Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-23 / 18. szám
akb»M»rei «mm 3. 1042. január 25. A biztosítási jutslékok és s vszstöáflások betöltéséről szóló rondslet A vezetőállások betöltéséről intézkedő kormányrendelet tudvalévőén bizonyos értékhatáron felül kötelezővé tette a jövedelmek és a jövedelmek változásának bejelentését. A rendeletnek ez a része nehéz probléma elé állította a biztosító intézeteket. A rendelet ugyanis a jövedelem fogalma alá vonja a jutalékot is. ami biztosítási vonatkozásban azt involválja, hogy az értékhatáron felül minden jutalékjövedelmet be kell jelenteni és a bizottság jóváhagyását kell kérni a kifizetéshez. Minthogy egy biztosító sem kockáztathatja, hogy jutalék címén kifizessen olyan összegeket, amelyeket később esetleg a bizottság nem hagy jóvá, előáll az a helyzet, hogy a biztosítást egyszerűen nem lehet lekötni, amíg a jutalék ügye el nincs intézve. Megtörténhetik tehát az, hogy egy nagy biztosítási szerződés lekötése a jutalék miatt függőben marad esetleg hosszabb ideig, ami nemcsak a biztosító szempontjából hátrányos, de a biztosító fél érdekeit sem fedheti, mert értékei esetleg biztosítási fedezet nélkül maradnak. A biztosító intézetek igyekeztek kiutat találni ebben a kérdésben. Hosszú tanácskozások után megszületett egy javaslat, amelyet most a kormányhatóságok elé terjesztettek. A javaslat úgy szól, hogy a rendeletben megszabott értékhatáron leiül kifizetett jutalékot egyszer egy évben, évzárlatkor jelentsék be és ugyanakkor a rendelet szempontjából is a bejelentés napját tekintsék határnapnak. Ez a javaslat valóban ösz- szeegyezteti a rendelet intencióit a gazdasági élet zavartalan működésének követelményeivel, úgy, hogy elfogadására biztosítási körökben számítanak. Őr izet be vétől ez egérrágta bankók miatt Grünfeld Jenő hahóti születésű, 56 éves, irr. nős, téglagyári tisztviselő, galamboki lakos 46 darab szakadozott 100 pengőst akart beváltani a Nemzeti Bank nagvkanizsai fiókjánál azzal, hogy azokat egér rágta meg. Később ismét megjelent Grünfeld és. akkor 88 darab 100 pengőst, 24 darab 50 pengőst vitt be hasonló célból. Egy nappal később 154 darab 100 pengőssel terhelte meg magát, hogy szintén beváltsa. Grünfeld gyakori megjelenése az »egérrágta bankókkal« gyanút keltett a bankban s megindult a nyomozás. A hatóság házkutatást tartott özvegy Grünfeld Adolfné, bakonyhéli születésű, izr. magánzónőnél, Grünfeld Jenő anyjánál. Eközben elrejtve találtak egy rozsdás bádogdobozt, amelyben 22 darab 50 jiengős és 189 darab 100 pengős volt, rozsdalétől teljesen átmarva. A bádogdobozon külföldi feliratú címke, fedőlapja pedig héber és magyar feliratú reklámtáblából készült. A talált bankjegyeket lefoglalták és most a legszélesebb mederben folyik a nyomozás, honnan erednek Grünfeldék »egérrágta bankjegyei«. Grünfeldet és anyját a nagykanizsai rendőrkapitányság őrizetbe vette. Minőségi termelést! A sok szerződés azt bizonyítja, hogy külkereskedelmünk felhasznált minden háborúengedte lehetőséget arra, hogy régi piacait megtartsa, sőt újakkal gyarapítsa. A baráti hatalmak között szerződések alapján ma már világosan láthatjuk Magyarország és a magyar külkereskedelem feladatát az új európai gazdasági rendben. Mezőgazdasági kivitelünk alapjait mindenkor a minőségi termelés fogja FIGYELEM!----------------á N ÉPÍTÉST k m « VÁLLALOK r <<«4Ú ÉPÜLETFA L hNfj N METSZETT _ O w ASZTALOS ÁRU f K Ä N TŰZIFA ÉS k u SZÉN f J « (A D f tf HU _ ' 0 ARANY J.-U.28. TELEFON 1-09 sz. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. kepezni, ezért ennek a minőségi termelésnek céltudatos fejlesztése egyik legfontosabb feladatunk. Nem szabad erről megfeledkeznünk, mert tudjuk, hogy a háborús idők mezőgazdasági termelésének egyik veszedelmes következménye — a piacok korlátlan felvevőképessége alapján — épen a minőségi termelés hanyatlása. Mezőgazdaságunk újjászervezésénél gondolnunk kell arra is, hogy hazánk éghajlati adottságai különösen tág teret nyújtanak az ipari rostnövények és az olajosmagvakj termelésére. Minden mezőgazdasági kultúra azonban nemcsak a gabona- és növénytermelés fajtáiból tevődik össze, hanem az állattenyésztés színvonalából is. Az új európai gazdasági rendben már adva van a magyar állatenyész- tésnek szánt feladat is? az állatállomány céltudatos fejlesztése és minőségi egyedek ki- tenyésztése. Míg tehát a magyar mezőgazdaság a minőségi termelés céltudatos keresztülvitelével készül fel a jövendő feladatokra, addig a magyar ipái' a háború okozta nyersanyaghelyzettel számolva, minden igyekezetével fokozna a hazai eredetű nyersanyagok feldolgozását. Országunk, mezőgazdaságának sokoldalúságával, biztosítja a magyar ipar nyersanyag-, szükségletét, — a mezőgazdaság és ipar pedig együttesen a külkereskedelmi forgalom útján fenntartja kapcsolatainkat a külföldi piacokkal. Ennek az együttműködésnek biztonságával nyugodtan nézhetünk mindama feladatok elébe, amelyek a magyar külkereskedelemre várnak. — o — NI eg nyitottam iűjeifi*, «űrén- ém építési* anyag fe©re»k«wíé»emet Zalaegerszeg, Óla ut 23. Elsőrendű bükk, gyertyán, akác stb. tűzifára mindenfajta szénre etójegyzeaft elfogadok* A na^rdemü közönség szives támogatási kérem. Varga József 1 tüzelőanyag é« építésianyagkereskedé, fakitermelő. Telefoni *95. Rögzítik az ipari árakat Az ipari árak irányítása eddig két úton haladt. Egyrészt voltak olyan cikkek, amelyeknek árát a minisztérium lerögzítette, illetve amelyek árváltozását a közellátási miniszter magának tartotta fenn. Ezek sorába a legfontosabb nyersanyagok, árúk, közszolgáltatások tartoztak, például szén, villamosáram stb. A cikkek másik csoportjára nézve sokáig az 1939. augusztus 26-i árszínvonal volt az irányadó. Nemrégiben a miniszter megengedte, hogy az iparvállalatok elvez az alapárhoz bizonyos drágulásokat (széndrágulás, munkabéremelkedés, tarifadrágulás stb.) felárként hozzászámíthassanak. Mint a Magyar Vidéki Sajtótudósító értesül, a közellátási miniszter a közeljövőben az ipari árakat véglegesen rendezi, illetve rögzíti. Azok a cikkek, amelyeket elöljáróban említettünk, amelyeknek árképződése tehát eddig á minisztérium közvetlen irányítása valá tartozott, továbbra is az eddigi módon fognak a hatóságok ellenérzésétől függni. Árdrágitási ügyek a törvényszéken Dömötör Istvánné Kutasi Mária rózsásszegi földművesasszony a múlt év november közepén zsírt adott el a szomszédjának a maximális áron felül. Az eset tudomására jutott a nagylengyeli csendőrörsnek és így indult meg az asszony ellen árdrágítás vétsége címén a bűnügyi eljárás. Dömö tömét most a zalaegerszegi kir. törvényszék egyes uzsora- bírája jogerősen 10 napi fogházzal helyettesíthető 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Babati Imre 36 éves ságodi földműves és az édesanyja, Babati József né Nátrán Ágota a múlt év őszén a csöves kukoricát a megállapított legmagasabb ár, 13.40 pengő helyett 15 és 16 pengőért árusították mázsánként a faluban. Az anyát és fiát a zalaegerszegi kir. törvényszék egyes uzsorabírája a terhelő adatok alapján elítélte, éspedig Babati Imrét 50, Babati Józsefnét pedig 30 pengő pénzbüntetésre. A jogerős ítélet behajthatatlanság esetén 10, illetve 4 napi fogházra változtatható át. rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj* LAKI SÁNDOR szücsmesternél :z=1—^ Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5.
