőségeket hatósági jogkörrel felruházni s más hatósá­gokat mentesíteni a különböző munkálatok­tól? (Helyszíni szemlék, vizsgálatok, ellenőr­zések, stb.) Az itt felmerülő kérdések leg­többször helyszíni szemléket, helyellenőrzése- ket igényelnek s mérnöki, műszaki szaktu­dást, gyakorlati ismereteket kívánnak. Csak azok tudnak helyesen álláspontot foglalni, akik az ellenőrzést gyakorolták s bizonyos szak­ismereteik vannak. I Eddig a hatóságok az iparfelügyelő meg­hallgatásával (legtöbbször) döntöttek a konkrét ügyben, felsőbb hatóságok az íratok alapján foglaltak álláspontot. Az íratok alapján váló döntés a közben már eltelt idő, a változó és változtatható körülmények miatt lehet téves. Az ügyintézés gyorsítása, a felsőbb hatósá­gok tehermentesítése, a szaktudás elismerése, a közvetlenség elvének ér vényre jutása az ipar, és kereskedelem szempontjából oly fontos iparfelügyelői intézmény megfelelő átszerve­zését és kiépítését megkívánják. Az ilyen ki­terjesztett hatáskörrel felruházott iparfelügye­lőségek a II. fokú hatóságok székhelyein szer- veztessenek s a felmerülő kérdésekben, mint III. fokú hatóság döntsenek, jogérvényesen. Ipari és kereskedelmi érdek a kereske­delmi és iparkamarai reform mielőbbi meg­valósítása. A szakmák eltérő természetére való, tekintettel szükséges volna a két kamarának egymástól való elv álasztása. A két kamara tör­vényi felhatalmazása alapján szakmai kérdé­sekben autonóm jogkörrel lenne felruházva s mindazokban a kérdésekben, amelyekben a kereskedelem és az ipar érdekei találkoznak,; vagy érintik egymást, ott alkalomszerűen kép­viselteti, szerveik tanácskozásait közösen tar­tanák meg. Az egyeztető — magyarázó — ta­nácskozások eredményeként hoznának az ipari és kereskedelmi szakkérdésekben, mindkét szakmát közösen érdeklő ügyekben jogegy­ségi határozatokat, döntéseket. A kamarák kü­lönben speciális ügyeiket külön, egymástól függetlenül intézzék hivatásszervézeteik meg­hallgatásával. A kereskedelmi és külön az ipari kamarák átruházott hatósági hatáskör­ben intéznének olyan ügyeket, amelyek vég­zése alól a kereskedelem- és iparügyi minisz­tériumot tehermentesíteni lehetne. Igen érezte a múltban az iparosság es a keresztény kereskedelem, hogy a kereskedelmi és iparkamarákban általában a kereskedelem volt túlsúlyban, s a legtöbb helyet, elsősor­ban a vezető pozíciókat a zsidóság foglalta el. Az irányítás, véleményadás, sok tekintet­ben csaknem a döntés erejevel bíró nyilat­kozatok tekintetében a zsidóság döntő be­folyást gyakorolt. Lehetetlen helyzetet terem­tett, hogy az új korszellem idején ilyen ösz- szetételű és szellemű szakszervek és véle­ményt adó szervek állhatták illetékes felsőbb hatóságok rendelkezésére. Ha ezekből a kama­rákból az érdekképviseletek magyar szelle­me, fajvédő felfogása, a keresztény nemzeti gondolkozás áramlik majd illetékesek felé, akkor az egyetemes magyar érdekek meg­felelő védelmet találnak, az ipar és kereske­delem általános problémái egyszerre megol­dódnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom