Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-18 / 39. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Aadaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. J Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Rs Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, ________Hirdetések díjszabás szerint. 19 42. február 18. SZERDA. PILAP Felelős Szerkesztő: H E R B O L Y FERENC ÁRA 8 FiLLÉR. A japán miniszterelnök felszólította Ázsia népeit, rázzák le az angol igát Tozsó japán miniszterelnök behatóan tá­jékoztatta az országgyűlést arról, milyen a helyzet Kelet-Azsiában Szingapúr elfoglalása után. — Szingapúr eleste, — mondotta Tozsó miniszterelnök, — azt jelenti, hogy a japán csapatok megszállták Kelet-Ázsiában az an­golok és az Egyesült Államok minden fontos támaszpontját. A japán csapatok továbbra is folytatják Burmában a támadó hadművelete­ket, hogy meghódítsák az angol katonai tá­maszpontokat és, hogy elvágják Csungkingtói ezeket az angol-amerikai ellátási utakat. A ja­pánok a legtávolabbról sem gondolnak arra, hogy ellenségüknek tekintsék a barmai lakos­ságot. Megjegyezte Tozsó miniszterelnök, hogy India számára most a legjobb alkalom kínál­kozik »a kíméletlen angol despotizmus« le­A keleti arcvonalon a legkeményebb téli hónapok már elmúltak. Á hideg alábbhagy. Az arcvonal déli szakaszáról már olvadást is jelentenek. Az idő sürgeti a Szovjetuniót. A Szovjet vezetői nagy hangon kijelentették és az angol rádióállomások is világgá kürtőitek, hogy Tél tábornok megbízható szövetséges, aki a szovjet segítségére siet a német hadak visszavetésére és. szétverésiére. Ha a szovjet hadvezetőség ki akarja hasz­nálni azokat az előnyöket, amelyeket számára ia hó, a jpg és a nagy hideg jelent, akkor gyor­san kell cselekedniök. Úgy látszik, hogy en­Zalaegerszegnek mint megyeszékhelynek, kulturális életében évtizedek óta felmerült az a kívánság, hogy itt egy általános közművelő­dési célt szolgáló egyesület és gyűjtemény lé- tesíttessék, figyelemmel Göcsej területének sa­játos viszonyaira. A gyűjtés megindult s az eredmény látható. Szükségessé vált a gyűjte­mény érdekében egyesület létrehozása is. — Ezekkel a szavakkal hívta meg Pehm József pápai prelátus, apátplébános a város társadal­mának számottevő egyéniségeit február 17-én délután 6 órára a régi városháza közgyűlési termébe az egyesület megalakítására és a gyűj­temény megtekintésére. A hívó szóra szép számban jelentek meg ía meghívottak, akik megtekintették a való­ban megtekintésre érdemes gyűjteményt s 6 (Órakor a nagyterembe vonultak, ahol Pehm József prelátus a Hiszekegy elmondása után megnyitotta az alakuló közgyűlést s ismertette H megalakulás célját. t Zalaegerszeg itt áll — mondotta — a zárására és Nagyázsiában a jólét korszaká­nak megteremtésében való részvételre. — Japán elvárja, — mondotta a minisz­terelnök, — hogy India űjból helyreállít ja, azt az állapotot, amelyben »India az indi­aiaké« lesz és, hogy India nem mutatkozik] majd fösvénynek, ha arról lesz, szó, hogy, támogassa az indusok hazafias törekvéseit. Kijelentette továbbá, hogy Japán Holland- India lakosságának kívánságait és hagyomá­nyait is tiszteletben fogja tartani, ha Hol- land-India lakossága megérti Japán szándé­kait és hajlandó közreműködni a nagyobb Kelet-Ázsia kiépítésében. Csungkinggal kapcsolatban kijelentette Tozsó, hogy a japán csapatok feltartózhatat- lan előrenyomulása Burmában rövidesen el­vágja majd a világtól Csungking-Kínát. nek szükségét be is látták. Kapkodva és esztelenül egyik tömeg- támadást a másik után hajtják a né­met állások ellen. Hellyel-közzel kis jelentőségű helyi sikereket érnek el, a veszteségek azonban óriásiak em­berekben és pótolhatatlan hadianyagban egy­aránt. Ezzel szemben a néTüyt támadások mind számszerűen, mind pedig 'hatásosságukat te­kintve, egyre növekszenek és az elért sike­rek is hatásosabbakká válnak. I göcseji népi vidéken, maga is bent Göcsej­ben, de nem mozdul a népi vidék pusztuló ér- i tekéiért. Ezeket kellett volna már régebben összegyűjteni, megmenteni. Sajnos azonban, ezzel elmaradtunk. De jobb későn, mint soha. Most épen a tizenharmadik órában jöttünk össze, hogy Göcsej értékeit a jövőre áthagyo­mányozzuk. Az első kapavágást megtettük már a Göcseji Gyűjtemény létrehozásával. Ezt kell tovább fejleszteni, Göcsej értékeit, múltját megőrizni a társadalom segítségével s e célbői a társadalomnak egyesülete való tömörítésé­vel, mert egy óvatlan pillanatban másnak ke­zére kerülnek azok, amik bennünket illetnek. Ezután fölkérte Nagy Károly dr. kir. já­rásbírót, aki olyan szeretettel és fáradhatat­lan buzgalommal állott a nemes ügy szolgála­tába, adjon tájékoztatót a dolgok állása felől. Nagy Károly dr. részletesen ismertette azt a mozgalmat, amely már harminc évvel ezelőtt megindult s amelyben legtevékenyebb részt vett Gönczi Ferenc. Gönczi elkerült Za­lából Somogyba és Kaposvárott megcsinálta, a múzeumot, amelynek igazgatója. Utána szü­net állott be, míg egy lelkes tudós, Fára Jó­zsef dr., a vármegye akkori főlevéltárosa is­mét ráirányította a figyelmet. A Göcseji Hét is sokat lendített az ügyö,n s akkor inkább az idegenforgalmi érdekek kerültek elő térije s a tájismeret. Utalt itt a kisantant megalakulá­sára, amely az egyes tájaknak bár hamis be­állításával tudta országunkat szétmarcangolni. Rámutatott azután arra, bogy a vidék népi és természeti .értékeinek felkutatása és megőrzése hazafias feladat is és, hogy nem tisztán csak múzeumi, hanem általános kulturális irányzat­nak kell lennie a létesítendő egyesületnek, amelynek egyes szakosztályaiban mindenki megtalálhatja a neki tetsző munkateret. A megyeszékhelynek kell rendelkeznie olyannal, amit mint értéket megmutathat az idegennek s rendelkeznie kell közkönyvtárral is, amitj — sajnos — Zalaegerszeg szintén nélkülöz. Kérte végül a gyűlést, mondja ki a Göcseji Egyesület megalakulását. Kakas Ágostonnak arra a kérdésére, mi­lyen viszonyban lesz az új egyesület az egy­szer már megalakult Göcsej Egyesülettel és a Közművelődési Egyesülettel, azt válaszolta Nagy Károly dr.. hogy a Göcsej Egyesület jo­gilag nem jött létre, a Közművelődési Egye­sülettel sem lesz konkurrencia, mert a tagok úgyszólván ugyanazok. Móra János azt kér­dezte, miért nem viselheti az új egyesület a Múzeum Egyesület nevet. Ennek jogi aka­dályai vannak, — válaszolta Nagy Károly dr. Ezután Pehm József prelátus feltett kérdésére az alakuló gyűlés egyhan­gúan kimondotta a Göcseji Egyesület megalakulását. Bejelentette ezután Nagy Károly dr., hogy alapszabályokul elfogadásra ajánlja a Magyar Túrista Egyesület jóváhagyott alapszabályait, amelyeket a különleges céloknak megfelelően átalakítanak. Fel is olvasta a módosításokat. A közgyűlés az alapszabályokat elfo­gadta. Majd a tagokról és a tagsági díjakról tárgyaltak. Tag lehet minden tisztességes ma­gyar állampolgár. Rendes tagsági díj évi 2 pengő, alapító tagsági díj 100 pengő kész­pénzben, vagy gyűjteményben. Ezután az előkészítő bizottság javaslata nyomán a tisztikart a következőképen alakí­tották meg: elnök Pehm József pápai prelá­tus, a Gyűjtemény élén álló társelnök özv. dr. Udvardy Jenőné, turisztikai szakosztály] elnöke Hollós Ferenc dr. ügyvéd, természet- védelmi szakosztályé Izsák Gyula Endre polg1. isk. tanár, városszépítési szakosztályé Czobop Mátyás ny. polgármester, főtitkár Ivaposy An­tal gimn. tanár, titkár Bődéi János, áll, tanító, ügyész Briglevics Károly dr. ny. főispán, ügy­véd, ügyvezető alelnök Nagy Károly dr. leír. járásbíró, pénztáros Kakas Ágoston, ellenőri Lulich Albin áll. el. isk. igazgató. A választ­mánynak 30 tagja van. A közművelődési éa közkönyvtári szakosztály elnöki tisztét később töltik be. A választás megejtése után Pehm József ügy a maga, mint a többi megválasztott nevé­ben köszönetét mondott a bizalomért azzal az ígérettel, hogy minden lehetőt elkövetnek abban a szép munkakörben, amelynek betöl­tésére vállalkoztak. Vitéz Tamásy István dr. polgármester! Enyhül az idő a keleti fronton Göcsej értékének felkutatása és megőrzése Megalakult a Göcseji Egyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom