Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-16 / 37. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 16. !tők. Ez tegnapelőtt volt. Azok aztán min­denemet úgy összebüdösítettek a fertőtlenítő­gépükkel, hogy ma tudtam először ebédelni. Sebaj! Csakhogy most már nem árthatok sem a családomnak, sem a menyasszonyomnak! Most állás után járok. Azért utaztam ide. És kapok is. Csak menjen ki kicsit a ruhám­ból ez a szag, mert így rendes helyre nem állíthatok be. De azért Isten áldja érte a Tüdőgondozót. Hát Egerszegen megvan-e már? Most én jöttem zavarba. Azt csak nem mondhatom meg neki, hogy ma már Zalaeger­szeg az egyetlen megyeszékhely az ország­ban, ahol még mindig nincs Gondozó-intézet. Mormoltam valamit és mivel az orromat már úgyis nagyon facsarta a formalingőz, leugrot- jtam a villamosról. Visszapillantva még láttam, hogy eldobja a cigarettavéget és nagyot sercint ki az út­testre. Most már teheti. Már nincs rajta a listán. Dr. Sz. Kodba Albert vendéglője Stridóvár Meleg ételek. — Kitűnő borok. || mnniitwiinffirt»»^«wi-iiiw|i|'i,'>1 m»—ifwn nan— . Ár pádházi Boldog Margit szenttéavatása A Vatikánhoz közelálló La Correspon- denza hírügynökség szerint hamarosan sor ke­rül Árpádházi Boldog Margit szenttéavatására. Ezzel megvalósul a magyar katolikusság egyik legfőbb óhaja. 1940. májusától 1941. szep­temberéig 270 ezer megkeresés érkezett a \ a- tikánba Magyarországról, s azokban, tekin­tettel a kelet felől fenyegető veszélyre, Árpád­házi Boldog Margit szenttéavatását szorgal­mazzák. Brand Sándor dr. alispán a Kaszinó elnöke A zalaegerszegi Kaszinó szombaton este Suszter Oszkár ale’lnök vezetésével gyűlést tartott, hogy az Udvardy Jenő dr. kormány- főtanácsos, ügyvédi kamarai elnök elhalálo­zásával megüresedett elnöki tisztséget be­töltse. A tagok úgyszólván teljes számban megjelentek és közfelkiáltással Brand Sándor dr. alispánt választották meg, akit küldöttség útján hívtak meg a gyűlésbe. A terembe ér­kező új elnököt lelkes éljenzés fogadta, majd Thassy Gábor dr. egészségügyi főtanácsos üd­vözölte. Brand Sándor dr. alispán megkö­szönte a bizalmat és az üdvözlést s beszé­dében hangoztatta, hogy a mai idők többet várnak a kaszinótól, mint régen, amikor a kaszinó nem volt más, mint egy úri társas­kör. A mai korban a kaszinónak ápolnia kell a magyar szellemet, a legerősebb összetar­tást, hogy példát mutasson ezen a téren is a népnek. Ez a kaszinó legfőbb programmja s ennek megvalósításáért kíván ő is dolgozni a Kaszinó elnöki székében is. Az új elnök beszédét szűnni nem akaró lelkes helyeslés fogadta. ö liöafcSd iteeS TÓTH GYULA divatházában Teklái®© m e g éJwvíus kira&atmmrvft Választmányi illés a Baross Szövetségben A Baross Szövetség zalaegerszegi fiók­jának választmánya szombaton este Németh József ügyvezető alelnök elnökletével ülést tartott. Az egybegyűltek üdvözlé se utau íi va- lasztmány az elnök javaslatára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a Női Tábornak a si­került teaest megrendezéséért. Majd ismer­tette az ehiök az alsólendvai Baross csoport helyzetét, amit a választmány tudomásul vett. Bemutatta azután a debreceni fiókszövetség átiratát az arányos árúelosztásról és a Hangya Trikolor versenyéről a kiskereskedők helyze­tével kapcsolatosan. Kimondotta a választ­mány, hogy előterjesztést tesz a közgyűlésnek, forduljon felirattal a kormányhoz, a kiske­reskedőknek a Hangyával szemben hatható­sabb támogatásáért. Több ügynek megbeszé­lése után elhatározták, hogy felkérik a kö­zönségét, eszközölje a bevásárlásokat ' még[ este háromnegyed 7 éra előtt, mert csak így kerülhető el az, hogy a kereskedőket záróra­túllépés miatt büntetés érje. r rvYVY^r>yiftrinftr* viri w,« ji j«u aí. nrynv x/wi Állattenyésztési és tejgazdasági előadások a visszatért zalai és vasi részeken A muraszombati tanügyi kirendeltség az iskolánkívüli népművelési munka keretében a visszatért zalai és vasi községekben nagysi­kerű állattenyésztési és tejgazdasági előadá­sokat rendezett a múlt vasárnapokon. A most Csatárban tanfolyamot vezető Kukuljevic Jó­zsef dr. ny. gazd. akadémiai r. tanár ezek­ben a förtelmes időkben is, fáradtságot nem kímélve, Titán József tanügyi titkár kísére­tében vasárnaponkint ellátogatott Muraszom­bat és Alsólendva vidékére és minden alka­lommal két előadást tartott 2—2 órás időtar­tammal. Az előadások iránt igen nagy érdeklődés ! mutatkozott. Battyándon 65, Rónafán 75, Már- ! tollhegyen 114, Mezőváron 71, Cscndlakon 85, Lendvahosszúfalun 91, Alsó- és Felső­lakoson 123 volt a hallgatók száma. Részt- vett az előadásokon mindig a községek elöl­járósága és a hallgatók sorában többen vol- j tak a szomszédos községekből is. Az előadá- i sokat Kukul jevic József dr. magyar nyelven | tartotta s azokat Tiián tanügyi titkár s a I jelenlévő papok és tanítok fordították rész- i letenkint vend nyelvre. így azután a hallga- J tók teljesen megértették az előadások anyagát, j kérdéseket is intéztek az előadóhoz, sőt né- j hányán jegyzeteket is készítettek a hallottak­ról. Az előadások iránt a magyarul nem tu­dó ifjak köreben is nagy volt az érdeklődés, és folyton kérdezgették a korosabbaktól, meg a tolmácsoktól, mft mondott az előadó. S lát­szott rajtuk a megelégedés, amikor kérdé­seikre feleletet kaptak, mert 'teljesen gya­korlati kérdéseket fejtegetett Kukul jevic Jó­zsef dr. Rámutatott ugyanis a szarvasmarha- tenyésztés fontosságára, a tenyésztés fokozá­sának szükségességére, ismertette az eszkö­zöket és módokat, amelyeknek alkalmazásá­val ez a fokozás elérhető. Rámutatott a tej szövetkezeti alapon való értékesítésének elő­nyeire. Figyelmeztette a gazdákat arra, bog/, az állatok beszerzésénél nagy körültekintés­sel járjanak el s útmutatást adott az okszerű takarmányozásra, majd az olajos növények! termesztését ajánlotta, rámutatva az olajos nö­vények rendkívül nagy jelentőségére többféle szempontból. Beszélt még a meddőségről, el­vetélésekről, azok okairól s a védekezésről. Ajánlotta a tavaszi állatkiállítás és tenvész- állatvásár megtekintését. Az előadások iránt megnyilvánult nagy; érdeklődés is annak bizonysága, hogy a vissza­tért vidékek gazdái is szívesen tanulnak s aa előadásokon hallottakat saját érdekükben hasz­nosítani is akarják. ! Szombat délután borbélynál vagyok s be­állít egy fekete cigánylegény. Mozielőadások és a színi lázak állandó lakója. Onnan em­lékezem fekete arcélére, hátrafésült szurok­fekete hajára. A borbélynál egy díszokleve­let mutogat, amelyet egy tangója nyert. Köz­ben aranyéremről, babérkoszorúról beszél. Nem sok figyelmet szenteltem az egész beszélge­tésnek, de amikor utólag a fülembe zsongott szavak kitisztultak, szóltam a segédnek, hívja vissza. »Gsihar« kiáltásra vissza is jött. Megkérdeztem tőle, nem haragszik-e meg, ha kiírom a gúnynevét és, hogy cigány. — Egész nyugodtan megírhatja az úr, arra meg büszke vagyok, hogy cigánynak szü­Először elkértem a díszoklevelet s leír­tam szóról-szóra. »Díszoklevél. Horváth Ist- ván úr részére az 1941. évben Gyarmati I erenc által rendezett »Irodalmi és Zenei Pályázat« díjnyertesének szeretettel adjuk? Hajdú Péter lleify Szilárd: Nem kell nékem.... a pálya­díjat nyert mű címe«. Bőbeszédű ember, nem győzöm jegyezni. — 13-án este lemezről énekelte Kalmar Pál a tangómat. Egyébként »jóbarátom«. Kal­már Pállal már itt Zalaegerszegen ismerked­tem meg. S most nemrégen a stúdióban ta­lálkoztam vele. — Mit keresett a stúdióban? — Fendrik Ferenc író -vitt fel a stúdióba próbaéneklésre. Polgár Tibor kísért zongo­rán. Azt mondta: tanuljak tovább, hangot» értékes és szép, ilyen után kutattak épen. A felvétel biztos. Eddig nem voltak rendben aa FIGYELED! M _ m m * ÉPÍTÉST §L VÁLLALOK W «•« -U s;ff *2“ N D «i-o 0 ARANY J.-U.28» ÉPÜLETFA k METSZETI' m ASZTALOS ÁRU F TŰZIFA ÉS k SZÉN f TELEFON 1—69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén és tüzif «nagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogásét ,Csihar“ a zalaegerszegi zeneszerző

Next

/
Oldalképek
Tartalom