Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-14 / 60. szám
1942. március 14. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7. Őriszentpóter állásfoglalása a Zala szabályozása ellen,— a vendégforgalom szempontjából Amint ismeretes, az érdekeltségek március 3-án Zalaegerszegen tartottak értekezletet a Zala szabályozásával kapcsolatosan. Három vasmegyei község képviselői az értekezleten bejelentették, hogy nem kívánják a szabályozást s azért kérik, hogy őket hagyják ki az érdekeltségek közül. Az értekezlet így is határozott, öriszentpéter kiküldötte ven- dégí’orgalmi és takarmánytermelési szempontokból ellenezte községének a szabályozási tervbe való bevonását. Madarassy László dr., a Balaton érdekeinek egyik leghathatósabb védelmezője, a Balatoni Kurir legutóbbi számában foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy a balatoni sorstársak figyelmét felhívja öriszentpéter vendégforgalmi szempontjára. Ismerteti a községei. Érdekes cikkéből a következőket kö— Dombos, völgyes, erdős, ligetes, tehát v áltozatos, szemet, leiket gyönyörködtető, pihentető hatásáért nyaralók, kirándulók régóta kedvvel látogatják. Maga a község is vendégek, kirándulók fogadására — már régóta -berendezkedett, ahol, ha szállodákat és éttermeket nem is, de tiszta szobát, csendet, jó levegőt, változatos kosztot mindig lehet kapni. Folyóvízében még ma is megtalálható az egyebütt már kiveszett, híres-nevezetes »Szala-rák«. — Ez a kis, a vendég járás nagy ország- útjaitól félreeső község tehát nyilván már régóta tisztában van a vendégforgalom anyagi előnyeivel, a vendég jogaival és a vendéglátás tízparancsolatával, ha most olyan utasítást adott kiküldöttjének, hogy vendégíor- galmi és takarmánytermesztési szempontokból ellenezze a Zala folyó őriszentpéteri szakaszának szabályozását. Mert bizonyára azt tapasztalta eddig, hogy az évről-évre visszajáró vendég nem szívesen látja a régi, megszokott tájkép megváltoztatását, tehát ügetek, erdők kiirtását, rétek kiszárítását, csatornák építését stb. (Erre, vonatkozóan Izsák Gyula Endre zalaegerszegi polgári iskolai tanár, i. t. barátom tollából épen most olvastam egy nagyon talpraesett cikket a Zala foiyó völgyének tájképi szempontból való pusztulásáról.) Mert nyilván tudja azt is, hogy minden folyamszabályozás a takarmány termel és elsorvadásával jár, már pedig a vendégforgalom szempontjából nagyon fontos a tejnek, vajnak, tórónak, sajtnak kielégítő bősége, öriszentpéter tapasztalt, bölcs elöljárósága tehát ebben a nagyfontosságú kérdésben habozást nélkül a vendég forgalmi érdekek melleit döntött s ezzel mintegy példát mutatott az ország számos, vendégforgalomból elő, vagy természettől már eleve vendégforgalomra rendelt községe vezetőségének. — öriszentpéter példájából mi, balatoniak is levonhatunk egy-két tanulságot. Azt, bog)7 nem szabad minden balatoni érdek megvédését egyedül csak a Balaton partjától távol székelő m. kir. Balatoni Intéző Bizottságtól (BIß), avagy a BIß által életrehívott ba- iatonparti üdülőhelyi bizottságoktól várni, hanem minden, Balatonnál, vagy Balatonból élő egyénnek is állandóan résen kell lenni. Mert KözpontiKávéház újonnan átalakítva Esténkint Sárközi Sátrai cigányzenekara muzsikál, Bálint Éva dobol Zrínyi Szálloda Pontos és figyelmes kiszolgálás nemcsak önző magánérdekek, hanem törvények és rendeletek alapján fellépő, tehát jogos közérdekek is sérthetik, vagy fenyegethetik a Balaton általános vendégforgalmi érdekeit. Az is bizonyos, hogy községi elöljáróságaink és képviselőtestületeink, mai összetételükben, tisztelet a kevés kivételnek, nem alkalmasak a vendégforgalmi szempontöld megértésére és helyes mérlegelésére. Ha nem így volna, akkor nem eshetnék meg, hogy a Balaton világhíres tájképi sajátságait kőbányászattal, ligetek, erdők, fasorok kiirtásával, stílustalan építkezésekkel, egészségtelen, s káros telekfelosztásokkal, gyár- és szeméttelepek létesítésével elcsúfítsák, történelmi es természeti ritkaságait ledőlni hagyják. FőíörekSzáz évvel ezelőtt jelent meg a finnek nemzeti éposza: a Kalevala Kávéház és Étterem Csáktornya vésünk tehát az legyen, hogy balatonparti; községeink elöljárúsági szobáiba és közgyűlési termeibe a Balaton vendégforgalmi szempontjai iránt tudásban minél több értéket, lélekben minél több érzéket és megértést vigyünk. A finn főváros nagyszabású ünnepség keretében ünnepelte a Kalevala-eposz emléknapját. 1842. február 28-án jelent meg az eposz első összefoglaló kiadása Lönnrot Illés szerkesztésében s ez a nap ma a finnek nemzeti ünnepe. Finnország az ünnep alkalmából zásziódíszt öltött. Finnország nemzeti ünnepével, a Kale- vala-nappal kapcsolatban érdekes lesz talán néhány szóval beszámolni Vikár Béla remek Kalevala-í ordításának létrejöttéről. Több mint ötvenhárom évvel ezelőtt Budenz 3ó- zseí professzor, a finn-ugor nyelvészet nagyérdemű úttörője, szorgalmazta a Kalevalának egy új és tökéletes fordítását. Ebben az időben megjelent már a magyar Kalevala, de a fordító, — Barna Ferdinand, — nem végzett a finnek nagy époszával kongeniáíis munkát. 1880. májusában Vikár Béla, aki akkor Budenz professzor tanítványa volt, a Vasárnapi Újságban egy finom kis dalt tett közzé. Budenznek megtetszett Vikár verselő készsége és megkérdezte tanítványát, nem volna-e kedve a Kalevala új magyar fordításához. Vikár vállalkozott a munkára. Maga Budenz professzor annyira magáévá tette az új magyar Kalevala-ügyét, hogy félévet a finn nemzeti eposznak szentelt az egyetemen. Ez idő alatt tanítványaival rendkívül megszerettette a Kalevalát. Budenz maga is közreműködött az új magyar szöveg fordításában és szerkesztésében és Vikár Béla a szöveg nem egy nehéz részletét a nagy tudós segítségével oldotta meg. Vikár munkája Budenz felügyeletével és támogatásával több esztendeig tartott. A budapesti egyetem irodalomtörténeti tanszékének nagyja, Gyulai Pál maga is igen nagy figyelemmel és rendkívüli érdeklődéssel kísérte az ügyet. A fordítónak egy-egy ének anyagával el kellett1 hozzá járnia az akadémia épületébe, hogy meghallgassa az új magyar szöveget. Ilyen előkészületek között került a sor egy bemutató-előadásra a Kalevala szövegéből a Kisfaludy Társaságban. Az elkészült versek közül Vargha Gyula, a kitűnő költő maga szavalt néhány összefüggő részletet. Az ülésen a magyar műfordítók kiváló nesztora, Szász Károly, soronkívüli felszólalással buzdította további munkára a fiatal magyar műfordítót. Időközben Vikár Béla fél esztendőre Finnországba ment, hogy íanulmányútjával szövegét még megfelelőbbé és plasztikusabbá tegye. A teljes új magyar Kalevala-fordít ás 1911-ben készült el. Ebben az évben adta ki a lordítást bő jegyzetekkel a Magyar Tudományos Akadémia. A kiadvány eleinte nem keltett túl nagy hatást. Uttörésnek számított s a kiadó vele elsősorban az európai irodalom barátainak tett szolgálatot. Hozzájárult a visszhang kimaradásához az, hogy ebben az időben a finn-magyar barátságot főleg csak filológus körökben ápolták. Mindennek ellenére az új Knlev ala-kiadás 1200 példánya lassanként elfogyott. Az azóta eltelt szellemi események és a finn-magyar barátság kimélyüleié fordította később a nagyobb tömegek figyelmét Vikár remek fordítására, amely 1935-ben, a Kalevala jubileumi évében, ivallio finn államelnök nagy érdeklődése mellett díszkiadásban jelent meg. A magyar Kalevala azóta több népszem kiadásban az utolsó példányig elfogyott. Az illetékesek jelenleg a magyar Kalevala ifjúsági kiadásának eszméjét vetették fel. gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni, ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. szükséges a FELHÍVÁS! A gépjárómű a honi légvédelmi készültség, valamint az elrendelt légvédelmi és légoltalmi gyakorlatok alatt a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha lámpáinak fénycsökkentésére szolgáló és állandóan a járóművön levő berendezéssel (fény csökken tő berendezéssel) rendelkezik. A fénycsökkentő berendezést nappal, illetően a szürkület beálltától napkeltéig a kocsiszekrény zárható részében is lehet tartani. Szürkülettől napkeltéig terjedő idő alatt azonban a gép járóm» mindaddig nem indulhat meg, amíg a fény- csökkentő berendezés előírásszerűén felszerelve nincs. A gépjárómu vezetője az ellenőrző közegek felhívására a fénycsökkentő berendezést felmutatni köteles. Polgármester mint légoltalmi vezető. Z&UE6BRSZE6I KÖLCiÖNKÖNYfTÁR LORO ROTHERMERE-UTCA 9. Újdonságok. Székely: Voltál és leszel. Vándor: Négyen a viharban. Hunyady: Ä fattyú. Yutang: A bölcs mosoly. Zweig: Brazília. Robertson: Az autberi kitaszított. Mumbull: A Shiva három szeme. Raine: Be thy, az önfejű.
