Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-14 / 60. szám
1942. március 14. SZOMBAT. ’ XXV. cví'olya sn. 60. szám. ARA 10 FILLÉR. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal;- e g erezeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. P I L A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés*, egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Äs Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, ________Hirdetések díjszabás szerint.______ Ja pán döntést akar Uj márciust Irta: Bodri János. Soha el nem múló élményem volt a legelső március 15. Csodaváró lélekkel mentünk a kis falusi iskolánkba, ahol a terem már tele volt gyermekekkel, felnőttekkel. Valami forró belső láz öntött eí bennünket. Nem tudtuk, miért, csak valami fenségeset éreztünk. Tudtuk, hegy itt nagy, szép dolgokról lesz szó. Itt éreztem meg, hogy magyar vagyok. Ebben az időben még nagy élmény \ olt, eseményszámba ment Március Idusa. Azóta mindig csendesebbek, élménytele- nebbek. A nyilvános ünnepélyekből zárt lett, az iskolák jó részében az előző hétköznap va- lamelvik, les többször utolsó órájára zsúgo- rodott. Fakulnak színei ennek a nagy nemzeti ünnepnek. Mi az oka? kik nyújtják ki bűnös kezüket, hogy a magyarság legszentebb eszményének, szabadságszere tétének virágait kitépjék a magyarság • lelki világából? Kik azok a férgek, akik kiszívják a szabadság gondolatát a magyar telkekből? Pedig március 15-e a maga szabadságlángolásával a nemzet jövőjének nagy biztosítéka. M inden becsületes magyar embernek legszentebb kötelessége, hogy a szabadság gondolatának állandó, éber ébresztgetője legyen. Összekötő erő volt ez századokon keresztül. S ha egy nemzetben a szabadság utáni vágy fakul, lanyhul, az a nemzet a pusztulás felé rohan. Kezdenek kiforgatni bennünket a legszebb történeti örökségünkből. S ha ebből kiforgatnak bennünket, hogy nézhetünk a jövő elé? Hogyan hhatkozzunk 1848-ra, ha épen a lényegét, a szabadság-gondolatot halványítják el benne? Ma a háború kataklizmája közben minden nép önmagába tekint s keresi életének érteimét. Nálunk pedig a meglévő nemzet- építő eszmét, a magyarság szabadság-gondolatát, jövőjének zálogát, lúgozzák, pusztítják a magyar lelkekben idegen eszmék. A szabadság a kis nemzetek egyetlen életformája. Jól tudják, akik csinálják, mit cselekszenek. A magyarságnak ezt az egyetlen erejét is ki akarják pusztítani. Ismerjük ezeket a parazitákat. Tudjuk, hogy ezek az alattomos munkák, apró sunyi kések, amelyekkel elvágják a magyarság feszítő inát. Ezek le akarják mákonyozni a magyarság életakaratát cs öntudatát. Hiszek az Istenben, hogy felfokozza a magyarság életerejét s ezzel a megújult élni- akarással a paraziták kipusztulnak. Bízom nemzetem iegmagyarabb, legértékesebb réteÍ ;ében, a magyar parasztságban, hogy lerázza elkéről , — mint a zászlóról a tavaszi szél • port, — az idegen eszméket. Látom, hogy n magyar munkás- és iparos osztály öntudatra ébredt s építi a magyarság jövőjét. A magyar középosztálytol pedig követeli a nem- let minden rétege, hogy álljon teljes erejével a magyarság jövőjének építéséhez. Aki pedig ezt nem érzi, pem A Deutsche Allgemeine Zeitung tokiói tudósítója közli, hogy miután a japánok 3 hónap lefolyása alatt gyakorlatilag teljesen meghódították Iveletazsiát, stratégiai okokból még tovább folytatódik a háború. A japánok élettere az a terület, amely nyugat felé a 90-ik hosszúsági fokig, kelet felé pedig Uj-Guineáig terjed. Tokiónak India és Ausztrália felé iráA Burmából érkező legutóbbi jelentések beszámolnak arról, hogy Basseint az angol csapatok kiürítették. A város és a kikötő 140 kilométernyire fekszik Kangoontói nyugatra. Basseint közvetlen vasútvonal kötötte össze; Man da layvel és a burmai. útvonallal. Ezzel az Iravadi folyó egész deltája a japánok kézébe kerüli. ]V‘> ■ környékén, Rangoontó! északkeletre a brit csapatokat bekerítették s most azért harcolnak, hogy a japán gyűrű! valahol áttörjék. A közel jövőben csökkentett hadit evékenységet várnak a burmai arcvonalon, hírek szerint a japánok csapaíösszevonások- kal foglalkoznak és erősítéseket hoznak az Ami e kis európai országot naggyá és boldoggá tette, most elveszett. Az egész Holland Kelet-India '50-szer nagyobb, mint az anyaország-Hollandia. Körülbelül másfélmillió négyzetkilométer és 60 millió ember él rajta. A világnak talán leggazdagabb földrésze. A kávé, kaucsuk, dohány, kőolaj, ón, tea, rizs, s a fűszerfélék kimeríthetetlen hazája. Öt nagy sziget és számtalan kisebb sziget alkotja. Az öt nagy sziget: Szu- matra, Jáva, Borneo, Celebes és Molukka* amelyekhez még hatodiknak Uj-Guinea is tartozott, fő gyarmata volt a hollandoknak. A szigeteket a talpraesett és hallatlan merészséggel és bátorsággal megáldott spanyol diktálja magyar vére, az pusztuljon. Nincs szükségünk sunyin kacsintgató szélkakasokra. Ebben az országban egcsz magyarokra van szükség. Uj március kell! Magyar március! A nemzeti ünnepek közül a legnagyobbé, legnagyobb sodróvá kell kiépíteni. A szabadság egy-egy évi kisugárzási, átültető ünnepévé kell felmagasítani. Fel kell rázni az alvó Titánt,, hogy szétvágjon, üvöltsön, rontson be az alvó nyúló felhívását ügy magyarázzák, hogy Japán kénytelen életterén túl is folytatni a háborút, hogy a harcban döntést érjen el. Japán eljövendő támadásai Kalkutta, Madras és Ceylon ellen már nem a keletázsiai há-i ború részei, hanem fontos szakasza az európai háborúnak. arcvonalra a nagyarányú India ellen irányuló hadműveletek céljából. A japán előőrsök megjelentek Taungnu hegységben, a Sittang folyótól 15 kilométernyire. Innen Mandalay, Burma középpontja felé már csak 240 kilométer a távolság. A ceyloni brit csapatok főparancsnoka,. Lan ton tengernagy elrendelte, hogy a nőket és a gyermekeket, valamint az összes polgári egyéneket, akiknek nincs előírt szerepük a sziget védelmében, tekintettel Ceylon helyzetének bizonytalanságára, azonnal elszállítsák. és portugál hajósok fedezték fel a XVI. század elején. Kezdetben a spanyolok és a portugálok minden versengés nélkül egyedüli gyarmatosítók és kereskedők voltak ezen a területen. Azonban a század végén már megjelentek a versenytársak, a hollandok. Ezek aztán néhány évtized alatt furfanggal, csellel és erőszakkal kiüldözték innen a spanyol és a portugál kereskedőket. Aztán szépen beleültek a gazdag örökségbe. És 300 évig z,a- v artalan élvezői voltak — a spanyol és portugál ügyességnek. De most mindez elveszett. Elvették a japánok. A japánok, akik ugyancsak 300 évvet ezelőtt majdnem mind keresztények, azaz karnagyai’ agyakba s örökre íeiébresztően zúgja bele: ébredj magyar! A magyarságra vár, hogy kiépítse,, sziklaszilárd alapokra lerakja jövőjét a Duna-medencében. Ez a Tiéd, ez a Te élettered^ jogod van erre, merd, követeld. — ha magyai* vagy! Ezek a sorok a magyar élet hívása a márciusi szélben a meghervasztott magyarság felé. Ceylonból elszállítják a nőket és gyermekeket Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek Holland Kelet-lndia elveszett
