Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-05 / 124. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 5. t Kincs István 1867-1942 Meghatott tisztelgéssel írom. le a monda­tot: Kincs István pápai prelátus, nyugalmazott kőszegi apátplébános, életének 75. évében el­hunyt. Ezt a tisztelgést nem csupán egyéni kapcsolataim miatt tartom kötelességemnek, sokkal inkább a meghalt egyénisége miatt. Buzgó és igen tehetséges művelője volt a szép­irodalomnak. Regényei, novellái egyaránt ízes, értékálló írások voltak és lesznek a magyar, irasművészetben. Ezt igazolja az eset, amikor Esztergomban, a katolikus írók ünnepélyes gyűlésére, ahol olyan nevek szerepeltek, mint Mécs László, Sík Sándor, Tóth László, őt kér­ték meg az elnöki tiszt elvállalására. Méginkább kötelességünk mindannyiunk­nak meghajolni előtte azért, amit a magyar­ság érdekében tett. Az utolsó beszélgetésünk­kor, nem olyan régen, kérdeztem meg tőle, hogyan volt, amikor Trianon szomorú idején Kőszeget Burgenlandhoz akarták csatolni. Egy­szerű szavakkal, szinte szégyenkezve mondta el a nagyszerű cselekedetet. A bécsi külügy­miniszter jött le hozzá. Tárgyalt vele, hogy segítségével Kőszeget is leszakasszák a ma­gyar nemzet testéről. Úgyis németajkú a vá­ros, — mondta a külügyminiszter. Válaszul kívülről felhangzott a Kincs plébános általi összegyűjtött tömeg, különösen a fiatalság dü­börgő kiáltása: Nem! Nem! Soha! Mikor be- íszélt a bécsi megbízott, akkor is állandóan har­sogott a tüntetés. A miniszter kénytelen voifc megállapítani, hogy félrevezették. Itt nem né­metek, de igazi magyarok laknak. Valóban ma­gyarok voltak ott, akiket Kincs prelátus tett magyarokká. A megcsonkítottság szomorú éveiben hí­veinek nemcsak lelki, de anyagi érdekeit is tel­jes szívvel-lélekkel szolgálta. Intézményei, ala­pítványai ma is hirdetik buzgóságát. Annál szomorúbb volt, hogy megrokkantsága utolsó idejében magára hagyták azok, akikkel annyi jót tett. Erős lelkét ez a magárahagyottság sem tudta megtörni. Sugárzott belőle a szent- páli mondat biztonsága: »A jó harcot meg­harcoltam, a pályafutást bevégeztem, a hitet megtartottam, készen vár már reám az igaz­ság koszorúja, amelyet megad nekem azon a napon az Ur, az igazságos bíró«. Űrnapján kísérték utolsó földi útjára. Kő­szeg fekete lobogóba öltözötten gyászolta jó­tevőjét. Görög László. meghívó. A Nagykapornaki Tejszövetkezet mint be­jegyzett cég igazgatósága tisztelettel meghívja Nagykapornakon 1942. június 28-án délután 3 órakor, határozatképtelenség esetén 1942. évi július 5-én délután 3 órakor tartandó évi rendes közgyűlésére a szövetkezet üzletrészes tagjait. Tárgysorozat: 1. Az 1941. évi mérleg megállapítása. 2. Az 1941. évi nyereség-veszteségszámla. 3. Az igazgatóság jelentése a nyereség fel­osztásáról. 4. A felügyeíőbizottság jelentése. 5. A felügyelőbizottság tagjainak újravá­lasztása. Az 1941. évi mérleg és nyereség-veszteség számla a szövetkezet helyiségében közszem­lére van kitéve. Nagykapornak, 1942. június hó 5-én. Az Igazgatóság. A Kfizponti Kávéházban mindennap Jónás, Ceglédy Kovács művész-trió hangversenyez A falu özöniése a városok felé A varmegyei tisztviselők országos szövet­ségének hivatalos lapjában, a Vármegyében, lenti címmel a következő, figyelemreméltó cikk jelent meg: Gondolkozó elmék megdöbbenéssel figye­lik azokat a jelenségeket, amelyek belső nép- vándorlás formájában nyilvánulnak meg. Va­lami megmagyarázhatatlan nyugtalanság vett erőt a falu lakosságán! s akik eddig nem jár­tak a harmadik falu határáig, azok egyik nap­ról a másikra felszedik a sátorfát s útjukat a városok felé veszik. A falusi lakosság egy rétege nem találja meg számítását otthon s valami ismeretlen után vágyakozva elindul, hogy egzisztenciát teremtsen magának a város­ban. A mezőgazdasági munka helyett városi »adódó« munkát keres s aki még nincs túl a korhatáron, az ipari munkára igyekszik ma­gát kiképezni. Az kétségtelen, hogy lassan­ként duzzad a városi proletáriátús száma s a mezőgazdasági munkások száma egyre job­ban fogy s ezzel csökken a mezőgazdasági termelés kapacitása is. Nem speciális magyar jelenség ez, mert ezt észlelték már a világháború után a legkü­lönbözőbb országokban s akik a dolgok mé­lyére tekintettek s a jelenségeket a statisztika világánál is vizsgálni kezdették, azok meg­állapították azt, hogy ezek a jelenségek ott ütötték fel fejüket, ahol a radikális földbir­tokreform megbonthatta a termelés rendjét. Franciaországban megállapították, hogy ahol a baj elharapózott, ott a falu megritkult la­kossága nem tudta kellőképen élelmezni az országot. Ezek a jelenségek más középeurópai or­szágokban is jelentkeztek s elvitathatatlan, hogy országunkban is érezhető a falu lakossá­gának indokolatlan özöniése a városok felé. Európai jelenség, hogy a falvak elnépte­lenedése ellen belső és külső telepítéssel igye­keznek védekezni s a fenyegető gazdasági ká­rok ellen a vérdúsabb vidék áttelepítésével védekeznek. A vidéki és városi közigazgatásra nagy szerep vár, hogy míg az egyik kivédje a fal­vak elnéptelenedését, addig a városi közigaz­gatás megakadályozza egy szükségtelen nép- felesleg eiproletáriasodását. Egy különös nép­típus alakul ki, amelyik a kora hajnali órák­ban ellepi gyalog, kerékpáron, villamoson és vasúton a városok felé vezető útakat s az es­téli órákban megkezdődik a visszafele való vándorlás. Leszámítva az improduktív utazá­sokkal eltöltött időt, egészség- és ruházatrontó ez a naponként megismétlődő népvándorlás. Nem kell hozzá sok idő, csak pár év s a fa­lusi legény valami zavaros keveréke lesz a vidéki és v árosi embernek. Elidegenedik a fa­lusi mezőgazdasági munkától s az iparban is csak akkor lesz otthonos, ha a vándorlást) ifjú korában kezdi s módot és alkalmat talál arra, hogy inas sorból felverekedhesse ma­gát a segédi és mesteri polcig. Ha majd valaki egyszer ennek a nemzet­sorvasztó jelenségnek statisztikáját elkészíti,; meglepődve fog felfigyelni a világ, bogy a mezőgazdaság, állattenyésztés és népszaporu­lat minő kárát látja a Tahi özönlesenek a va­ros felé? Az erkölcsi veszélyekről s a szociális veszedelmekről megemlékezni s e téma körül vitázni egyenesen a fizikai fájdalom érzeté­vel ér fel. Készül az új közigazgatási törvény (szán­dékosan nem használjuk az utóbbi időkben annyira kompromittált »reform« kifejezést) s ebben bizonyára sok intézkedés lesz a köz­ségi, városi és vármegyei közigazgatás ^ ügy­vitelének rendezéseiről, a közületek háztar­tásának kérdése is eligazítást nyer, sőt, vegre a megvalósulás stádiumáig eljut a közigazga­tási tisztviselők státusrendezésének ügye siető alá jut az egész gyakorlati közigazgatás pro­blémája, de a nagy építkezésben nem sza­bad megfeledkezni a mostanság sokat han­magyar népet, — a természetes kiválasztó­dás figyelembevételével vissza kell adni ön­magának. A tudománytalan tudományoskodások, a tájékozatlan »falukutatások«, a városszidalma­zások, az ártatlan egyszerű lelkeket félreve- z éti fi s ha idejebén nem állunk ellen a magvar népét s a magyar nemzeti társadalmat fe­nyegető veszedelmeknek, útunk a mélység, a szakadék fele vezet. A baj kivédése, a vesze­delmek elhárítása valóban az »atyai közigaz­gatás« feladatai közé tartozik. alapuló eltóvclyedcseket gyomlálni kell s a BABY kelengye é® onyoF&exép baba^yhák T ♦ Horváth dfsno divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) Lili Marken és az angol katonák A Dagens Nyheter munkatársa jelenti Lon­donból, hogy a Lili Marleen nevű német ka­tonadal (Kívül a kaszárnyán) az északameri­kai 8. angol hadsereg legénységének kedvenc dala lett, amelyet esténként a belgrádi rádió küldésében hallgatnak. A Daily Herald leve­lezője a középkeleti angol főhadiszálláson tar­tózkodva ugyancsak megállapította, hogy az angol csapatok legénysége igen szívébe zárta ezt a dalt. Amint az Europapress közli, a katonák estéről-estére alig tudják megvárni, hogy a Marleen dallama felcsendüljön a hang­szóróból. A német katonadal a honvággyal! küzdő angol katonákat mélyen meghatja. A Daily Herald levelezője szerint Churchill leg­utóbbi beszéde alatt nagy nyugtalanság volt észlelhető a legénység körében, attól tartot­tak ugyanis, hogy az angol miniszterelnök rádiószózata olyan soká tart majd, hogy le­késik este 10 órakor a Lili Marleen dalt. A Daily Herald levelezője végül megállapítja, hogy okv etlenül tenni kell valamit a sivatag­ban küzdő brit katonák csábítója, Lili Mar­leen ellen és valahogyan el kellene őt hall­gattatni. FIGYELEM! hNN- o hl ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > a.j K K ld ® , bl J «in E «HO ( ARANY J.-U. 28. g ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag-, raén- és tfinfmmgykereskedj Kérem a nagykSzAnség szíves TELEFON 1—69 SZ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom