Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-15 / 11. szám
3. 1942 január 15. It arról, hogy Muraközben ma »okkal több tanító van, mint volt a szerb uralom idején- A szervezési munkák javarészét maga a visszatért lakosság végezte s jelentkeztek előadásokért is afeletti örömükben, bogy ismét magyarok lehetnek. Hogy Muraszombat többet kapott, annak oka az, hogy ott ügyesebbek voltak, de azért panaszra sehol sem lehet ok. Brand Sándor dr. alispán megígérte, hogy az elhangzottak alapján mindent elkövet a Muravidék érdekében s megköszönve a nagy, érdeklődést, a gyűlést bezárta. Adományok a Láthatatlan Vacsorára: Bődy Zoltánné, Farkas Béla dir., dr. Fater Endréné, Thassy Kristóf dr., Holczer Jenő, Turcsányi Sípos József, Jakabffy Antal 5—5, dr. Demény Andrásné, Zsuppán István, Ebner Ákos, vitéz Futaky Jánosné, Wiener Ferenc. Kovács László dr., Jani Jánosné, Szirmai Géza dr., Festetics Sándor gróf Söjtör 3—3, Hénig József, Háry István Hottó 2.50—2.50, Egerváry János dr., Steiner Pál, Czegiédy Ferenc dr., Suszter Oszkár, Asbóth Károlyné Far- kasovszky Mária, Bentzik Mihály, Turcsányi Sipos Berta, dr. Vida Sándomé, vitéz Kámán István, Horváth István, Hedry Miklós, Tóth Gyula, Vidóczyék, Nagy Györgyné 2—2, Be- hojnik Pálné Gutorfölde, Szeliánszky Nándor, Ferences Plébánia, Paraicz Dezső, Kónyi Mária idr., Vajda Imréné, Pais Zsófia, Trebitzky Sarolta, Horváth Jenő, vitéz Tamásy István dr., Görög László, Krassovits Ernőné Ságod, Kiss Dezső dr., Árvay Emília, Gálosy János, Kiss Ödön, Horváth Géza, Kovács László Zala- szentiván, Géfin Gyula dr. Szombathely, Moj- zer Ferenc dr., Bertha Sándor, Takács JLászló dr., Németh Józsefné, özv. Markovits Jánosné, Deák Károly Neszele, Málnássy Mihályné, Dél- ezeg Imre dr., Schmidt Istvánné, Toplak József, Nagy Ferenc Keszthely, Yidóczy Tamás, özv. Botffy Lajosné, Pirity Gáspámé, Szűcs László, Böcskey Adámné, Bozzay Jenő dr. 1.50—1.50, Csiszár Lajosné, Török Pálné, Si- kota Ferencné, özv. Sárváry Istvánné, özv. Zarubay Andomé, Tuczy Ilona, Fidesz Károly, Dreisziger Béla, Vörös Gyula, Gerencsér Mária, Markos Jen öné, Farkas Sándor dr., Martin Ernőné, özv. KnoH Lászlóné, Kozma nővérek, Szabó József, Németh Istvánné, Szi- gethy Sándor dr. Bálátonfüred, özv. Hajgató Józsefné, Bjnder András, Székely Emil, Sebestyén Teréz 1—1 pengő. (Folytatjuk). ********************************* Csak feltétlen szükség esetén utazzunk 1 A m. kir. Államvasutak igazgatósága fölhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogj a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a személyszállító vonatok szerelvényeit erősen le kell csökkenteni. Mivel pedig vontatási nehézségek miatt másodrész vonatok nem indíthatók, a közlekedő vonatok erős túlzsúfoltságára kell számítani. Felkéri ezért a MÁV igazgatósága az utazóközönséget, hogy a zord időjárás tartama alatt csak feltétlen szükség esetén utazzék. Pandák, 1( rendelésre mérték után. Alá itások, bélelés és gallérozások legoSceébban _ __= iff]. LAKI SÁNDOR == ^--:...V szücsmesternél EE EErfHÁEr Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. Gyermekek után Járó házadókedvezmónyek I. Bérházakat a gyermekek száma utáa megillető adókedvezmény: (1) Azok a házbirtokosok, akiknek házában jakó családok gyermekeinek száma az összes lélekszámnak — háztartási alkalmazottak figyelmen kívül hagyásával — legalább a felét teszi ki, a P. M. r. 3. §-ában foglaltak szerint adókedvezményben részesülnek. (2) E rendelkezés szempontjából gyermekek alatt a házban lakó azokat a gyermekeket kell érteni, akik a házadó ki vetése alapjául szolgáló novemberi lakbémegyedben életük 18. évét még nem töltötték be. (3) A ház tényleges birtokosa az adó- kedvezményre csak abban az esetheti tarthat igényt, ha a házát túlnyomó részben bérbeadás útján hasznosítja. Ebből a szempontból bérháznak csak olyan épületet lehet tekinteni, amelyben a lakás céljára szolgáló helyiségeknek több mint a felét bérbeadás útján hasznosítják. (4) A kedveimen) mértéke a következő: a) ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak legalább 50 százalékát teszik ki, a házadónak és járulékainak 5 százalékát, b) ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak legalább 60 százaléka, a házadó és járulékai 6 százalékát, végül c) ha a gyermekek száma az összes lélekszámnak a 70 százalékát is meghaladja, a házadónak és járulékainak 10 százalékát kell utólag törölni. (5) Amennyiben a ház birtokosának a fenti rendelet szerint adókedvezményre van igénye, legkésőbb január hó végéig kell a kedvezmény megállapítása és a törlés elrendelése végett ezt az igényét írásban bejelentenie a városi adóhivatalhoz. A kérvényhez mellékelni kell: a) a főbérlők névjegyzékét, b) lakásonként azoknak a személyeknek a névsorát, aldk állandóan a lakásban laknak, c) a főbérlő —- valamennyi főbérlő — nyilatkozatát, hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és, hogy ezek mikor (év, hó, nap) születtek. (6) A fenti rendeletben nyújtott kedvezmény igénybevételére vonatkozó bejeimtés a vonatkozó mellékleteivel együtt január: hó 31-ig küldendő be a városi adóhivatalhoz. 11. Kizáróan többgyermekes családok részére bérbeadott bérházakat megillető báradókedvezmény : (1) Azokat a házbirtokosokat, akik a bérházukban lévő lakásokat kizáróan többgyermekes családoknak adják bérbe és ért az elhatározásukat a m. kir. adóhivatalnál1 előzetesen nyilvántartásba vétették, az a kedvezmény illeti meg, hogy a kivetett házadéból minden lakás után külön-külön kiszámítva egy-egy gyermek után évenként 5—• százalékot kell mindaddig törölni, amíg « kedvezmény feltételei fennállanak. (2) A kedvezménynek két előfeltétele vaa, nevezetesen egyik az, hogy a házban lévői lakásokat csakis többgyermekes családoknak! szabad bérheadni, a másik az, hogy a ház- birtokos azt az elhatározását, hogy a házában lévő lakásokat kizáróan többgyermekes családoknak adja bérbe, köteles a m. kir. adóhivatalnál előzetesen bejelenteni. (3) A bejelentéseket az igéavjogosultság igazolásával együtt a m. kir. adóhivatalhoz január hó 31-ig keli benyújtani. A kérvényhez mellékelni kell: a) a íó- bérlők névjegyzékét, b) lakásonkint azoknak* a személyeknek a névsorát, aldk állandóan a lakásokban laknak, c) valamennyi főbérlő nyilatkozatát, hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és. hogy ezek mikor (év, hó, nap) születtek. (4) Az a körülmény, hogy az adóév folyamán a számításba vett gyermekek közül valamelyik a 18. életévét betölti, vagy, hogy közülük egy vagy több meghal, a kedvezményt mértékét nem érinti. Ha azonban az adóév folyamán bérlőváltozás történik és ennek folytán, a kedvezmény mértéke is módosul, a házbirtokos a változást minden lakbérnegyed 15-éig köteles írásba» bejelenteni. Ha több lakásban történik változás, a bejelentést egy beadványban keli megtenni. A mezőgazdaság gépesítése egyike a termelés legkorszerűbb követelményeinek. Nyugat nagyot haladt már ezen a téren. De — tudjuk — Keleten is a Szovjet hatalmas méretekben építette ki az agrár- termelés gépesítését kollektív formale között. Csak a Nyugat és Kelet közé eső, Északról a Balkánig húzódó sávon maradt vissza e tekintetben a mezőgazdálkodás. Bizonyos fői nem számolt feudális esökevények akadályozták itt a fejlődést. Ma már azonban nem térhetünk ki a haladás követelményei elől. A háború befejezése után hatalmas világversenyre kell felkészülnünk. Addig viszont a termelés lehető fokozásának követelménye parancsolja ránk sürgetően a gépesítést. ^ A kormány ennek a kérdésnek a tanulmányozására már régebben külön bizottságot küldött ki. Ez a bizottság el is készült a maga munkájával és arra kérte fel az érdekelt gépgyárakat: dolgozzanak ki javaslatokat a kérdés gyakorlati megoldására. A gyárak egy része — mint értesülünk — most föl is terjesztette javaslatait a bizottsághoz. Ezek a javaslatok főleg azzal foglalkoznak, milyen gépek és gépalkatrészek behozatalára lenne szükség a magyar mezőgazdaság gépesítéséhez. A bizottság azonban csak a többi javaslatok beérkezése után dönt majd a teendők felől. NÉMETORSZÁG — mint ismeretes — hatalmas mennyiségben állította elő az utóbbi évek során azokat a gépeket, amelyeket a kisgazdasági üzemek is sikerrel és gazdaságosan használhatnak a termelésben. Ezeket a népies traktorokat Délkeleteurópa államaiban is nagy számban helyezte már el s egyéb balkáni államok gazdasági tényezőivel egyetértésben nagyszabású terveket dolgozott ki a termelés fokozására. A termelési ütem fokozásából természetesen Magyarország sem maradhat ki e ennek a szak- szerűség általánossá tételén kívül a gépek beállítása a legfontosabb eszköze és feltétele. A GÉP korunkban — átmenetileg — megint úgy jelentkezett a munkás tömegek szemében, mint a dolgozó ember ellensége és beszédeimen vetélytársa. És épen a mezőgazdasági műnMinden hölgy és ur öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nhrájju ki rakatni met
