Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-08 / 126. szám
1942. június 8. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Kétéven felüli szarvasmarhák nem szállíthatók ki a vármegyéből dr. Tamásy Istvánnál', a helyőrség tisztikarát, élén Ekhart őrnagy, zászlóalj parancsnokkal. A sportdélután a zalaegerszegi ifjúság seregszemléje volt. A levente-nap keretében ren dezték meg a diákok a leventékkel karöltve tornaünnepélyüket. A felvonulás négy óra után kezdődött. A zászlók után a szertornászok, ökölvívók, labdarúgók, majd vegyesen a gimnázium, leventék s kereskedelmi iskola tornászcsapatai vonultak a kijelölt helyre, hogy a Hiszekegy után szabadgyakorlatokat mutassanak be az érdeklődő és szépszámú közönségnek. öröm volt nézni a napbarnította ifjak együttes munkáját. Mindkét gyakorlat a karok, csípők, lábak egyöntetű mozgásából, a sportkedvelő ifjúság fegyelmezett munkásságából állt. A kitűnően bemutatott gyakorlatokat a közönség hatalmas tapsorkánnal jutalmazta. A polgármester az alispán távirati intézkedésére közhírré teszi, hogy további intézkedésig 2 éven felüli szarvasmarháknak Zala vármegye területéről való kiszállítása tilos. Járlatlevelek csak Zala vármegye területén belül fekvő községekre adhatók ki vagy irányíthatók. Kivételt képeznek a Zalav ármegyei Állattenyésztő Egyesület közreműködésével a MÁSz. által felvásárolt vagy igénybevett szarvasmarhák, amelyeknek járlatlevelei azonnal és mindent megelőzően kiadandók. Törzskönyvezett tenyészállatoknak esetleges kiszállításához esetenként a Zalavármegyei Állattenyésztő Egyesület hozzájárulásáv al nyerhető engedély. Kaukázus Alig vonultak el tornászaink, a pálya közepén két női kosárlabda-csapat jelent meg. A piros és kék csapat küzdelméből a pirosak kerültek ki győztesen Halász, Takács, Wesszely, Aggteleki összeállításban. A közönség Zalaegerszegen most látott első alkalommal női kosárlabda mérkőzést. Az érdekes mérkőzés után szertornászok vonultak a nyújtó alá és ott először előírt Motesz-mutatványok- kal, majd szabadon választott mutatványokkal gyönyörködtették a közönséget. Közben már a »terepet« előkészítették a harcszerű akadályverseny v áltófutásának megkezdésére. Itt a puskás csatárnak először egy szekéren kellett keresztülküzdenie magát, azután gá- tat kellett átugrania és végül öt méter hosszú létra fokai között végigfutni. A versenyt a kereskedelmi iskola csapata nyerte meg. Ezután a nagykanizsai és zalaegerszegi leventék ökölvívói léptek a kötelek közé, hogy a közönségnek bemutató keretében egy kis ízelítőt adjanak az ökölvívás »szépségeiből«. Szünet után gúlák, majd a leányok mozgásos gimnasztikájának lebonyolítására került sor. A gimnázium és kex*eskedelmi tornászai ügyességi gyakorlatokkal kápráztatták el a jelenlévőket. Szaltók, tigrisbukfencek, fejen-táma- szon átfordulások szerepeltek az ügyességi gyakorlatok között. A lev enték puskával végzett szabadgyakorlatai után a gimnázium és kereskedelmi kosárlabda csápata kosárlabdamérkőzésére került sor. Ennek győztese a gimnázium Pál, Hajdú, Holczer, Szalay, Schlemmer összeállítású csapata volt. Szertorna után magyar táncbemutató v olt, amelyet a közönség kívánságára többször megismételtek. Himnusz után a közönség élénk tapsban részesítettel az elvonuló tornászokat. A sportdélután megrendezése és a bemu- . tatott gyakorlatok pompás sikere Ostoros Károly és Solty Jenő főoktatók, testnevelési tanárok fáradhatatlan és lelkes munkásságának eredményét tanúsítja. Természetesen az oktatói kar minden tagja közreműködött, hogy a levente-nap a legnagyobb sikerrel záruljon. Ezt sikerült is elérniök, mert a közönség megelégedetten, lelkében gazdag élménnyel távozott a leventék sporttelepéről Este 9 órakor tábortűznél emlékeztek a leventék a fronton küzdő bajtársakról. Itt Simon József, Mados Ferenc és Halász Magdolna mondtak szép megemlékezéseket. Az ünnepélyen a Csáktornyái leventék 25 taggal képviseltették magukat. Pf. TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat' ésszöveíeladás A Kaukázus a földalatti erők földje.? A lakosságot gyakran riasztja földrengés. Itt vannak a bőséges tartalmú olajkutak, amelyek ezt a területet most a v ilágérdeklődés központjába állították. Ha a Szovjet elv eszítené a Kaukázust, aligha tudná hadseregeit olajjal ellátni. Mindezzel tisztában vannak a bolsevisták is és szövetségeseik is, ezért úgy az angolok, mint a Szovjet nagy előkészületeket tettek a Kaukázus megvédésére. Fontos ez azért is számukra, mert ez az egyetlen szárazföldi ösz- szekötő út angolok és bolsevisták között azóta, amióta az angolok Irakot, Szíriát és Iránt megszállták. Egy népe sincs a Szovjetnek, amely olyan sóvárogva várná felszabadulását a bolsevista iga alól, mint a kaukázusiak. Ezt a földet már évszázadokkal ezelőtt is keresztények lakták. Amikor a középkorban a mohamedán törökök és perzsák elfoglalták a Kaukázus egy-egy részét, a lakosság állandóan fellázadt az őket elnyomni akaró mohamedánok ellen. A felkelések sorozata egészen a tizennyolcadik századig tartott, amikor az oroszok kiűzték a törököket és a perzsákat. A múlt: század elején a Kaukázus nagyobb része orosz vblt. Az itt lakó keresztény népek a mohamedán és perzsa támadók ellen orosz védelem alá húzódtak. Ez ellen meg a kaukázusi mohamedánok lázadtak fel. Az így v áltakozó úgynevezett »kaukázusi háborúk« 60 évig tartottak, míg azután megverték a mohamedánokat és vezérüket, Sanyiit foglyul ejtették. 1877 óta béke volt a Kaukázusban. Ezalatt Georgia, Imerécia, Mingrelia, Szvanécia, Abházia és Guria nevű császárságok és fejedelemségek is csatlakoztak Oroszországhoz. Ám alig történt meg ezeknek az államoknak a bekebelezése, a lakosok elégedetlenek lettek az orosz uralommal s így érthető, hogy amikor az orosz forradalom és a cári birodalom megbukott, ezek újból kimondták önállóságukat. 1919-ben törtek be a bolsevisták a Kaukázusba, amelynek lakói sikertelenül kísérelték meg, hogy lerázzák az ellenszenves uralmat. A bolsevisták elfojtották a felkeléseiket s az abban résztvevőket családostól, rokonostól Szibériába vitték. így állították helyre a »békét«. Ezután a Kaukázust több önálló köztársaságra osztották, de ezeknek úgynevezett kormányát a bolsevista rendszer híveiből állították össze. Most a következő szovjet köztársaságok vannak Kaukázus területén : Azerbeidzsan, fővárosa Baku, Georgia, ez a legnagyobb, fővárosa Tiílisz. Azerbeidzsanboz tartozik] Nahidsevad szovjet köztársaság, bár ez már nem fekszik a Kaukázusban. Georgiához Abházia, Adzsária és az osszét »önálló territórium«. Utóbbinak a fővárosa Sztáliniiig amely nevét Sztálintól vette, aki maga is osszét születésű. A Kaukázus lakói ma sem viseltetnek baráti érzésekkel a Szovjet iránt és, ha a Kaukázus hadszíntérré v álnék, feltétlenül felkelés keletkeznék. Érdekes, hogy a hátsó Kaukázusban a bolse- ! visták »örmény köztársaságot« alakítottak, a mintegy kétezer éve megszűnt örmény- ország újjálétesítéséül. Az európai népeket gyakran kaukázusi fajnak nevezik. Ez a megjelölés nem alapszik egészen tudományos alapon és inkább azzal magyarázható, hogy a georgiai valóban a legszebb fehér faj típusa. Nehéz lenne a földön még egy ilyen szűk területen annyiféle népet együtt találni, mint Kaukázusban. Legjobban látja ezt az, laki egyszer egy vásári napon vetődik el valamelyik városba. Lát ott gyönyörű külsejű, magas, feketehajú, pompás testű georgiaiakat, akik méltóság- teljesen válogatnak az eladásra szánt lovaid között, hisz ők a világ legjobb lovasai. Amott örmény kereskedő csoportja tűnik fel. Ezek' a Kaukázus leggyűlöltebb népe. A georgiai embert semmivel sem lehet jobban megsérteni, mintha örménynek nézik. Van egy kaukázusi közmondás, amely így szól: »üzleti készségben és ravaszságban egy zsidó fölér öt kereszténnyel, egy görög öt zsidóval és egy örmény mindahánnyal«. Sűrűn j elemiek meg a vásárokon, hogy szőlőjüket és borukat eladják a vad hegyilakók. Ezeknél még ma is él a vérbosszú. Ha valamelyiknek egy hozzátartozóját megölik, nemcsak a tettesen áll bosszút, hanem még a rokonain is. Hosszú, bő köntöst hordanak, ami festői jelleget ad külsejüknek. Jellegzetes alakjai a Bakui és tifliszi vásároknak a perzsa kereskedők, akik különösen a cári uralom idejében látogattak el gy akran ide. Hegyes, cukor- süvegalakú kucsmát hordanak, ruhájuk rikító színű, néha sáfránysárga, arannyal kivarrott. A kaukázusiak büszkék arra, hogy nagyon becsületes emberek. Becstelenségnek tartják, hogy valakitől valamit ellopjanak, ezzel szemben egészen természetes náluk, hogy ellenségüket az első kínálkozó alkalommal megölik. A Kaukázusban csak az élhet nyugodtan, akinek nincs ellensége. Érdekes, hogy a negyven nép negyven nyelven beszél, de van közös nyelvük is, a rendkívül nehezen megtanulható georgiai nyelv. A múlt század közepe óta a műveltebb rétegek oroszul is beszélnek. Legélesebb válaszfalat a népek között a vallás emeli. A georgiaiak keresztények, de vannak köztük mohamedánok, sőt Baku vidékén pogányok is. Utóbbiak tűzimádók, akiknek Sztrahani Városka közelében érdekes templomuk van, amelyben a tüzet imádják, mint minden jó kú(forrását A tűzimádást azzal magyarázzák, hogy ezen a vidéken van a legtöbb olajforrás, ahol az olaj sokszor magától tör ki a földből, néha meggyullad és az ilyen égő szökőkút tartja ébren ezekben az emberekben a tűz imádatát. Általában a Kaukázus összes népei nagyon harciasak. A negyven népfajta tulaj donképen négy csoportra oszlik: délkaukázusi, nyugati és keleti kaukázusi, végül a lezgi csoportra. Utóbbihoz tartoznak az osszétek is, akik hegyilakók. Ezeknél kevéssé van kifejlődve a magántulajdon tisztelete. Ennek a népnek a fia Sztálin, aki maga a Kaukázusban nem valami népszerű. Mondja csak valaki egv georgiainak, hogy! I Sztálin az ő népéhez tartozik, mire észrevenné, mi történik vele, már a másvilágon találná magát.
