Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-27 / 143. szám

1942. június 27. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 5. kényszerű tétlenség téli vergődését, nemasa- Igát felveri majd falun, pusztán, tanyán a munka zajos derűje, az alkotás büszke öntu­data. A ítéli szomorúság egyszerre eloszlik majd és messze elszáll telkedről a magate­hetetlenség nyomasztó érzése. Tanyát ver sze­gény hajlékodban az öröm és a megelegedes, hogy szálláscsinálója legyen a boldogságnak. Az Isten áldása, a gyermek, most már igazán áldássá válik. Ahány éhes száj, any- »yiszor két fürge munkás kéz. Lám, milyen •sodát jelenthet életedben a Teremtő legsze­rényebb teremtményének, a birkának meg­jelenése. Feltörték a legelők nagy részét, az igaz, de néhány birka megtalálja nyári eleségét minden kisgazda portáján és télen megél a lo­vak, marhák takarmányának hulladékán. Aztán meg a dombos vidékek határában akad még bőven olyan hely, ahol a birkák megtalálják «nyári eíeségüket. Kárt nem tesz a birka még «z ejdőn sem. Megél a disznólegelőn. Be­éri azzal az apró fűvel, amit a disznó már Bem tud lelegelni. Szerény és engedelmes. Békén együtt járatható a sertésekkel. Nem kóborol el, nincs vele baja a pásztornak. Ha kettő, három együtt lehet, nem kóborol el még a kisgazda kenteden gyümölcsöséből sem. Szívesen játszó pajtása a gyermekeknek. Az­tán micsoda fölséges tejet ad! Mennyivel jobb, kövérebb a tehéntejnél! A túrója, sajtja mind olyan csemege, amilyenre sohasem volna a falu népének pénze. Nem beszélve az Alföld nagy gazdáiról, a mi paraszti népünk soha el nem érte a jó­létnek azt a fokát, hogy bőrbéléses bekeccsel védje magát a zord tél hidege ellen... A szőrme drága portéka a mi földműves népünk­nek, de csak addig, amíg meg nem honosítja körében a birkatenyésztést. Mert, ha birka lesz a kisgazda udvarán, sok minden máskép lesz. Lesz dós tej, írnom túró és zsíros sajt. Lesz gyapjú, amely bőven ad munkát a mezei munka szünetében a csa­lád nő tagjainak. Vannak máris és Istennek hála, Za­lában is vannak már falvak, ahol a nép hallgatott a vezetők jóakaraté tanácsára és meghonosította saját kö­rében a birkatenyésztést. Aztán asz- gzonyai, leányai szorgos igyekezette! megtanulták a szövőtanfolyamokon, hogyan lehet finom szövetté szőni az általuk' mosott, festett gyapjú fonalat. A férfiak ügye-ebbjei pedig egy má­sik háziipari tanfolyamon — ugyan­csak a falujukban — megtanulták a szőrme kikészítését. Ezekben a falvakban már mind többen járnak olyan szőrmebéléses bekecsben, ami­lyent azelőtt csak a földesurak tudtak megfi­zetni. Ezekben a falukban megtisztulnak a te­lekkönyvek, nincs adóhátralék, de van min­dig több új téglaház, nagy ablakokkal, mert a szövéshez világosság kell. Az okos szóra hallgató kisgazdák házá­ban a több munka nyomán tanyát ver a jó­lét és megelégedés. Ezek pedig, amint már mondottuk, szálláscsinálói a boldogságnak. » Almos. ****** * irxunfifmaiftM» ‘iraTVi-vnr rwiiftninrtr_ncrLiT>gT^-jrri%i A nyári hadjárat előtt Ma még senki nem tudhatja, mikor kez­dődik meg a nagy német pffenzíva, amely alapjában véve nem lesz más, mint a hosszú Icemény tél alatt megszakadt őszi hadművele­tek folytatása, azonban a baráti államok és az ellenséges hatalmak egyaránt számolnak az- aal a ténnyel, hogy az évszakváltozással elő­állott új helyzet során nem soká várat ma­gara a nagy katonai sikereket ígérő német kezdemenyezés. A németek hatalmas straté­giai akciónak prelúdiumát a májusi harcok nyújtották. A német hadsereg itt is bebizo­nyította, hogy támadószelleme törhetetlen és csak Hitler parancsára vár, amikor óriási erővel és ellenállhatatlan lendülettel indul újabb sikerei felé. A májusi harcok a német katonát es vezetőséget teljesítőképességének) csúcspontján mutatták be. A legcsekélyebb bizonytalansagnak és reménytelenségnek nyo­mat sem találhatjuk, amely a küszöbön állő nyári hadműveletek sikeres kimenetelét két- segbevonná. A nyár elejen fennálló általános stratégiai lyelyzet a nemet hadvezetőség reá­lis megítélése szerint minden szempontból kedvez a nemet terveket és várakozásokat illetően. Az általános helyzetet a következők­ben foglalják össze: TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály UridivatJ és szöveteladás Északon Schüsselburgtól délen Taganrogig húzódik a jelenlegi 800 km-és frontvonal, te­hát messze keletre attól az állomástól, ame­lyen a német hadsereg a múlt év június 22-én megindult a szovjet csapatok ellen. A jelen­legi vonalat a német hadvezetőség már a téli harcok f olyamán úgy alakította ki, hogy a nyári hadműveletek a lehető legkedvezőbb kö­rülmények között indulhassanak meg. Közle­kedési központokat foglaltak el, amelyek a felvonulás előkészítését nagyban elősegítet­ték, tehát a tulajdonképeni támadáshoz nagy­szerű startlehetőségeket jelentettek. A német hadvezetőség a teli harcok minden nehéz­sége és próbája ellenére megvalósította célki­tűzéseit. Kelet és Nyugat között. Az általános stratégiai helyzetet, amely­ben a küszöbönálló nagy harcok lejátszódnak, az az alapvető tény jellemzi, hogy az európai szövetségesek katonai hatalma — az északaf ­rikai harcoktól eltekintve — csupán keleten, tehát egyetlen hadszíntéren áll ellenséggel szemben. Az Atlanti-óceán partjain kiépített korszerű erődítmények német vélemény szerint olyan protenciális háborús frontot képeznek, amelyet Berlin megállapítása szerint a nyu­gati hatalmak tévesen lebecsülnek. A nyugati partokon mindenütt jelentős katonai erő és nagymennyiségű hadianyag áll rendelkezésre, úgyhogy meglepetésekről és a keleti fivont esetleges tehermentesítéséről nem beszélhe­tünk. Emellett azi atlanti front és a keleti had­erő alapjában véve autark, vagyis az esetle­ges követelményeknek saját erejéből eleget tud tenni, tehát a keleti és a nyugati front esetleges átcsoportosítására és kölcsönös tá­mogatására nem kerül sor még bizonyos kri­tikus helyzet áthidalása esetén sem. Jobban és erősebben felszerelve. Német megítélés szerint hadfelszerelés szempontjából is minden körülmény megfelel i a nagyszabású hadműveletek követelményei­nek. A német fegyvergyártás téli programja, a különféle típusú új fegyverek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Német részen ugyan nem becsülik alá az ellenséges hatal­mak egyesített haditermelésének képesseget,, elismerik, hogy a brit és amerikai hadfelsze­relési ipar Murmanszkon keresztül szállít a Szovjetnek, de nem feledkeznek meg arról sem, hogy az ide irányított hadianyag nagy­része tengerfenékre kerül. Berlinben nagyon jól tudják, mire képes az Uralon inneni es túli szovjet hadiipar. A német katonai vezető­ség azonban joggal és nyugodt lelkiismerettel veheti számításba a múlt év június 22-től el­szenvedett bolsevista hadianyagkárok óriási méreteit. Szakértő német körök tárgyilagos összehasonlítása a nemet hadi anyagtermel esti és teljesítőképességét kedvezőbbnek ítéli, műit a nyugati szövetségesekét. A harcok dinamikus fejlődése. Nemet felfogás szerint a nyári hadműve­letek nem csupán a kemény tél folyamán meg­szakadt győzelmes harcok felvételét jelentik, hanem intenzitást és hatást illetően is jelen­tős emelkedésnek lehetünk majd szemtanúi. A lengyelországi háború, a nyugati hadjárat és nem utolsó sorban a múlt évi keleti had­műveletek, valamint az új nyári hadjárat min­dig világosabban napvilágra hozzák, hogy a hadvezetőség és a csapatok' tapasztalataikat fokozottabb mértékben tudják érvényesíteni. A harceszközök, háborús módszerek és stra­tégiai koncepciók a most meginduló nyári hadjáratban is minden bizonnyal nagy e:őha­lad ásról tesznek tanúbizonyságot. A cél vál­tozatlan, a stratégiai eszközök és módszerek azonban tökéletesebbek. A német hadvezető­ség célkitűzése a jövő hadműveletek során is az ellenség főerejének megsemmisítésére és kikapcsolására törekszik. Gazdaságosabb-e almater- més szempontjából törpefát mint vadalanyon lévő fát ültetni? Ott. ahol az éghajlat, a talaj, a vízviszo­nyok kedvezőek, érdemes a törpcalanyra ol­tott gyümölcsfákkal foglalkozni. Nehéz ha­tározott választ adni arra, hogy a törpealanyra vagy a vadalanyra oltott fákon való almater­mesztés gazdaságosabb-e, ugyanis a törpeala- nyoknál a talaj minőségétől függően 20—25 évig számíthatunk termésre, de természetesen a termőrefordulás hamarabb következik be és így hamarabb jutunk jövedelemhez, mint a vadalanyra oltott fáknál. Viszont a vadra oltott gyümölcsös élettartama hosszabb, 40— 60 évre tehető, tehát a telepítési költségek jobban elosztanak és hosszabb időn át számít­hatunk bevételre. Természetesen a mai rohanó időkben, amikor minden gazdának az a törekvése, hogy minél előbb jusson jövedelemhez, előnyben' részesítik a törpealanyra oltott gyümölcsfák telepítését. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy törpefák1 telepítése csak jó talajban ered­ményes és hozzáfűzzük azt is, hogy a doucin kifejezést helyettesítenünk kell a doucin alma­törzsből kiválogatott alanytörzsek számozásá­val, mert doucin elnevezés alatt különböző tu­lajdonságokkal bíró törpealanyokat hoznak forgalomba, amely ek különbözőképen befolyá­solják a ráoltott nemesfajta termőrefordulásá- nak idejét és növekedését is. A doucin- és a paradicsom-csoportba tartozó almákat 16 törzsre osztjuk, minden törzsnek más és más tulajdonságai vannak. Hazánkban az eddigi tapasztalatok szerint a II., IV., V., IX. és XVI. törzsek bizonyultak alkalmasaknak. Ezek közül kell kiválasztani a célnak és a talajnak legjobban megfelelőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom