Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-27 / 143. szám

1942. június 27.

ZALA MEGYEI ÚJSÁG

5.

kényszerű tétlenség téli vergődését, nemasa- Igát felveri majd falun, pusztán, tanyán a munka zajos derűje, az alkotás büszke öntudata. A ítéli szomorúság egyszerre eloszlik majd és messze elszáll telkedről a magatehetetlenség nyomasztó érzése. Tanyát ver szegény hajlékodban az öröm és a megelegedes, hogy szálláscsinálója legyen a boldogságnak.

Az Isten áldása, a gyermek, most már igazán áldássá válik. Ahány éhes száj, any- »yiszor két fürge munkás kéz. Lám, milyen •sodát jelenthet életedben a Teremtő legszerényebb teremtményének, a birkának megjelenése.

Feltörték a legelők nagy részét, az igaz, de néhány birka megtalálja nyári eleségét minden kisgazda portáján és télen megél a lovak, marhák takarmányának hulladékán. Aztán meg a dombos vidékek határában akad még bőven olyan hely, ahol a birkák megtalálják «nyári eíeségüket. Kárt nem tesz a birka még «z ejdőn sem. Megél a disznólegelőn. Beéri azzal az apró fűvel, amit a disznó már Bem tud lelegelni. Szerény és engedelmes. Békén együtt járatható a sertésekkel. Nem kóborol el, nincs vele baja a pásztornak. Ha kettő, három együtt lehet, nem kóborol el még a kisgazda kenteden gyümölcsöséből sem. Szívesen játszó pajtása a gyermekeknek. Aztán micsoda fölséges tejet ad! Mennyivel jobb, kövérebb a tehéntejnél! A túrója, sajtja mind olyan csemege, amilyenre sohasem volna a

falu népének pénze.

Nem beszélve az Alföld nagy gazdáiról, a mi paraszti népünk soha el nem érte a jólétnek azt a fokát, hogy bőrbéléses bekeccsel védje magát a zord tél hidege ellen... A szőrme drága portéka a mi földműves népünknek, de csak addig, amíg meg nem honosítja körében a birkatenyésztést.

Mert, ha birka lesz a kisgazda udvarán, sok minden máskép lesz. Lesz dós tej, írnom túró és zsíros sajt. Lesz gyapjú, amely bőven ad munkát a mezei munka szünetében a család nő tagjainak.

Vannak máris és Istennek hála, Zalában is vannak már falvak, ahol a nép hallgatott a vezetők jóakaraté tanácsára és meghonosította saját körében a birkatenyésztést. Aztán asz- gzonyai, leányai szorgos igyekezette! megtanulták a szövőtanfolyamokon, hogyan lehet finom szövetté szőni az általuk' mosott, festett gyapjú fonalat.

A férfiak ügye-ebbjei pedig egy másik háziipari tanfolyamon — ugyancsak a falujukban — megtanulták a szőrme kikészítését.

Ezekben a falvakban már mind többen járnak olyan szőrmebéléses bekecsben, amilyent azelőtt csak a földesurak tudtak megfizetni.

Ezekben a falukban megtisztulnak a telekkönyvek, nincs adóhátralék, de van mindig több új téglaház, nagy ablakokkal, mert a szövéshez világosság kell.

Az okos szóra hallgató kisgazdák házában a több munka nyomán tanyát ver a jólét és megelégedés. Ezek pedig, amint már mondottuk, szálláscsinálói a boldogságnak.

» Almos.

****** * irxunfifmaiftM» ‘iraTVi-vnr rwiiftninrtr_ncrLiT>gT^-jrri%i

A nyári hadjárat előtt

Ma még senki nem tudhatja, mikor kezdődik meg a nagy német pffenzíva, amely alapjában véve nem lesz más, mint a hosszú Icemény tél alatt megszakadt őszi hadműveletek folytatása, azonban a baráti államok és az ellenséges hatalmak egyaránt számolnak az- aal a ténnyel, hogy az évszakváltozással előállott új helyzet során nem soká várat magara a nagy katonai sikereket ígérő német kezdemenyezés. A németek hatalmas stratégiai akciónak prelúdiumát a májusi harcok nyújtották. A német hadsereg itt is bebizonyította, hogy támadószelleme törhetetlen és csak Hitler parancsára vár, amikor óriási erővel és ellenállhatatlan lendülettel indul újabb sikerei felé. A májusi harcok a német katonát es vezetőséget teljesítőképességének) csúcspontján mutatták be. A legcsekélyebb bizonytalansagnak és reménytelenségnek nyomat sem találhatjuk, amely a küszöbön állő nyári hadműveletek sikeres kimenetelét két- segbevonná. A nyár elejen fennálló általános stratégiai lyelyzet a nemet hadvezetőség reális megítélése szerint minden szempontból kedvez a nemet terveket és várakozásokat illetően. Az általános helyzetet a következőkben foglalják össze:

TÓTH GYULA

úri és női szabóságából

Kész nőikabát és ruhaosztály

UridivatJ

és szöveteladás

Északon Schüsselburgtól délen Taganrogig húzódik a jelenlegi 800 km-és frontvonal, tehát messze keletre attól az állomástól, amelyen a német hadsereg a múlt év június 22-én megindult a szovjet csapatok ellen. A jelenlegi vonalat a német hadvezetőség már a téli harcok f olyamán úgy alakította ki, hogy a nyári hadműveletek a lehető legkedvezőbb körülmények között indulhassanak meg. Közlekedési központokat foglaltak el, amelyek a felvonulás előkészítését nagyban elősegítették, tehát a tulajdonképeni támadáshoz nagyszerű startlehetőségeket jelentettek. A német hadvezetőség a teli harcok minden nehézsége és próbája ellenére megvalósította célkitűzéseit.

Kelet és Nyugat között.

Az általános stratégiai helyzetet, amelyben a küszöbönálló nagy harcok lejátszódnak, az az alapvető tény jellemzi, hogy az európai szövetségesek katonai hatalma — az északaf rikai harcoktól eltekintve — csupán keleten, tehát egyetlen hadszíntéren áll ellenséggel szemben. Az Atlanti-óceán partjain kiépített korszerű erődítmények német vélemény szerint olyan protenciális háborús frontot képeznek, amelyet Berlin megállapítása szerint a nyugati hatalmak tévesen lebecsülnek. A nyugati partokon mindenütt jelentős katonai erő és nagymennyiségű hadianyag áll rendelkezésre, úgyhogy meglepetésekről és a keleti fivont esetleges tehermentesítéséről nem beszélhetünk. Emellett azi atlanti front és a keleti haderő alapjában véve autark, vagyis az esetleges követelményeknek saját erejéből eleget tud tenni, tehát a keleti és a nyugati front esetleges átcsoportosítására és kölcsönös támogatására nem kerül sor még bizonyos kritikus helyzet áthidalása esetén sem.

Jobban és erősebben felszerelve.

Német megítélés szerint hadfelszerelés szempontjából is minden körülmény megfelel i a nagyszabású hadműveletek követelményeinek. A német fegyvergyártás téli programja, a különféle típusú új fegyverek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Német részen ugyan nem becsülik alá az ellenséges hatalmak egyesített haditermelésének képesseget,, elismerik, hogy a brit és amerikai hadfelszerelési ipar Murmanszkon keresztül szállít a Szovjetnek, de nem feledkeznek meg arról sem, hogy az ide irányított hadianyag nagyrésze tengerfenékre kerül. Berlinben nagyon jól tudják, mire képes az Uralon inneni es túli szovjet hadiipar. A német katonai vezetőség azonban joggal és nyugodt lelkiismerettel veheti számításba a múlt év június 22-től elszenvedett bolsevista hadianyagkárok óriási méreteit. Szakértő német körök tárgyilagos összehasonlítása a nemet hadi anyagtermel esti és teljesítőképességét kedvezőbbnek ítéli, műit a nyugati szövetségesekét.

A harcok dinamikus fejlődése.

Nemet felfogás szerint a nyári hadműveletek nem csupán a kemény tél folyamán megszakadt győzelmes harcok felvételét jelentik, hanem intenzitást és hatást illetően is jelentős emelkedésnek lehetünk majd szemtanúi. A lengyelországi háború, a nyugati hadjárat és nem utolsó sorban a múlt évi keleti hadműveletek, valamint az új nyári hadjárat mindig világosabban napvilágra hozzák, hogy a hadvezetőség és a csapatok' tapasztalataikat fokozottabb mértékben tudják érvényesíteni. A harceszközök, háborús módszerek és stratégiai koncepciók a most meginduló nyári hadjáratban is minden bizonnyal nagy e:őhalad ásról tesznek tanúbizonyságot. A cél változatlan, a stratégiai eszközök és módszerek azonban tökéletesebbek. A német hadvezetőség célkitűzése a jövő hadműveletek során is az ellenség főerejének megsemmisítésére és kikapcsolására törekszik.

Gazdaságosabb-e almater- més szempontjából törpefát mint vadalanyon lévő fát ültetni?

Ott. ahol az éghajlat, a talaj, a vízviszonyok kedvezőek, érdemes a törpcalanyra oltott gyümölcsfákkal foglalkozni. Nehéz határozott választ adni arra, hogy a törpealanyra vagy a vadalanyra oltott fákon való almatermesztés gazdaságosabb-e, ugyanis a törpeala- nyoknál a talaj minőségétől függően 20—25 évig számíthatunk termésre, de természetesen a termőrefordulás hamarabb következik be és így hamarabb jutunk jövedelemhez, mint a vadalanyra oltott fáknál. Viszont a vadra oltott gyümölcsös élettartama hosszabb, 40— 60 évre tehető, tehát a telepítési költségek jobban elosztanak és hosszabb időn át számíthatunk bevételre.

Természetesen a mai rohanó időkben, amikor minden gazdának az a törekvése, hogy minél előbb jusson jövedelemhez, előnyben' részesítik a törpealanyra oltott gyümölcsfák telepítését. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy törpefák1 telepítése csak jó talajban eredményes és hozzáfűzzük azt is, hogy a doucin kifejezést helyettesítenünk kell a doucin almatörzsből kiválogatott alanytörzsek számozásával, mert doucin elnevezés alatt különböző tulajdonságokkal bíró törpealanyokat hoznak forgalomba, amely ek különbözőképen befolyásolják a ráoltott nemesfajta termőrefordulásá- nak idejét és növekedését is. A doucin- és a paradicsom-csoportba tartozó almákat 16 törzsre osztjuk, minden törzsnek más és más tulajdonságai vannak. Hazánkban az eddigi tapasztalatok szerint a II., IV., V., IX. és XVI. törzsek bizonyultak alkalmasaknak. Ezek közül kell kiválasztani a célnak és a talajnak legjobban megfelelőt.