Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-16 / 61. szám

ZALAMEGYEI UJ8A0 Fejszével vagdalta meg a rokonát egy monostorapáti ember nek kísérlete miatt letartóztatta és behozta, a zalaegerszegi kir. ügyészségre. Az ügyészség a vizsgálati« indítványt már el is készítette és a vizsgálóbíró megkezdi Török Bognár An­tal kihallgatását és intézkedéseket tesz az eset körülményeinek kiderítésére. Az 1942. és 1943. évi nyírásé birka- és báránygyapjú után fizetendő termelési pré­mium megállapítása tárgyában a m. kir. köz- ellátásügvi miniszter rendeletet adott ki. B (szerint azoknak a juhtartó gazdáknak, akii folyó évi augusztus hó 15-ig a Futura Ma­gyar Szövetkezeti Központok Arúszövetkezet: Rt.-nak, vagy a Futura igazolt bizományosai­nak több birkagyapjút, illetően folyó évi ok­tóber hó 15-ig több báránygyapjút szolgáltat inak be, mint amennyit az 1941. évnek ugyan­ebben az időszakában a Fu.túrának, vagy iga­zolt bizományosának, illetően a v ásárlásra jo­gosított gyárosnak vagy kereskedőnek beszol­gáltattak, a múlt évben beszolgáltatott és igazolt mennyiségen felüli gyapjútöbbletért a múlt évi 120.000. számú árkormánybiztosi ren­delet VII. fejezetében megállapított áron fe­lül termelési prémiumot kell fizetni. A termelési prémium a birkagyapjúnál •— a középfínom fésűs »A« 30 31 százaié­kos alapminőségre vonatkoztatva — a be­szolgáltatott gyapjú több let minden kg-ja után 1 pengő, a báránygyapjúnál pedig az — »A« 30/31 százalékos merinó báránygyapjú alap­minőségre vonatkoztatva .y— a beszolgáltatott gyapjútöbblet minden kg-ja után 65 fillér. A termelési prémiumot minden levonás nél­kül kell fizetni. A rendelet kimondja még, hogy a gyap­jú termelési prémiumot az 1941. évi mennyi­séggel szemben beszolgáltatott 1943. évi nyí­ráséi gyapjútöbblet után is ki kell fizetni, ha a birkagyapjút 1943. évi október 15-ig a juhtartó gazda a Futurának, vagy a Futura igazolt bizományosának beszolgáltatja. Az 1943. évben a gyapjútermelési prémiumot az 1942. évi szaporulatból létesített új juhásza- tok állományáról, valamint a saját nevelésű szaporulatról nyírt gyapjútöbblet után is ki kell fizetni. Jelentősen fejlődik a vidék gyáripara Az MVS jelenti Budapestről, hogy a ma­gyar gyáripar az utóbbi években lendülete­sen fejlődött, ami a statisztikai adatokból is szembetűnően megállapítható. A Statisztikai Értesítő adatai szerint 1932. óta Budapesten a gyáripari vállalatok száma 1165-ről 1555-re emelkedett, tehát a fővárosban 33 o/o-kal több gyári jellegű üzem dolgozott 1939-ben, mint 1932-ben. Ha az adatokat a vidéki gyáripari termelés adataival összehasonlítjuk, űgv a vidék fejlődése alig marad el a főváros mö­gött. Vidéken a fejlődés ugyanis 28 százalé­kos, vagyis ott 2170-ről 2767-re emelkedett a gyáripari vállalatok száma. Jellegzetes az is, hogy a gyári jellegű üzemek számának sza­porodása Budapesten hanyatlás nélkül év­ről-évre tartott, vidéken ellenben 1932. és 1933. között a növekedés még egészen jelen­téktelen volt. A z üzemnapokra vonatkozó adatok szerint a fővárosi gyártelepeken a termelő munka évről-évre megszakítás nél­kül nőtt és az emelkedés nyolc év alatt 41 százalékot tett ki. Vidéken ugyanez idő alatt csak 24 o/o-os volt a fejlődés. Jellegzetesek az alkalmazott munkások számára és mun­kaidejére vonatkozó adatok, amelyek szin­tén a magyar gyáripar újjáéledéséről tanus­Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás kodnak. A fővárosi gyáripari munkások 1932. évi átlagos 72.575 főnyi létszáma 1939-ben 8í o/0-kal többre, tehát 135.848-ra növekedett. A vidéki munkásoknál a létszám aránylag még nagyobb mértékben duzzadt meg, 104.176 főről 198.109-re, tehát 90 o/0-kal. Az ipari konjunktúra önmagában is jelentősen növelte a munkáslétszámot, de itt figyelembe kell venni azt. hogy a fejlődés következtében mindinkább több kisipari vállalat emelkedett fel a gyáripar szintjére, ami a munkáslétszám növekedésénél elég nagy szerepet játszott. A termelt iparcikkek értékének változása tekintetében a gazdasági válság után már az előző esztendőben megindult, de az érték- emelkedés annál nagyobb volt. A budapesti gyáripar által előállított cikkek bruttó értéke az 1933. évi 765 millió pengőről 1939-ig más- félmilliárdra, tehát valamivel több, mint két­szeresére emelkedett. Ez alatt az idő alatt a vidéki gyáripari hozam 969 millió pengőről kétmilliárdra ugrott, ami 114 o/0-os gyarapo­dásnak felel meg. Az üzemi kihasználás foka a termelési érték nagyságával mérve szintén nagyobb fejlődést mutat vidéken, mint Bu­dapesten. Az egy üzemre, jutó termelési ér­ték 1932-ben a fővárosban mintegy 700 ezer pengő volt, vidéken csak 465 ezer pengő, de már 1939-ben a fővárosban kevés híján elérte az 1 millió pengőt, vidéken pedig a három­negyed milliót. Az ország gyáriparának az utolsó években bekövetkezett hatalmas fel­lendüléséből a főváros mellett a vidék egyre szélesebb körben veszi ki részét és, ha a; háborús megpróbáltatások vihara a főváros­nál nagyobb mértékben nem sújtja a vidéki ipart, akkor a fővárossal szemben fennálló hátrányos helyzete egyre kisebb lesz, ami is­mét a gazdasági szervezet minden ágában érezteti majd a maga kedvező hatását. AWWVWWWVWWVWWWWWWWWWW TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves ve­vőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti iro­dámat Zalaeger zeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves meg­keresést kér BÖDEY GYULA sör- és bornagykereskedő. Telefon: 378. női, férfi, gyermek Harisnyák nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében Ausztrália londoni követe haladéktalanul segítséget kér Sir Earle Page, Ausztrália Londonba kül­dött különkövete, az angol hírszolgálat jelen­tése szerint egyik beszédében többi közt eze­ket mondotta: — Indiának és Ausztráliának haladék­talanul erősítéseket kell kapniok. Ausztráliá­nak joga van rá, hogy Angliától és Ameri­kától teljes és gyors segítséget várjon. Szá-, mítunk arra, hogy Angliától és Amerikától lőszert és utánpótlást, főleg repülőgépeket ka­punk. Stratégiánk csak a támadás lehet. Na­gyon kell takarékoskodnunk, többet dolgoz­nunk, többet gondolkoznunk és többet har­colnunk, mint az ellenség. Az angolok elsüllyesztettek egy francia tehergőzöst Tájékozott helyről közük: A ' »PLM 20« francia tehergőzöst már­cius 1-én az északfrancia partok mentén el- süllvesztették. A hajón francia zászló lengett, amely jól látható volt. A gőzös személyze­tének kihallgatása során kétségtelenül megál­lapították. hogy angol tengeralattjáró támadta meg a francia gőzöst. Mikép messük a fagyos szőlőt? Ha a csapok fagytak el, pótlásukra a tö­vükön, vagy a még idősebb törzsrészeken lévő rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtások szol­gálnak, amelyek abban az évben termést ugyan nem hoznak, de legalább a jövő évi termőfát biztosítják. Ha ezévi szálvesszőinek meghagyott \ esz­sző fagy eí, kérdés, hogy az elfagyás a vesz- sző egész hosszára, vagy annak csak a felső részére terjed-e? Ha az egész vessző tönkrement, ennek pótlásául, illetően a jövő évi termőfa nevelé­séhez ismét csak a rejtett szemekből kiin­duló fattyúhajtásokra vagyunk utalva, ame­lyeket idősebb törzsképződményeken, megfe­lelő helyen hagyunk meg. Ha csak a felső részt támadta meg a fagy, egyszerűen egy, vagy több rügy es csapot ha­gyunk meg. Előfordulhat a rügyek elfagyása is, anél­kül, hogy a vessző szenvedett volna, ami nem annyira a száraz téli fagynak, mint inkább' — a nálunk különösen gyakori — ólmos eső­nek a következménye. Az ilyen rügyek rend­szerint nem zárulnak teljesen. Ilyenkor vagy csapra metszünk, vagy fattyúhajtással póto­lunk. Figyelemreméltó jelenség mutatkozik a vessző- és rügyvizsgálatnál, az tudniillik, hogy a teli hideg következteben leginkább a fejlő­désben jobban előhaladt rügyek szenvednek. A legalsó, alig látható szem a legtöbb eset­ben ép marad. Ugyanazon a rügyön is különböző mó­don nyilvánul meg a fagy hatása. A szőlő rü­gye egy fő- és két mellékrügyből áll. Ezek kö­zül mindig a főrügy szenved, míg a sok­kal ellenáiióbb mellékrügyek csak nagyon ked­vezőtlen viszonyok mellett mennek tönkre. A; rügy is egészben, vagy részben pusztul el. Megtörténik, hogy a rügynek csak a felső része van megbámulva. Ilyenkor még van reményünk arra, hogy ki fog hajtani. U. K. Prémium a gyapjú után Török Bognár Antal monostorapáti lakos vasárnap délután eddig még ki nem derített okokból és módon összeveszett egyik roko­nával, aki szomszédja is és fejszével alapo­san megvagdalta. A súlyosan sérültet beszál­lították a tapolcai kórházba, a tettest pedig a csendőrség szándékos emberölés bűntetté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom