Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-03 / 2. szám

r 2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. január 3. A keleti harctér ko^épsé szakaszáról A Führer főhadiszállásáról jelenük a Né ­met Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A légi haderők erős kötelékei megtá­madták a Feodoziában partra szállt szovjet erőket és azok l'eketetengeri utánpótlási út­jait. Az ellenség jelentős veszteségeket szen­vedett emberben és anyagban. A keleti harc­tér középső szakaszán tovább tartottak a sú­lyos karcok. A légi haderő folytatta az ellen­séges támadó mozdulatok tervszerű megza­varását. Több helységet felgyújtottak, vasút­vonalakat megszakítottak és sok gördülő anya­got elpusztítottak. Az Ilmen-tónál nagyobb­számú szovjet repülőgépet bombatámadással a földön elpusztítottunk. Eszakaírikában a német-olasz haderők- j nek az Agedabia körüli területen folytatott 1 harcai az utóbbi napokban is kedvezően ala­kultak. Újabb 48 páncélos harckocsit és sok pán­célos felderítő kocsit megsemmisítettünk. Lé^i harcok során három angol vadászgépet le­lőttünk. Málta szigetén a légi haderő mind nap­pal, mind éjjel támadásokat intézett az el­lenség repülőterei ellen. ä '^erikában minden tartalékost behívnak Az Egyesült Államok hadügyminisztériu­ma újév napján uíásította valamennyi had­test parancsnokát, hogy hívják be mindazo­kat a tartalékos áiiománybelieket, akik még­nem voltak tényleges szolgálatban. A had­ügyminisztérium jelentése szerint a tartalé­kosokat a lehető leggyorsabban behív ják. A hadügyminisztérium illetékes közegei továbbra is folytatják az önkéntesek tobor­zását. A misszió jegyében indul meg az új plébánia működése Napkeleti mese Hallottam egy mesét, szépet, napkeletit, Elmondom azoknak, akik ezt szeretik. Azt, hogy keleten már. nem élhet a gazság, De helyenkint mérv:-- Und- ax iuazíág. Egyszer kei kis macska, kórrogó gyomorr«! Baktatott az utón. ■'<. ■ Csavargó egérrel .« . . S csodák csodájára, ia*úiL;k egy .ajíoÉ Egyszerre Látták meg, mindketten ugranak, Szörnyű nyávogássá:, vájjon kié marad? Egyezkedni kezdtek* borzasztó lármával, Vérbeforgó szemmel, vad acsarkodással. Felnyávog az egyik, enyém minden falat! Úgy! Szóval az egész! És külön egy darab? Mordul fel a másik: íadsz-e bíróságot? Hogyne! Oít a majom, tegyen igazságot! Amint inár köztudomású, Zalaegerszegen január elsejétől két plébánia működik. .Meg­alakult ugyanis a ferencesek vezetésével a Jézus Szíve plébánia, amelyhez az Arán} Já­nos és Kert utcától nyugatra eső terület tar­tozik á Jánka kivételével a hegyekkel, Ne- szelejjel, Ebergénnyel és Vorhotával. ölöd- íél ezernél több hívőt számlál az új plé­bánia. A ferencesek temploma tehát plébá­niatemplom lett s az új plébános P. Hor­váth Domonkos ferences házíőnök. Tudjuk, hogy a fáradtságot és pihenést nem ismerő új plébánosnak most minden ide­jét a megindulással járó sok munka foglalja le, de azért szerettünk volna tőle egyet-mást megtudakolni, azért föl akartuk keresni őt a rendházban. Ám az utcán találkoztunk vele, mert a törvényszéki fogházban akadt dolga s oda siettet. így aztán útközben mondta el, mennyire örül. hogy új munkakörhöz ju­tott s tevékenyebb részt vehet a hívek leüú gondozásában. Elmondta az új plébános, hogv a plé­bánia megalakulását Újév napján hirdette ki öltözködhet TÓTH GYULAj divatházában j Tekintse meg fővárosi niváju kirakataimat a szószékről, amikor először szólott a hívei­hez. — A megindulás — mondotta a többek között — a misszió jegyében történik. P. Gábris Grácián rendtársunk, aki mint orvos és lelkiatya éveket töltött rendünk kínai misz- sziójában, január 6-tól 11-ig bezáróan esti 6 órai kezdettel a templomban előadást tart a missziók életéről. Ezekre a kiválóan ér­dekes, tanulságos előadásokra meghívást kap a város egész katolikus társadalma és remé­lem, aki csak teheti, meg is hallgatja az elő­adásokat Igaz, sokai hallottunk, sokat olvas­tunk már a missziókról, de a legszebb írás­nál is többet ér, ha közvetlenül azoktól hal­lunk valamit, akile sa ját tapasztalataikat mond­ják el, ha azt ismertetik velünk, aminek ők maguk is részesei voltak. Azután rátért azokra a dolgokra, ami­ket tud ni ok kell a híveknek. — Most, mivel a plébániák határait, te- > ihletüket hivatalosan megállapították, aszo- '■ kásos bejelentéseket az illetékes plébániahi­vatalban kell eszközölni. így a születéseket, halálozásokat, házasságkötéseket. A kórház az első számú plébániához tartozik ugyan, de ha ott az új plébániához tartozók körében történik születés, vagy halálozás, ezeket az eseteket az új plébánián kell bejelenteni, mert a keresztelés és temetés, valamint az anyakönyvelés a lakóhelyhez illetékes plébá­niához tartozik.. Házasságkötésnél tehető ki­vétel, de csak az illetékes plébános engedé­lyével. Beteglátogatásoknál nem számítanak a határok, mert minden hívő szabadon vá­laszthatja meg a gyóntató atyát. Ennyit mondott siettében P. Horváth Do­monkos házfőnök-plébános s búcsúzóul azt kérte, hívjuk fel a hívek figyelmét a misz- sziós előadásokra, amely kérésnek kötelesség- szerűen, szíves készséggel eleget is teszünk. Megjegyezzük még, hogy az első keresz­té,lés ma délután volt az új plébánián, llo- lionczi Lajos szabósegéd és Simon Mária fia részesült elsőnek a keresztség szentségében és István nevet nyert. faf. És viszik a sajtol, mint két Síősz poroszló, Ép otthon a majom, az igazságosztó«. Öreg, kopasz betyár, sok banánt megevett, Tengernyi csibészség van a füle illegett. Hunyorítgat, pislog, s hogv a sajtot látja. Le- és feiszaíadgál az ádámcsutkája. Hallgatja a panaszt, makog, térül, fordul, A két panaszosra mérgesen rámordul. Ejnye jóbarátim! Még, hogy melyiké lesz? Elosztom egyformán, majd adok én nektek. Hozat egy mérleget, szemeit forgatja, És a darab sajtot kétfelé harapja. A mérlegre teszi: egyik nagyobb darab, Leharap belőle — s lecsúszik a falai, Az igazság torkán. — Most a másik nagyobb* Megint leharap egy hatalmas darabot. így megy ez sokáig, méri, eszi, mordul. Éhes macska-szemből a könny csak kicsordul. Igazságszolgáltatásán a sajt majd elfogyott, S egyik sem kapott még, egy kicsiny falatot. Felnyög az éhesebb, könnybelábbadt szemmel: Idehallgass majom! A mérleget tedd cl! Jó lesz nekünk úgyis, még, ha nem is pontos, Mi enni szeretnénk, nekünk ez a fontos! Ejnye!— szól a majom, hogyan gondoljátok? Hát mit kerestek ti, ha nem igazságot! Még, hogy így kiadjam? Az volna csak gazság t Nektek biz jó volna. De hát az Igazság, Nem nyugodhat bele. S tovább morog, rágcsál A sajt elfogyott és Ö igazságosztásáu Jóllakott. S » macskák, korrogó gyomorral* Elbaktatnak éhen, fűidig érő orral. Azóta a majom, az »igazságosztó«, A macskák szemében mindig vörösposztó. Látjátok! Keleten nem élhet a gazság Furcsa, de helyenkint ilyen az Igazság... Marton Gyula. A szerző minden jogot fenntart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom