Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-03 / 2. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. január 3. Láttam a poklotL Fekete Géza riportja A vörös gonoszság diadala és bukása Népbiztosok: hóhérok és vadállatok Paradicsom és pokol együtt III. így dolgoztak! A hivatalos jelentés szerint az első öt évben 1 millió 800 ezer embert irtottak ki, akiknek nagy része parasztember és munkás. És ki tudja megszámlálni a szibériai és Ural hegységi kényszermunkatáborokban éhségtől és kimerültségtől elpusztult ezrek tömegét. Az előttünk álló szemléltető térképen hemzsegnek a táborok a nagy orosz térségben, Nyugattói a szélső keleti végekig. Amikor pedig ütött az óra, a véres és iszonyatos tündöklés és bizonyítékok eltüntetésére mi volt könnyebb, mint, hogy véres aratást rendezett a 'GPU és ezrek ártatlan tömegéből csinált hullahekatombákat a gyűjtotáborok- ban. amiről ékesszólóan tesz bizonyságot a velőket hasogató látványosságé fényképsoro- zat. Aki nem akeirta megenni a marxi csemegét annak el kellett tűnnie az útból. S a Kreml aranyrubeíeken pöffeszkedő lírai tovább hirdették a testvériség konokul hazug jelszavát, a politikai, gazdasági élet görög- tűzeií csillogtatva és viharágyúit dörögtetve, Szovjetoroszországot a világ proletárjainak ígéretföldjeként kiáltsa ki, amelyben a sziklából is vizet fakaszt a vörös csillag lényénél kalapácsával, s a kopár hegytetőn is arany kalászt arat sarlójával az URSS atyuská-ja, Sztálin. Eddig elé mindez szédíthetett. Ha valaki szerencsés akadt j?. aki belenézhetett a szovjet élet igazi arcúba (amelyet gondosan es féltékenyen fordított el az idegen szemlélők elől), nem tárhatta a világ elé, hisz Moszkva hóhér keze mindenütt követte... (Gondoljunk csak vissza arra a magyar szerzetes- papra, Matyasovszky Kassiánra, aki bátor volt őszintén megírni mindent, úgy, ahogy voÍ£: a GPU meggyilkoltatta.) A szovjet-élet SMKeiutCl-szembeu. Ez a riport keretein túl regénybe kívánkoznék. Bármennyit is írnánk róla, az mind csak halvány ízelítő, hiszen az a nehány apróság, amely a terem közepén plhelyezett üveglapé asztalban és asztalon látható, műit a levelek, pénzek, bélyegek, ruhadarabok éa egyéb, köznapi életben használatos eszközök ugyancsak keveset mondanak el a mögöttük meghúzódó végtelen nagy orosz nyomorból. Talán sehol sem mutatkozik meg jobban a bolsevista jelszavak hazugsága, mint épen a proletárokkal, a munkástömegekkel szemben. akiket pedig »paradicsomi nívóra« emelt és akiknek nevében és »érdekében« rendezte meg a világ négy tájában az új bolsi Divina pnnM, 13 rendelésre mérték után, Alaitások, bélelés és gallérozások le^olctébbiRi ifj. ft KI S Á BV O O VS =--------— gz ácsmesternél Za laegerszeg Bethlen Gábor u.5. Comedia-it. A külföldi látogatók megtévesztésére megépítette kulisszának a munkás hetetlen nyomorúságos, állati odúnak se való mintatelepeket, hogy eltakarja vele azt a rettenetes és euróapi kultúrszemnek elképzel- viskórengeteget, amelyek a gyárvárosok és ipartelepek körül ezrével sorakoztak fel s amelyben a nagycsaládos munkásmilliók tengették robotos életüket. A kiállításon látott képanyag csak meg- erősítője annak, amit naponkint százával hoznak a napilapok hasábjain és képriportok. A szovjet-élet két alap jellemvonása kétségtelen: az éhség és nyomor. Fáradt, fásult arcok, közömbös, végtelenbe merülő tekintetek, rongyos, kiaszott, megviselt alakok néznek szemközt velünk. Keletet megszégyenítő elhanyagolt utcák és házak, toprongyos torzonborz emberek mutatják a szovjet-élet jellegzetes képét. A parasztság tragédiája. Oroszország jellegénél fogva agrár állam, s mint ilyenben, a parasztréteg az uralkodó. Innen van az. hogy Oroszországban a gazdasági élet csődje a parasztság tragédiájával kezdődött. A bolsevista forradalom kezdetén Lenin és társaik a nálunk is ismert jelszóval édesgették a néptömegeket, amely a földosztás volt. Kell-e a földhöz ragadt és rögével összeforrt népnek más, mint ennek igerete?! Bomlott aggyal állt az eszme zászlója alá. Amikor azonban a lesipuskások hatalma kellőképen megszilárdult és a paraszt tömegek támogatására szükség nem volt, kérlelhetetlenül megkezdődött a jelszó ellentéte: a földek boisevizálása. A passzív, majd fegyveres ellenállást hüntetőexpedíciók törték le és Szibéria megtelt orosz parasztokkal... És tíz ér alatt az 1927—1937. években az utolsó orosz törpebirtokost is belek énysze r í í e fi ék a »kolchoz« gazdasági rendszerbe, amelyben helyzete a dolgozó, de a munka gyümölcsét nem élvező rabszolga sorsánál alig volt tűrhetőbb. A kollektív és gépesített gazdálkodásra irányuló törekvés a megfelelő szakképzett vezetés és a kellő előfeltételek hiányában kudarcba fulladt. Csoda-e hát ezek után, ha az elsőrendű termő talajjal rendelkező orosz földön éhínség jelentkezett. Ami termett, az külföldre kellett reklámnak, hogy lássa a világ. Az nem volt fontos a nemzetközi talrnud-diktátorofc- nak, hogy csak az 1921—22-es évben 5 millió 200 ezer orosz halt éhen és a nép között az éhség okozta betegség szedte áldozatait s a gyermekek 80 százaléka veleszületett gyengeségben szenvedett. Fő volt a Kreml-beli jólét és, hogy külföldön a képviseletek csilloghassanak. Embertenyésaet. A nő és a gyermek! sorsa. A kultúra teljes csődje kevés esetben: volt olyan szembeszökő, mint a bolsevista rendszerben, amely mindazt, amit évezredek építettek az emberiség magasabbrendűségc- nek ki hangsúlyozásával, mindazt lerombolta. A felszabadítás hamis cégére alatt lealacsonyította a női nemet s a bolsevizmus apostolai hamis filozófiájukat közkinccsé térő hirdették az emberiségnek a gondolkozásra és az észérvek mérlegelésére kevésbé hajlamos FIGYELED! > > ÉPÍTKEZÉSŰ váuklkoió Paft«m, scén- é« tfizifanagykereskedö, Kérem s ■ agy közönség szives pártfogását. *******n*aarf*ft**MWüWWMMW*w»w¥*Ni felének, bogy a nőnek joga van testével rendelkezni, másrészt a nőhöz mindenkinek joga van. A felszabadítás és egyenjogúsítás gyakorlati jelentősége az lett, hogy • nagyarányú (hadi) iparosítási programra megvalósításához kereken 30 millió nőt szakítottak ki a természetes életközösségből és kényszerítet- ték ipari munkára. A gyári munkásságnak már 40 százaléka az olcsóbb és igénytelenebb nők körül került ki. akiknek akaratukon kívül kellett, hogy szolgáljak a bolsi kapitalista-plutokrata rendszer multimilliomos urait s véres verejték árán segítették előkészíteni a világ ellen készülő háborút. Hogy pedig a bolsevista rendszer személyi utánpótlása is biztosítva legyen, egyes helyeken tenyésztelepeket rendeztek be, ahol az abban elhelyezett nők a szülés céljait kellett, hogy szolgálják... Hitveshűség, családi kötelék, az otthon melege és meghitt családi kör száműzettek innen, de még a szabadszerelem is, hisz állati volt az teljesen: ember-allattenyészet, amelyben a kölyök néhány év után kikerült az utcára s otthona leítt az utca, csapatokba, kóbor bandákba verődve, apátlanul, anyátlanul milliós létszámban csavarogtak szerte-szét, hogy felnőve az alvilági bűnözők létszámát szaporítsák és növeljék a bolsi rendszer fényét. (Vájjon lehetnek-e az ilyenek, — akik melegséget, megértést, szeretetet, de még csak jó szót sem (kaptak és az anyai mosolyt sohasem élvezték — mások, mint elvetemült, gyűlölettől és gonoszságtól fűtött bestiák?) »A gyermekért valaki felelős!« Harc az Isten ellen. Az igazság, a jog és erkölcs kényelmetlen volt a marxfiaknak, szükséges volt tehát, hogy ezeket s ezek szerzőjét töröljék erőteljes tagadás és propaganda segítségevei a bolsevizmus szótárából és ezek védelmezőit eltüntessék örökre. A fő feladat a vallásos érzés teljes kiirtása volt. Az istenteletlek és vallásellenesek szövetségének volt e« a feladata. A munkájuk aránylag könnyű volt: műveletlen tömegek, jóakaratéi, hiszékeny emberek, kellőképen szellemileg fel nem fegyverkezett papság nem tudtak és merhettek ellenállni a kezdetben csak eszmei alapon* később a legféktelenebb eszközökkel, aljas propagandával és szörnyű terrorral dolgozókkal szemben. A szövetség lassan minden városban és faluban helyi csoportot alakított; de tulajdonképen egész Oroszországban a párt a katonaság, az iskolák, s az összes intézmények az istenellenes mozgalom szolgálatában álltak. így születtek meg (legtöbb helyen a templomból) az istenellenes múzeumok, köny vtárak, mozik és színházak, amelyek látogatása köteleao volt. Kiállítások, könyvek, folyótra-
