Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-26 / 116. szám
2. ZÁLAMEGYEI ÚJSÁG Szép ünnepségek voltak pünkösdhétfőn Ságodon Pünkösdhétfőn járult első szentáldozás- líoz Ságodon 36 gyermek a 9 órai szentmisével kapcsolatban, Pap Lajos zalaegerszegi káplán meleg hangon beszédet intézett a 'boldogságtól sugárzó arcú és a Jézuskát váró gyermekekhez. Különösen kedves élmény volt számukra, hogy szeretett szüleikkel s tanítóikkal járultak először az Ur asztalához. Szentmise után a jótevők áldozatkészségéből terített aáztal várta a kis apróságokat. Közben felhangzott a Hiszekegy s megkezdődött a fiú- és leány leventeegyesülef közös rendezésében a levente fogadalomtétel- lel kapcsolatos hősök ünnepélye. Nágl Mária Hősök ünnepén című szavalata után Pap Lajos káplán mondott ünnepi beszédet a világháború és a most dúló élethalálharc hőseinek áldozatkész hazaszeretetéről. Németh Imre Csatában című szavalatát a leveptek zászlóköszöntése követte. Szabó József főoktató buzdító szavaira a legfiatalabb levente-generáció tagjai fogadalmat tettek, hogy Istennek és a Hazának mindenkor hűséges harcosai lesznek. Majd Horváth Mária »Hová lettek« és Sebők Ferenc »Őrségváltás« című szavalata következett s a hősök köszöntése után a Himnusz hangjaival ért véget az ünnepély. Az ünnepélyen megjelent Magyaródy százados is. és a község nagyszámú közönségén kívül számos környékbeli. A szárított tészta legmagasabb fogyasztói árának megállapítása A polgármester az alábbi hirdetményt bocsátotta ki: Közhírré teszem, hogy a m. kir. Közellátási Miniszter úr a 64.000/1942. K. M. sz. rendeletével a szárított tészta legmagasabb árát újból megállapította. E rendelkezés alapján a rendelet 1. és 4. §-aiban foglaltak figyelembevételével folyó hó 20-tól kezdődő érvénnyel a szárított tész- itafélék legmagasabb fogyasztói árát Zalaegerszeg megyei város területére a következőkben állapítom meg: a. ) tarhonya (reszelt vagy gömbölyű) és levestarhonya: (Az lelső összeg a tojásnélküli, a második fel 2 tojásos, a harmadik a 4 tojásos árút jelzi). Netto 1 kg-nál nagyobb csomagolásban vtagy kimérve kg-ként 1.36, 1.80, 2.22. Netto il kg-os csomagolásban 1.46, 1.90, 2.30,. Netto fél kg-os csomagolásban —.77, —.99, 1.19. Netto egynegyed kg-os csomagolásban —.41, —.52, —.63. Netto 1/10 kg-os csomagolásban —.16, —.21, —.25 pengő. b. ) kocska, metélt, eperlevél, szarvacska, gyűrű, csillag, reszelt, kagyló, csusza és egyéb levestészták a levesmetélt és a cérnatészti4 kivételével: Netto 1 kg-nál nagyobb csomagolásban vagy kimérve kg. 1.42, 1.86, 2.28. Netto 1 kg-os csomagolásban 1.58, 2.02, 2.44. Netto 1/2 kg-os csomagolásban —.82, 1.04, 1.25. Netto 1/4 kg-os csomagolásban .—44, —.55, —.65. Netto 1/10 kg-os csomagolásban —.17, —.22, —.26. c.) csőtészta (középvastag, vagy vékony), spaghetti, levesmetélt, cérnatészta: Netto 1 kg-nál nagyobb csomagolásban vagy kimérve: kg. 1.50, 1.94, 2.34. Netto 1 kg-os csomagolásban 1.62, 2.06, 2.44. Netto 1/2 kg-os csomagolásban —.85, 1.07, 1.36. Netto 1/4 kg-os csomagolásban —.47, —.57, —.66. Netto 1/10 kg-os csomagolásban —.19, —.23, —.27 pengő. Fenti árak a nullás lisztből (búzaliszt) előállított, legfelebb 13 százalék víztartalmú szárított tészta fogyasztói árát tüntetik fel. A rendelet 5. §-a értelmében közintézményekkel és egyéb nagyfogyasztókkal szemben a kiskereskedők a fentírt fogyasztói árakból legalább 3 százalék engedményt kötelesek adni. Felhívom az érdekelt kereskedőket, hogy az üzleteikben levő fehér árlapon az általam megállapított Lenti árakat vezessék keresztül. Zson£ már a tavasz Merre jártak a magyar madarak? Hat héti£ utazik a gólya Már visszavonhatatlanul tavasz van. Az alanyi költők nyelvén zsongó tavasz. Ez a kedves jelző onnan ered, hogy a méhek ellepik a rétek, kertek virágait s a zümmögő hang kíséri őket, amikor virágról-virágra Szállva szedik az édes mézet. Ezzel tisztában is vagyunk, a virágokkal, fákkal, bokrokkal is, amelyek aludtak a télen s most új életre ébredtek. Több baj van azonban a madarakkal, mert az ornitológia, a madártani tudomány nem nyugszik meg egyszerűen abban a jelenségben, hogy elmennek és visz- szajönnek, hanem erre a rejtelmes dologra teljes igazságot akar deríteni. Százszor és százszor felvetődik a kérdés, hogy a vándormadarak honnan tudják, hogy merre menjenek. A tudomány szerint sincs más magyarázata, mint ez az egyetlen szó: ösztön. Miért kapar a párnapos csibe? Miért törekszik az előbb megszületett állat azonnal az emlőkhöz? Miért eszik az állat bélféreg ellen bizonyos fűveket? És száz meg száz ilyen kérdést lehetne felvetni, amelyre mindig ez az egyetlen felelet: ösztön. Sokkal könnyebb, — bár ez is nehéz dolog — arra felelni, hogy hol tartózkodnak a vándormadarak, amikor nálunk tél van. Azt tudjuk, hogy Afrika északi vidékén, Algírban töltik a telet, de, hogy merre visz el az útjuk, idáig nem sikerült kideríteni. Ä füzesben hangos fütyüléssel köszönt a sárgarigó. Most érkeztek ők is Afrikából. Ott jártak, ahol a seregély, csak ép a szomszédságban, Tuniszban. Olaszországon, Szicílián át utaztak arra. Róla tehát már többet tudunk. A nádasokba is megjöttek a gémek, a kócsagok, a bacskók. Mintha kevesebben lennének! Igen, a számuk évről-évre fogy. Nem a mai modern világba valók. Mindig kevesebb a mocsár, terjed a kultúra, ez pedig gyilkos ellensége a madárnak, különösen a mocsári madárnak. Berregő repülőgép, füstölő mozdony nem illenek hozzájuk. Különben igen nagy útról érkeztek. Némelyik Dél-Afrikából jön, keresztül, a Szaharán. Másik közelebbről, Szicília szigetéről, keresztül az Otrantói-szoroson, a Pó-síkságon át. 1942. május 26. FIGYELEK!! U HO i ARANY J.-U.28.I ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1—69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag-j szén- és tüziíanagykereskcdö. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását* A holt kanyarokban ismerős madár köszönt: a szárcsa. Szorgalmasan bujkál a nád között: keresi a csigát, bogarat. Nem valami kiváló repülő, nem is tesz nagy utat. Megelégszik Olaszország tengerparti lagúnáival. Már itthon van, mert jókor indult el és szállt folyótól folyóig. A bíbic is a mocsaras vidékek lakója. Már hallik is a hangja, különösen alkonyaikor. Bujkáló vízi madár. Télre szintén Afrikába vonul és ott tölti a telet Marokkóban. A Pó- síkságon, Spanyolországon át vezet az útjai odáig a beérkezett gyűrűk szerint. A sirályok csak a folyók felett szálldosnak, mert halrabló madarak. Mit ennének más országokban, ahol nincs sok folyó, tó patak? A Magyar Ornitológiái Társaság végzi évről-évre a nagy, munkát a tudomány érdekében. Úgy történik ez, hogy felkeresik a madárfészkeket, meggyűrűzik a fiókákat s ha aztán valahol elfognak egy ilyen madarat, leveszik a gyűrűjét és beküldik, illetve eljuttatják hozzánk, így már könnvebb az útvonal és a tartózkodás megállapítása. Azaz csak könnyebb lenne, ha tőlünk délre mindenütt művelt emberek élnének, akik tudnák azt, hogy mire szolgál a lábgyűrű és tudnák azt is, hogy azokatj hova kell eljuttatni. Csakhogy Afrikában sok a műveletlen ember, akik nem tudhatják, de ha tudnák is, nincs rá módjuk és alkalmuk, hogy ezeket rendeltetési helyére juttassák. így a madarak téli tartózkodásáról való adataink nagyon hiányosak. Legkedvesebb barátainkról, a csicsergő fecskékről például még nem sikerült megállapítanunk, hogy merre, hol telelnek, mert az Ornitológiái Társaság még sohasem kapott vissza fecskegyűrűt. Valószínű, hogy Afrika ingoványos vidékén telelnek, de ott alig él ember s ha él is, nem tudja, hogy mit is kell tennie egy megtalált gyűrűvel. Különben is ez az ingoványos vidék olyan hatalmas kiterjedésű, hogy a mi hazánk területe meg se kottyanna benne. Amellett járhatatlan dzsungel, mocsár, ahol bőséges a szúnyog, a lecskék kedvenc eledele. Legjobban a gólya érdekel bennünket. Mindenki tudja, hogy Afrikába mennek. Igen, le egészen a búrok vidékére, a Fokföldre. Ez óriási út, csoda, hogy bírják. El is tart ez az út vagy 6—8 hétig. Innen augusztus végén mennek el, amikor már »zabkeresztet látnak«: — vagy a »tarló lyukából fú a szél«. Egyenesen a Balkán felé tartanak. Bulgárián át Törökországba érkeznek. Innen Palesztinán, a Vörös-tengeren át bemennek Afrikába és a Nílus völgyén végig lemennek a Csád-Rudolf és Viktória tó vidékére. Ott aztán van béka, csiga, gyík elég, kárpótlásul a hosszú utazásért. Meghízva indulnak vissza februárban, hogy József-napra megjöjjenek. Néha elkésnek, mert itthon késői tél van és ők ezt megérzik csodálatos ösztönükkel. Ilyenkor leszállnak vagy a Nílus völgyén, vagy a Balkánon és várnak. Várják a magyar tavaszt,
