Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-13 / 131. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 13. Nem szüntetik meg a badacsonyi bazaltbányákat Esterházy Móric gróf, országgyűlési képviselő az iparügyi miniszternek a badacsonyi bányák ügyében hozott döntéséről az alábbi levélben értesítette Kereszthury Jánost. Badacsonytomaj főj egyzőj ét: — Kereskedelmi miniszter űr őexcellenciája, a tőle vett értesítés szerint a badacsonyi kőbánya megszüntetését, illetve áthelyezését a mai viszonyok között az ott foglalkoztatott lakosságra való tekintettel, szociális okokból, de a bányából termelt kavicsanyag szükség- szerű pótlása végett nyitandó űj bányához vezető kisvasút építéséhez szükséges anyag hiánya miatt sem tartja időszerűnek. Kérem ezen hivatalos és illetékes álláspont közhírrétételét. Azon reményben, hogy ez ügyről egyhamar többé szó nem lesz, üdvözlettel Esterházy orsz. képv. *************************************************************************** Mit termeljen a zalai ember? Ez a kérdés ma különösen időszerű. Termelni azt érdemes, amit jó áron lehet értékesíteni és aminek a megtermesztése a legjövedelmezőbb. A mai háborús helyzetben kiegészíthetjük ezt a megállapítást azzal, hogy amire a köz- lelelmezés szempontjából leginkább szükség van. A kerti termények között ma a legfontosabb a burgonya, olyan általánosan fontos (táplálék ez, mint a jószágnak a kukorica. Ha burgonya van, ez részben pótolja a kenyeret is. Gondoskodjunk, hogy jövőre is legyen elegendő vetőburgonyánk. Élelmezési szempontból másik igen fontos termény a bab, amely szárazon télire — (éveken át — raktározható és általánosan megszokott ncpeledel s jó kiviteli cikk is. Zöldbabkivitelünk is van, újabban pedig szári- í tásra a legkeresett ebek egyike. A másik, tartósan raktározható terményünk a káposzta, amely besavanyítható és ilyen állapotban télire biztosan eltehető. A Savanyúkáposzta vitaminban gazdag. Múlt évi (termésünk bőséges volt, savanyúkáposztából jelentős feleslegeink voltak és kiszállítottuk. A savanyúkáposztához hús is kell. fogyasztása (tehát a húsellátáshoz is alkalmazkodik. Téli káposztával a nyugati és északi államok is el vannak látva, saját szükségletüket megtermesztik. A szíárazborsó élelmezésre és takarmányozásra is kiváló. A folyó év tavaszán jelentkezett vetőmaghiányt az is okozta, hogy a gazdák takarmányozásra használták fel. A zöldborsó is kedvelt eledel, nagy fogyasztásra lehet számítani, mivel hús nélkül is kedvelt. Kiviteli lehetőségünk is megvan, mert nálunk korábban érik, mint az északibb fekvésfa államokban. A paradicsomtermelésünk évről-évre rendkívüli módon gyarapodik, ennek oka az, hogy ar konzervgyárak 7—8 ezer vágón termést is feldolgoznak paradicsomvelővé. Zöldpaprikatermesztésünk ugyancsak az utóbbi években lendült fel. A vitaminkutatás eredményei is nagyban hozzájárultak fogyasztásának népszerűsítéséhez. Korábban prő paprikánkból ma már jelentős kivitelünk is van. A paprikát — zölden — a munkástömegek is szívesen fogyasztják. A djinnye idénycikk; ha jó a termes, néhány héten át elárasztjuk vele a piacokat. Sárgadinnyénél a minőségi termesztésre kellene nagyobb súlyt helyezni. Uborkatermesztésünk jelentős, a savanví- tott uborka népeledel, kivitelre is bőven jut belőle. *rtAA*A*V*W*V*M*W*W*V**W*V*V**V**V****W A kalarábé, kelkáposzta csak korai terményképen és a városi piacon fogy. A retek, főként hónaposretek egvmagábau is fogyasztható, s mint korai termény igen kedvelt. Ezévben szántóföldileg is vetették. Egyik budapestkörnyéki gazdaságban 13 kát, holdat vetettek belőle és értékesítették. A saláta — mint a húsétel függvénye — fogyasztási szempontból korlátozottabb. A spárga nagyobb keresettségnek örvend, mert felhasználása általánosabb és önállóbb. A hagyma legkeresettebb zöldségünk lett, amely a halkonzervgyártáshoz és általában a mindennapi háztartáshoz is nélkülözhetetlen. Igen sokat szárítunk is belőle. A gyökérzöldségek: petrezselyem, sárgarépa termesztése nem fokozható, mivel a húsleves fogyasztásától függ a keresettsége. Mivel a konyhakerti növények termesztése a kereslethez alkalmazható, nincs semmi akadálya annak, hogy a háború után a termelését az akkori szükséglethez szabjuk. Ma termeljünk minél többet, az általánosan foffvasztott és keresett terménvekből. **AAAAAAAAAAAA****M*V*V**V**V**V*****V**W*W*VMV**A*V**A*V**V**V**V**V**V**VMV**V**V**V*V* Nagy amerikai üzlet a második világháború Irta: dr. Aldag Péter. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat ésszöveteladás A berlini »Angriff« külpolitikai j szerkesztője idézetek sorozatával pro- ! bálja bebizonyítani, hogy Roosevelt és köre nemcsak a háború során kapott étvágyat a megszorult' Anglia világhatalmi örökségének átvételére, hanem tervszerű, következetességgel készült az angolszász testvér gazdasági és politikai kisemmizésére. Az amerikai angol támaszpontok uzsoraáron való megszerzésével kezdődött, az angol külkereskedelem tervszerű visszaszorításával folytatódott, következett Ausztráliának és Uj-Zélandnak az amerikai haderő hatalmi szférájába való beiktatásával, legújabban pedig arról kapunk hírt, hogy Roosevelt Afrikában is feltűnő katonai és gazdasági tevékenységet fejt ki. Az angol ellenőrzés alatt álló Belga-Kongóba amerikai katonai küldöttség érkezett. Hogy egy ilyen küldöttség látogatása milyen következményeket v on maga után, az amerikai dollárimperializmus történetéből már túlontúl ismeretes. Az Egyesült Államok rendkívüli követei az amerikai önzésre jellemző őszinteséggel leplezetlen gazdasági és katonai követeléssel szoktak fellépni. Belga-Kongóból érkező hírek szerint a jelen esetben a pálmaolaj-, kaucsuk-, földimogyoró-, mindenekelőtt pedig a cinnkivitel fokozása és természetesen teljes egészében az Egyesült Államokba való irányítása az a követelés, amely az amerikai látogatás célját magyarázza. Egy másik küldöttség Dél-Atrika fele vau útban. Feladata a Délafrikai Unió hadiipari teljesítőképességének a megvizsgálása, ezen túlmenően pedig a nyersanyagkivitel fokozásának előkészítése és erőteljes diplomáciái nyomással támogatott propaganda az Unió katonai áldozatvállalásának emelésére. Aki csak a napihírekből szokta figyelemmel kísérni a világpolitika eseményeit, köny- nyen azt gondolhatná, hogy az Egyesült Államok ezzel a térhódítással pusztán a véletlen nyújtotta lehetőségeket akarja kiaknázni és valójában csak a háború folyamán kerekedett étvágya a rohamos hányadán lejtőjére került angol világbirodalom fokozatos felfa- lására. Akinek azonban alkalma v olt az amerikai sajtó és politikai irodalom áttekintésére is, más véleményen van. Amerika már jóval a háború kitörése előtt abban a meggyőződésben élt, hogy a történelmi fejlődés Angliával szemben az ő feltörésének kedvez és erről a folyamatról nemcsak megelégedéssel vett tudomást, hanem a maga részéről is mindent megtett siettetésére. De beszéljenek maguk az amerikaiak. Ludwell Denny 1930-ban »America conquers Britain« (Amerika meghódítja Nagy- britanniát) című könyvében (407. oldal ezeket írja: »Egykor mi voltunk Anglia gyarmata. Nem tart már sokáig és megfordul a helyzet, mégpedig nemcsak névleg, hanem a tények valóságában is. Angliát a gépek segítették világuralomra. Modern gépek fogják Amerikát a világ és Nagybritannia urává tenni. Ettől semmi sem taríliat visz- sza bennünket...« John Carter 1928-ban megjelent könyvéből (»Conquest America’s painless Imperialism«, 326. oldal) való ti következő idézet: Nagvbritanuiával versenyben állunk a tengereken — a kereskedelmi hajózás és a hadi- tengerészet felszerelése tekintetében egyaránt. Newyork megdöntötte Londonnak, mint a világ pénzügyi központjának állását. Külföldi tőkebefektetéseink Nagybritannia befektetéseinek csúcspontját is meghaladják, lve- let-Ázsia, Dél-Amerika és a brit domíniumok külkereskedelmében elfoglalt részesedésünk állandóan emelkedik. A szükséges nyersanyagokért az angol érdekeltségekkel az egész világra kiterjedő harcban állunk. Abban, hogy, az angol-japán szövetség, amely az ázsiai angol érdekek biztonságának alapja volt, Ielbomlott, nekünk is részünk v an .. • A világ minden sarkában és a nemzetközi forgalom minden ágában az angolok tyúkszemen taposunk ... »The Imperial Dollar«, című munkájában
