Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-23 / 66. szám

1942. március 23. ZALAMEGYE1 UJ9ÁG S». A véren^ző após a bíróság előtt Iíj. Székely .József kiss zen töröli lakos 1939. januárjában feleségül vette vitéz Ke- mendi György téglagyári felügyelő leányát. A fiatalok azonban egy év múlva különváltak egymástól, sőt válóperre is került a sor és a bíróság a múlt év nyarán az elválást ki is mondta és a férjet havi 15 pengő nőtartási díjban elmarasztalta. Erről az ügyvéd a múlt év július 17-én értesítette Székely édesatyját, icl. Székely Józsefet, a vagyon tulajdonosát. A 60 éves gazda erre felmérgedt, átment Ke- mendiékhez, ott felkapta a faházban lévő fej­szét és azzal berontott a lakásba. Kemendiné épen nagymosást végzett s a berohanó Szé­kely a fejszével kétszer fejbcsújtotta. Anyja kiabálására a szobából kiugrott Székely volt menye is, akit az öreg szinten kétszer fejbe- sújtott. Az anyát és leányát eszméletlen álla­potban hozták be a zalaegerszegi kórházba, ahol hét hónapig kezelték őket. Az anya meg­gyógyult, leánya azonban még most is beteg s orvosi vélemény szerint újabb műtét nélkül nem is fog teljesen meggyógyulni. Id. Székely József szándékos emberölés bűntettének kísérlete címén került vád alá s az ügyben ma tartották meg a főtárgyalást a zalaegerszegi törvényszéken és 3 es fél évi) börtönre ítélték nem jogerősen. A Női Nap programmja 1942. március 25-én reggel 8 órakor kö­zös szentmise szentáldozással. Délután 5 órakor ünnepélyes nagygyűlés a Kultúrház nagytermében. Elnököl Pehm József pápai prelátus. Oh Mária Isten anyja... Énekli a közönség., A Szűzanya nyomában. II ozzászólások: Hölgy kongregáció részéről Szalay László- né. Leánykongregáció részéről Léránt Margit. Mansz részéről dr Bruzsa Gyuláné. Karácsonyfal Egylet részéről dr. Szirmai Gézáné. Oltáregye­sület részéről Way da Imréné. Ferences har­madik rend részéről dr. Pornáy Gyuláné. Ba­ross Női Tábor részéről' Kakas Ágostonná.. Missziótársulat részéről Pesthy Gizella. Fog­házmisszió részéről dr. Hodonyi Jenőné. Kór­házmisszió részéről Sperlágh Gézáné. Kis Szent Teréz Leánykör részéről Orbán Júlia. Szent Zita Leányegyesület részéről Csiszár Er­zsébet. Hozzászólások közben szavalat. Zárszó. Pehm József pápai prelátus, el­nök mondja. Pápai Himnusz. Énekli a közönség. A férfiak lelkigyakorlata szombaton befejeződtek. Székely László dr. esperes a tisztviselők részére tartott előadá-» sában a tízparancsolatot !magyarázta részle­tesen, rámutatva arra, hogy az isteni törvé­nyek kiterjednek mindenre s azért azokat ma­radék nélkül meg kell tartani, mint a pol­gári törvényeket is. Az iparosok és kereskedők lelkigyakor­latán a megszentelő malasztról szólott az elő­adó. Arra keli törekednünk, hogy a megszen­telő malaszt állapotába jussunk, mert csak akkor lehet nyugodt a lelkiismeretünk. Az előadás végeztével Horváth István ipar- testületi elnök mondott köszönetét Székely László dr. esperesnek az előadásokért, Pehm József prelátusnak pedig a lelkigyakorlatok! megrendezéséért. Székely László dr. esperes; válaszában hangoztatta, mennyire örül, hogy a hívó szóra mindig szép számban jelentek még S kívánta, hogy az elhangzott tanítások valóban lelki épülésére szolgáljon a hallga­tóságnak. Vasárnap reggel a 8 órai szentmisén kö­zös szentáldozáson vettek részt a mindkét cso­portbeli lelkigyakorlatosok. Egyes ingatlanok állandó mezőgazdasági művelésének biztosítása tárgyában a polgármester a következő hir­detményt adta ki: A mai rendkívüli viszonyok kpzött a köz­ellátás és a honvédelem érdekei fokozott mér­tékben megkívánják a mezőgazdasági terme­lés fokozását a termőföld minden darabjának megfelelő kihasználásával, ezért felhívom az összes mezőgazdasági ingatlan, valamint be­építetlen házhelyingatlan-tulajdonosokat, hogy, megművelésre alkalmas ingatlanaikat feltét­len ültessék be, vagy azonnal adják bérbe, mert ellenkező esetben '.azokat igénybe fo­gom venni és megfelelő haszonbér ellenében sokgyermekes családoknak ki fogom osztani. A k>)zforgalomool bevont 50, 20 és 10 filléres nikkelérmék becserélése A nikkelérméket tudvalévőén 1942. évi február hó 28-ával a közforgalomból bevon­ták, de az állami és egyéb közpénztárak azo­kat 1942. március hó 31-ig fizetésül még el­fogadják. E határidő letelte után az 50, 20 és 10 filléres nikkel érméle elvesztik érvé­nyességüket. Az említett érméknek a forgalomból való kivonása érdekében azok a postahivatalok* amelyeknek székhelyén a Magyar Nemzeti Banknak fő-, vagy fiókintézete nincsen, — így a zalaegerszegi postahivatal is, — ennek a hónapnak végéig a nikkelérmékef nemcsak fizetésként fogadják el, hanem azok. kívá­natra más pénznemre is be serclik. A táplálkozás tudománya Életünk fenntartásához szükséges tápanya­gokat élelmiszerek formájában vesszük min­dennap magunkhoz. Ezek vegyileg: fehérjék (hús, tojás, sajt), zsírok és szénhidrátok (cu­kor, kenyér, tésztafélék) keverékei és ezenkí­vül sokféle sót és vitaminokat tartalmaznak. Vitaminoknak hívjuk azokat a főleg nyers, vagy nem túlfőzött növényi eledelekben (zöld­ségfélék, gyümölcs), valamint a tejben talál­ható anyagokat, amelyek az élet zavartalan fenntartásához nélkülözhetetlenek. A fenti anyagok megfelelő mennyiségű folyadékkal együtt, mind szükségesek az ember számára; huzamosabb ideig egyik, vagy másikának hiá­nya súlyos betegségeket idéz elő. Ezért helyes étkezés a vegyes táplálkozás. Téves volna azt hinni, hogy olyan mesterségesen előállított ke­verékkel, amelyben ezek az anyagok mind együtt vannak, az embert sokáig lehetne táp­lálni. Ennek keresztülvihetetlensége abban nye­ri magyarázatát, hogy a szervezetbe bevitt tápanyagok emésztéséhez a gyomor és belek által az étel ízére termelődő sokféle emésztő­nedvre is szükségünk van és ezeknek bő ter­melődését épen a tápláléknak, magának, va­lamint elkészítésénél (sütés, főzés stb.) kelet­kező szagok és ízek biztosítják. Hogy ki milyen mennyiségű táplálékot; eszik, az függ: a test nagyságától, az életkor­tól, a végzett munkától, az egészségi állapot­tól és a hőmérséklettől, tehát amint látjuk, igen sok körülménytől. Gyermek és serdülő­korban aránylag többet kell enni. Tekintetbe kell ezenkívül venni, hogy étkezésünkben igye­keznünk kell a lehetőséghez képest változatos­nak lenni, mert kevés étel van, amely úgyszól­ván nap-nap után fogyasztva, nem válik élvez­hetetlenné; szerencsére ezek közé tartozik a kenyér, a burgonya és a marhahús. Napjában többször együnk keveset és ne ritkán sokat. Á leghelyesebb reggel lehetőleg többet, délben körülbelül ugyanannyit és este a legkevesebbet enni. A szükséges folyadék­mennyiséget a nappali étkezéskor és ne este fogyasszuk el. Legyen minden étkezés után, legalább egy negyedórányi pihenő időnk a munkábaállás előtt, ezért reggel keljünk in­kább korábban, délben, ha munkahelyünk messze van, vigyük magunkkal az ebédet és több órával lefekvés előtt vacsorázzunk, mert a terhelt gyomor akadályozza nyugodt alvá­sunkat. Az élelmiszerek gazdaságos felhasználása és egyenletes elosztása érdekében az állam1 szükségesnek látta a hústalan napok és egy- tál étel bevezetését, valamint egyes, úgyne­vezett luxus élelmicikkek forgalomból való ki­zárását. A nagyközönség nem is sejti, hogy ezeknek a rendelkezéseknek egészségügyileg*1 milyen óriási használ látja. Régebben csak1 a már megbetegedett emberek tartottak több hústalan napot, szigorú orvosi rendeletre, most így, mintegy hivatalból megakadályozzák az érelmeszesedés és köszvény amúgy is sajná- latraméltó terjedését. A túlzott kávé- es tea­fogyasztás kárát a különböző szívidegződési és ideges bajokat szintén kevesebbszer fogjuk mi, orvosok látni, az igen egészséges növények­ből előállított kávé- és teapótló keverékeket » fogyasztóknál. A vérképzés és a csontképzési zavarainak és még igen sokféle betegségnek! szintén egyik leghatalmasabb gyógyszere az eddig lenézett és csak kevesek által fogyasz­tott belső szervekből készült ételek, mint a tüdő, szív, máj, vese stb. A tavasz beálltával fogyasszunk lehetően sok gyümölcsöt és zöldfőzeléket, mert ezek­kel igen sok vitamin jut szerv ezetünkbe. Ápol­juk rendszeresen fogainkat, ne együnk túl- forró, vagy túlhideg ételeket. Az észszerű táp­lálkozás megóvja egészségünket, ne felejtsük azonban azt, liojgy, ha emésztésünkben bár­miféle zavart érezünk, forduljunk orvoshoz. Dr. Kőszeghy Alfréd. Barbarits Lajos előadása Március hó 21-én, szombaton, délután 6 órai kezdettel szép és értékes népművelési előadást tartott a zalaegerszegi Mansz meg­hívására Barbarits Lajos, a Zalai Közlöny fő- szerkesztője »Nem voT benne az újságban«! címen. Az előadás a régi városháza nagy­termében volt és azon nagy számban vol­tak jelen a helybeli Mansz-hölgyek is. Az igazi újságírói lélekkel megírt szóra­koztató előadás után a hallgatóság szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására és kívánságára az előadó még felolvasott néhány, a falusi nép köréből vett hangulatos életképet és remek, csupa szív és eleven lélek költeményeiből egy szép csokorra v alót. A maradandó emlékű él­mény ott ragyogott a fellelkesült hallgatóság kipirul tárcán. Az előadás végén Mikula Szigfrid dr. vá­rosi főjegyző meleg és közvetlen szavakkal köszönte meg a közismerten tehetséges fő- szerkesztőnek fáradozását. Az állatvágási tilalom enyhítése Az Országos Mezőgazdasági Kamara arra kérte a m. kir. földművelésügyi minisztériu­mot, hogy amikor a gazdaságok nem rendel­keznek elégséges takarmánnyal és a borjúkat vagy bárányokat az állami borjú-, illetve bá- ránykiosztási akció során bármi okból nem veszik át, ne gördítsenek akadályt az üsző- borjúk és jerkebárányok levágása, illetve le­vágás céliára történő eladása elé. Az állatvágási tilalmat ily módon óhajtja enyhíteni. Ugyanakkor azt is kérte, hogy a tehén­tartással bíró gazdasági cselédek felnevelésre alkalmas, jóminőségű üszőborjúit is használ­ják fel az állami borjúkiosztás céljára. Az ily borjúkat elválasztás után a közeli környé­ken volna leghelyesebb az igénylő gazdák közt juttatni. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves ve­vőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti iro­dámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves meg­keresést kér BŐDEY GYULA sör- cs bornagykereskedő. Telefon: 378.

Next

/
Oldalképek
Tartalom