Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-10 / 128. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« _______Hirdetések díjszabás szerint. 1 XXV. évfolyam. 128. szám. A keleti arcvonal déli szakaszán egyetlen nap több bolsevista esett el, mint amennyi veszteségünk volt egy félév alatt az összes arcvonaiakon [Illetékes katonai hely elismerése a honvédség harci szelleméről Az érsekujvári kerékpáros zászléalj dicsőséges szereplése a oharkovi nagy bekerítő csatában A német véderő főparancsnokságának június 8-i jelentése ismét megemlékezett az arcvonalban küzdő magyar csapatokról és kiemelte azok sikereit azzal, hogy a keleti arcvonal déli szakaszán magyar kötelékek visszaverték az ellenség elszigetelt támadásait. Ezek a támadások, — mint illetékes katonai helyről közük, — igen hevesek voltak és azok visszaverése az ellenségnek sok véres veszteséget okozott. A Szovjet veszteségének nagyságára jellemző, hogy; a magyar arcvonal előtt egyetlen támadási napon több bolsevista halott volt, mint amennyi hősi halottat a keleti hadszíntéren harcoló összes magyar csapatok az utolsó, félévben vesztettek. A veszteségekben mutatkozó nagy számbeli különbség azzal magyarázható, hogy a honvédség harci szelleme jobb, erkölcsi ereje nagyobb. De fontos szerep jut a jobb kiképzésnek, a korszerű felszerelésnek is, ami a védekező és támadó harcokban egyaránt fölényesen érvényesül. A finn hadijelentés közli: A karéliai földszoroson kölcsönös zavaró- tűz. Visszavertük ellenséges felderítő csapatok előretörési kísérleteit. Az aunusi földszoroson helyenként élénk tüzelés fejlődött ki. A keleti harctéren csak kisebb mértékű tüzérségi és felderítő tevékenység folyt. Vasárnap este kilenc óra után felderítő vadáA Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A szebasztopoli erődítményi övezetben egyre tartanak a harcok. Gyalogságunk, tüzérség és erős légikötelékek hatásos támogatásával a vidéket uraló magaslaton lévő egész sor erődítményt foglalt el éo az ellenség ellentámadásait, annak véres veszteséget okozva, visszaverte. A múlt hó 30-án kiadott tájékoztatás megemlékezett az érsekújvári kerékpáros zászlóaljnak a charkovi csatában tanúsított hősi magatartásáról és eredményes harcáról. — Erről most újabb adatok jutottak illetékes katonai körök tudomására. Az érsekujvári kerékpáros zászlóaljat, amely egy német hadosztály kötelekében küzdött, támadásra rendelték ki a charkovi nagy bekerítő-csata gyűrűjéből kitörni akaró bolsevista erőesoportok ellen. A zászlóid j a parancsot teljes sikerrel hajtotta végre. Egymaga tíz páncéltörő ágyút és gránátvetőt, 94 nehéz gyalogsági tűzgépet és önműködő fegyvert, 400 puskát, sok lovat, országos járművet és gépkocsit, továbbá két láda titkos iratot és térképet zsákmányolt. A támadás során golyószórótűzzel lelőtt egy ellenséges repülőgépet. szaink Rukajárvinél ellenséges vadászkötelék're bukkantak, amelynek egy második nagyobb kötelék sietett segítségére. Négy Hurricane- mintájú repülőgépet lelőttünk. Egyik saját gépünk több találatot kapott, de sikerült saját vonalainkon belül kényszerleszállást végrehajtania. Egy újabb ellenséges gépet Maaselkae vidékén lőtt le légelhárító tüzérségünk. — <> — Az ellenség Charkovtól északkeletre gyengébb erőkkel támadásokat kísérelt meg, amelyek eredménytelenül végződtek. A középső és az északi arcvonalszakaszon a; bezárt ellenséges erőcsoportokat a légi haderő hatásos támogatásával szűk térre szorítottuk be. Az ellenség helyi jellegű támadásai kudarcba fulladtak. A Ladoga-tavon bombatalálattal megrongáltunk egy kereskedelmi hajót. Elsüiyedt római emlék a Balatonban Palóczi Edgár írja a Balatoni Kurírban: Dömötör Sándor dr., a Balaton hagyományainak fáradhatatlan gyűjtője, a Balatoni Kurír egyik számában a Balaton mélyére süly- lyedt falu mondájának eredetét tette vizsgálat tárgyává és kutatásaiban egészen a bibliai analógiákig \ il ági tóttá meg ennek a mondakörnek keletkezését. Minden mondának azonban van egy történelmi magja, amelyre rámutatni sohasem érdektelen. T a Ki ne ismerné például a hollandiai »Zui- der-Zee«-t, ezt a hatalmas, ma már részbeni mesterségesen állóvízzé varázsolt, sőt részben; ki is szárított tengeröblöt, a romaiak »Lacug Flevo«-ját, amelynek egy hatalmas partrészletét az Északi-tengernek szörnyű ereje az 1287. évben valósággal elnyelte. Azóta regélnek a ‘partjain a jámbor németalföldi halászok a tó fenekéről felhangzó harangszóról., Lehet, hogy e mondát még az Árpádok idején hozták hazánkba a betelepített szászok, akiknek németalföldi kapcsolatai közismertek, ’sőtr egyesek szerint egyenes leszármazottaik a szörnyű tengerár által földönfutókká váltaknak. Ettől függetlenül azonban Fenékpuszta partja előtt, Keszthely tőszomszédságában a Balaton vize valóban ókori emberi lakóhely maradványait réjti fenekén. Az már régen be van bizonyítva, hogy a Balaton vize itt római korabeli temetőt takar, áYnelynek sírjait télen a torlódó jégtáblák, nyáron az állatok patái törik fel ősi idők óta. Az odavaló emberek jól ismerik ezeket a helyeket, sőt az 1919-es években magam is számos római érmet szereztem az ottani vasúti őrház őrétől, áld gyűjtésükkel foglalkozott. De nemcsak romai temetőt fed itten a Balatonnak sajnos egyre jobban eliszaposodó vize. Néhai jó Csáky Árpád barátom, a Balatoni Múzeumnak egyik alapvetője, keszthelyi házának kertjében több római eredetű kőemléke között egy felette érdekeset őrzött, amelyen a római kőfaragó vésője azt a jelenetet örökítette meg, amint Venus alakja felbukkan a hullámokból. Tudjuk Hesiodustól, hogy Ze- usnak Dionétől született szép leánya a tenger habjában támadt és Cyprus szigetén szállt partra. , Csák szerint e kő a Balatonból kerüli] elő. Nem lévén sírkő, csak egy romai szentélynek dísze lehetett. A Balaton tehát e határban nemcsak római temetőt, hanem római templomot és talán még más romai eredetű épületet takar. Egyáltalán nem tartom kizártnak azt sem, hogy a Balatonnak, a rómaiak »Lacus Pelso«- jának partján a római világ napjai óta nemzedékről nemzedékre szállott örökségül a Balatonba süllyedt világ emléke és ez él még ma is a balatoni mondák költői szépségeiben. Lehetséges, hogy a Tihany közelében a Balatonba süllyedt falunak a mondája, amelyre Dömötör Sándor dr. hívta fel a figyelmet, egy, hasonlóan a Balaton szintje alá kerülő római lakótelepnek emléke ... Eredményes harcokról számol be a finn hadijelentés Bolsevista erődítményeket foglaltak el a németek Szebasztopoi közeiében
