Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-26 / 116. szám

1942. május 26. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Első áldozás, Leventenapok és Kálót zászlószentelés Bazitán Sokáig emlékezetes napja lesz Bazitáhak pünkösd hétfője. Az utóbbi évtized leghatal­masabb mozgalmának, a KALOT-nak, helyi egyesülete tartotta zászlószentelési ünnepélyét. Ugyanakkor volt a leventenap is, a leányle­venték bemutatkozása és színielőadás. Mind­ezeket megelőzően pedig délelőtt az iskolások első gyónása, áldozása és az új szívgárdisták felavatása. A nap zsúfolt műsorának lefolyását az alábbiakban ismertetjük: A nagylengyeli plébánia iskoláinak tanu­lói pünkösdhétfőn járultak először a bűnbá- nat szentségéhez és az Oltáriszentséghez. Meg­ható volt nézni, amint a szülők gyermekeik­kel együtt magukhoz vették a Legfölsége- sebbet. Palkó József plébános megindító szavak­kal mutatott rá az Ur asztalánát együtt tér­delő gyermekek és szülők követendő példájára. A plébánia új szívgárdistáinak fogada­lomtételével fejeződött be a délelőtt. Ezután Palkó plébános megvendégelte az első áldo­zóka t. Délután Bazitán folytatódott a minden tekintetben kitűnően sikerült nap. A 3 órai litánia után Szeifert József petri- keresztúri plébános, a novai esperesi kerület KÁLÓT igazgatója áldotta meg a bazitai KÁLÓT zászlóját és mondotta el nagyhatású zászlóavató beszédét. Á Bazitán ritkán látott nagyszámú kö­zönségre mély benyomást tett a kitűnően fel­épített, szívekhez és lelkelchez szóló ünnepi beszéd. A megáldott zlíszlót Huhn Gyula igazgató, Járási tűzrendészeti felügyelő, törvényhatósági bizottsági tag, az alkotó munka tevékenysé­gének lázában égő izzó magyar népművelő vette át olyan lelkesítő beszéd kíséretében, amely még az őt ismerők szívébe is mélyen belevésődött. Vitéz Farkas Jenőné és Huhn Gyuláné zászlóanyák szalagozták fel ezután a zászlót, I majd Mihók Anna leánylevente kitűnően si­került szavalata után a zászlószegeket ver­ték be. A KxALOT-ünnepély ezzel befejeződött és kezdetét vette a levente-nap. A zászló előtti tisztelgést Vörös János eegédoktató mondta el, majd a leventék le­tették a fogadalmat Zsidó Sándor dr. fő­hadnagy, körzetparancsnok előtt. Zsidó Sándor dr. tüzes magyar szavak­kal buzdította a leventéket kötelességeik tel­jesítésére. Jónás Malvin leánylevente mondta el ez­után sajátmaga írta üdvözlő beszédét a KÁLÓT (és a leventeintézmény testvéri kézfo­gásáról. A tehetséges leánylevente beszédét nagy siker kísérte. Kutasi János levente szavalata és Németh János leventének a hősök tiszteletéről szóló megemlékezése után a közönség elénekelte a rondák, Prémezett kabátok. Mikádók, Városi bundák Moly kár elleni megóYását YÍllalom. iff. LAKI SÁNDOR sziiesmester Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. Himnuszt, majd a leányleventék egyenruhás csapata Huhn Gyuláné vezetésével a közön- sésr tapsai kíséretében vonult el a zászló előtt. A leventék díszmenete zárta be a levente- napot. öt órai kezdettel a leányegyesület adta elő Nyári Andornak »Nyul a bokorban« című vígjátékát ritkán tapasztalható sikerrel. A megjelentek elhalmozták a rendezőt, Huhn Gyalánét szerencsekívánataikkal. A szép nap műsora után a vendégek kel­lemes perceket töltöttek el a záróráig. Nem lesz többé korcsma a templomok és iskolák közelében Francia- országban. A francia ifjúság védelme érde­kében ugyanis Franciaországban bezárták az összes korcsmákat, amelyek templomok, is­kolák, kaszárnyák és hasonló intézmények kö­zelében voitak. Ilyen környezetben természe­tesen ezután sem lehet korcsmát nyitani. Elsőrendű kultúrpolitikai és valláserköl­csi intézkedés. Behordása annak a mélység­nek, amelybe tömegek zuhantak eddig is az ifjúságból. 1 Ugyan szabad-e remélni, hogy a magyar »butikok«, »kiskocsmák«, vendéglők száma egyszer majd szintén elapad, sőt a hirhedtj »bárok«, »lebujok«, éjtszakára hívó mulatók egyáltalában bezárulnak? !... újonnan átalakítva Esténkint Sárközi Sanyi cigányzenekara muzsikál. A kaposvári kamarai igazgató megerősítése Ismeretes, hogy az Alsódunántúli Mező- gazdasági Kamara ez év március 18-án tar­tott rendkívüli. közgyűlésén Asztalos Lajos, kamarai helyettes igazgatót a kamara igaz­gatójává választotta. A választást a tolname­gyei kamarai tagok megfelebbezték. Most ér­kezett le a Kamarához a földművelésügyi mi­niszter leirata, amelyben közli, hogy az igaz­gatóválasztás ellen beadott felebbezést eluta­sította és Asztalos Lajos megválasztott ka­marai Igazgatót állásában megerősítette. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 9241/1942. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A szabadcsácsi legelőn lefektetett és a kavicsbányászás megszűnése folytán felesle­gessé vált kisvasúti síneket és annak tarto­zékait, csilléket, folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor a helyszínen a legtöbbet ígérőnek, nyil­vános árverésen eladom. Vevő a kisvasúti pályát saját költségén tartozik elbontani. Felhívom mindazokat, akik az árverésen résztvonni óhajtanak, hogy az árverés idő­pontjában a szanatóriumi elmekórház bejára­tával szemben fekvő cigánytanya mellett gyü­lekezzenek. Zalaegerszeg, 1942. május hó 23. I.Í x­......... Polgármester, c 9 £api — A veszprémi egyházmegyéből. Czapilc Gyula dr. veszprémi megyéspüspök általános helynökévé Simon. György dr. apostoli főjegy­ző, nagyprépostot nevezte ki. Kertész Antal dégi káplán Paloznakon lett adminisztrátor, Horváth József káptalanfai káplán Nagyka­nizsára került hitoktatónak, Reindl Rafael Pa- loznakról Pápára, Poszt József Vigántpetend- ről Káptalanfára került káplánnak. — Plébános! vizsgát tett Szerecz Imre dr. A keszthelyi plébánia és hahóti apátság ad­minisztrátora, Szerecz Imre dr. sikeres plé- bánosi vizsgát tett Veszprémben. A zsinati vizsgán, amelynek lefolytatását Czapilc Gyula dr. megyéspüspök magának tartotta fenn, Si­mon György dr. nagyprépost elnökölt, de a mégyésfőpásztor kérdezett. A vizsga teljes két óra hosszat tartott. — A befejezéshez közeledik a kanizsai II. plébániatemplom. Tető alá került a bővített felsővárosi templom, sőt nagyrészt a vako­lás is elkészült. A. templom méreteivel min­denesetre nagy mérvben tudja szolgálni a ka­nizsai hitéleti igényeket. A beköltözés előtt áll a plébánia megvett és átjavított épülete is. — Halálozások. Tihanyi Ödön ny. bon- codföldei plébános 73 éves korában Szombat­helyen elhalálozott. Temetése ma délután volt a szombathelyi temetőben. — P. Stenger Gyula Albert, volt veszprém-egyházmegyei esperes­plébános, szentferencrendi szerzetes, hitszó­nok, népmisszionárius stb. életének 66. éve­ben Szombathelyen elhúnyt. Ma délelőtt he­lyezték örök nyugalomra a szombathelyi fe­rences templom sírboltjában. — Hivatalvizsgálat. Kiss Dezső dr., a za­laegerszegi kir. törvényszék elnöke a múlt hé­ten a tapolcai járásbíróságon megtartotta a szokásos vizsgálatot. — Áthelyezés. A főispán Horváth József dr. vármegyei aljegyzőt a központból azonnali hatállyal a zalaegerszegi főszolgabírói hivatal­hoz helyezte át. A göcseji-kert, volt Bődey, vasárnaptól nyitva. Szíves pártfogást kér: Andris József tulajdonos. — A KIOE csoportvezetők ma Szombat­helyen értekezletet tartottak. Ezen Zalaeger­szegről Pap Lajos káplán vett részt, mint a helybeli KIOE csoportvezetője. — Szaléziánusok Sopronban. Sopron vá­rosa szívesen látná a szalézi atyák ismert, ál­dásos működését a tanoncifjúság nevelésével kapcsolatosan. A győri megyéspüspök most folytat olyan irányú tárgyalásokat, amelyek lehetővé tennék a rendház és fiúintézet épí­tését a szaléziak számára. — A napközi otthon-gondozónők érte­kezlete szerdán, folyó hó 27-én, fél 10 órakor nyílik meg a vármegyeháza nagytermében. Az értekezletet Brand Sándor dr. alispán nyitja meg. Előadást tart Józsa Fábián dr. vm. köz­jóléti előadó és Takács László dr. vm. m. kir. tisztifőorvos. — Esküvő. Petz Aranka és Kotzig Jenő Csáktornyái ügyészségi titkár pünkösdvasár­nap délután fél 6 órakor tartották esküvőjü­ket a nagykanizsai ferences plébániatemp­lomban. Az esketési szertartást Pehm József pápai prelátus, zalaegerszegi apátplébános vé­gezte. — Tapolca képviselőtestülete az ellen- forradalmi emléktábla ügyében úgy határo­zott, hogy a tábla visszakerül eredeti helyére, de zsidó nevek nélkül s elhatározta azt is, hogy szervez egy községi közellátási írnoki állást. — Muraköz a kanizsai járdán. A 23 éves kényszerű távoliét után Muraköz erősen meg­jelent Nagykanizsán. Alkalmazottak szegőd­nek, katonák vonulnak be, vasár- és ünnep­napokon kirándulók rajzanak. Délutánonként összeverődnek, hallatszik a sokat vitatott »mu­raközi nyelv«. Vitatkozhatnak; Muraköz szí­vesen jár át, hozzá, az a fiatalság, amely so­hasem járhatott itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom