Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-17 / 134. szám
3< ZALAMEGYEI ÚJSÁG A méhek toborző tánccal hívják társaikat méz és virágpor gyűjtésére Hogyan lehet a méhekeí kiszemelt mezőre és virágfajtára irányitani? — E£y méhészeti felfedezés nagy gyakorlati jelentősége A természetbarátok csodálkozó fi gyeimet már régidők óta leköti, bogy egyes alacsonyrendű állatfajták, a hangya, termeszek, a méhek sajátságos, szigorúan szervezett életközösségben, az áilamközösség egyik fajtájában cinek, amelyben az egyes csoportok munkaviszonya pontosan meghatározott. Á sok, nehezen felderíthető titok, amino például a melleknek a magasabb légrétegekben lejátszódó nászrepülése, nemcsak a szakembereket, a méhészeket, entomológusokat, biológusokat indította e folyamatok leírására, hanem a költők képzeletét is megihlette. A róluk szóló legszebb könyveket épen ezeknek a nem szakembereknek, a költőknek köszönjük. 1 er- mészetesen a szakbeli kutatás sem szünetel egy pillanatra sem. így többek közt például sokat foglalkoznak a szakemberek azzal a kérdéssel is, hogy milyen irányító okoknak alapján indulnak a méhek gyiűjtőútjaikra, talá- lomra-e, vagy pedig fajtabéli társaikkal való érintkezés alapján? Mert tény az, hogy, ha egyszer egy méh egy mesterségesen elhelyezett táplálóhelyre bukkan, csakhamar mind több méh repül oda. A méhészet tudománya erre a kérdésre legújabban nagyon érdekes választ adott. Ez a tanácskozás tényleg megtörténik, mégpedig a méhkasban, az eredményes felfedező visszatérése után, mert a kasba hazatérő felfedező méhecske azon nyomban társai körében toborzó táncba kezd. A müncheni Frisch méhésznek most jelent meg egy gyönyörű munkája a mellekről, amelyben részletesen ismerteti ezt a mostanában megfigyelt és kísérletekkel ellenőrzött nagyon érdekes és a mezőgazdaság szempontjából is nagyfontosságú jelenséget. A toborzó tánc különböző fajta: más akkor, amikor a méh »szüretre«, vagyis a virág - Jcelyhek nektárjának összegyűjtésére hívja társait, más akkor, amikor virágpor gyűjtéséhez toboroz, ami a méhmagzat fejlődéséhez szükséges. Az a méh, amelyik nektár- gyűjtésre toboroz, körtáncot jár, úgy, hogy, a lcpen tipegő táncléptekkel kis köröket ír le, először jobbra, majd balra. A virágpor gyűjtésre toborzó méh két, egymás mellett fekvő félkört ír le, az egyiket jobbra, a másikat pedig balra táncolja végig. Amikor a középen egyenes irányban szalad végig, potrohát nagyon feltűnően csóválja. A tánc egy percig, sőt még tovább is tart, s a raj- társak tömött kordonában zajlik le. A táncos méhhez közel elhelyezkedő méhek most a táncos mögött kezdenek szaladni, hogy gyors fordulatait követhessék, miközben kinyújtott csápjukkal tapogató- és szaglószer- vüket a táncossal érintkezésbe hozzák. Tgy BABY kelengye és gyonyopQszép babaruhák ▼ ♦ Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) fogják fel ama virágok illatát, amelyeken a felfedező méh gyűjtött. Ezután kirepülnek s a környéket a szag alapján végigkutatva rábukkannak a lelőhelyre. Kitűnt az is, hogy a felfedező útról hazatérők csak akkor kezdenek toborzó táncba, ha bőséges lelőhelyre bukkantak. Ezután az érdekes méhészeti felfedezés után elmés kísérleteket végeztek annak megállapítására, mi az, ami a melleket táncra bírja? Az eredmény azt mutatta, hogy sem a mézhólyag kisebb vagy nagyobb teltsege, sem a felvett táplálék táp értéke, hanem egyedül a táplálék könnyen megszerezhetősége s az ize bírja ra a íclicdezo m>. net a toborzó táncra s határozza meg annak hevességét, ütemét is. Most már a méhtenyésztes szempontjából gyakorlati fontosságú tudni azt, hogy a toborzó tánc ismerete lehetővé teszi a melled gyűjtőtevékenységének bizonyos mezőre vagy] virágfajtára való irányítását. Mivel bebizonyult, hogy a virágok, illetve a virágpor illata az, ami. a táncoló méh közvetlen szomszédjait a méhkasból való kirepülésre készteti, elegendő, ha csupán néhány mehet mézzel csalunk a kívánt mezőre, azoknak a növényeknek levágott virágain, amiknek látogatását el akarjuk érni, cukros vízzel tápláljuk s akkor azok a kasba való visszatérésük után toborzó-táiicukkal társaik nagyobb csoportjait küldik ezekre a virágokra. Ilyen kísérletekkel lóhere-földekre es szolovira- gokia irányították a méhek csoportjait és azt tapasztalták, hogy ilyen módon a mellektől való látogatottságuk tizenkilencszeresére? emelkedett, a lóhere-földeken pedig a meg- termékenyülés következteben háromszorta nagyobb magtermést értek el. A méztermes is 30—40 százalékkal emelkedett ilyen módon. Dr. V. A fogházból szabadulás után nyomban lopott a ci^ányasszony Visszakerült a fogházba Fiatal, 25 éves cigányasszony állott ma a kir. törvényszék büntető egyesbírája előtt lopással vádoltam Horváth Józsefné Horváth Irén rábahídvégi születésű, telekesi (Vas m.) lakos az illető, aki már jónéhányszor került összeütközésbe a büntető törvénykönyv paragrafusaival, de, cigány, nem tagadja meg önmagát: a büntetés nem javítja meg. Ez a cigányasszony június 9-én szabadult ki a zalaegerszegi fogházból, ahol valami kisebbfajta lopás miatt 8 napot ült és másnap Hagy ároson Szalay István földműves lakásába hatolt be az ablakon keresztül, miközben Szalay és felesége rpl rosszat sem sejtve a kertben nyugodtan dolgoztak. A tolvaj cigányasszony "három darab sonkát és több darab házi főzésű szappant csomagolt össze és olyan észrevétlenül, mint ahogyan érkezett, ügy el is távozott. Nem látta senki. Feljelentésre a csendőrség gyanúja Horváth Józsefnéra terelődött s a nyomozás meg is állapította, hogy a feltevés nem alaptalan. A csendőrség előtt bevallotta, hogy a terhére rótt bűnt elkövette, de azzal védekezett, hogy. férje be van vonulva és gyermekének nem tudott máskép élelmet szerezni. Hasonlóképen vallott a tárgyaláson is, ahol a bíró kitanította afelől, hogy a hadbavonultak hozzátartozóiról történik gondoskodás, lopni tehát ezért senki sem kényszerülhet. Lopás vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság s az enyhítő körülmények figyelembevételével 3 hónapi fogházra és egyévi jogvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. in "ri^vYvyi^rrv-i^rrinr Paraszt-e a földmíves? Az érsekújvári arany- és ezüstkalászos gazdák köre igen érdekes indítványt terjesztett az Arany- és Ezüstkalászos Gazdák Országos Szövetsége előkészítő bizottságához. Kifejti ebben az indítványban a paraszt kifejezés használatának a helytelenségét. Rámutat arra, hogy a paraszt kifejezés nem is magyar szó, hanem a szláv nyelvből vettük át. Rámutatott továbbá e kifejezés lealacsonyító magyar használatára, valamint arra, hogy ez egyáltalán nem alkalmas a falusi gazdaközönség társadalmi egységének a kifejezésére. A magyar nyelvben a paraszt szó helyettesítésére sokkal találóbb, tősgy ökeres magyar kifejezés van, éspedig: a földműves. A kisiparost, aki nem gépekkel, hanem saját köze munkájával végzi ipari munkáját, kézművesnek nevezik. A falusi gazdatársadalom egységét magában foglaló legjobb gyűjtőfogalom tehát a földműves szó, amely összefoglalja a mezőgazdasági munkást, a törpebirtokost és a kisbirtokost egyaránt. Ha tehát a falusi gazdatársadalom egységéről akarunk beszélni, akkor nem a paraszt, vagy a parasztság szót, hanem a földműves szót kell használni. "* Az indítvánnyal foglalkozott az Arany- és Ezüstkalászos Gazdák Országos Szövetségének előkészítő bizottsága és azt egyhangúan elfogadva ügy határózott, hogy a" maga részéről minden eszközzel közreműködik abban, hogy a paraszt szó, mint idegen és hely- telcn eltűnjék a magyar nyelvből és ehelyett a falusi gazdaközönség megjelölésére a' jó ííiag) hangzású földműves szó szolgáljon. <&ilm~£zinfiáz KIVÁNSÁGHANGVERSENY. Bemutatja az Edison mozi szerdán és csütörtökön 7 és 9 órakor 20—70 filléres helyárakkal. A muzsika filmje! A rádió kedvelt kívánsághangversenye: szolgál egy szívhez szóló, édesbűs mese keretéül. A muzsika szárnyain keresztül talál egymásra két szív — a mai idők izgalmas forgatagában. Rendezte: Borsody Ede. Főszereplők: Carl Raddatz és Ilse Werner. Figyelem! 17-től kezdve az előadások kezdete hétköznap 7 és 9, vasár- és ünnepnap* 5, 7 és 9 őrá. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaoszfály Uridivat; és szöveteladás
