Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-21 / 42. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 21. Csökkentik-e, vagy emelik a vidéki malmok számat? A Magyar Vidéki Saj ló tudósító budapesti J jelentése szerint az érdeleké pvisel etek kíván- j ságára Varga József iparügyi miniszter újra megalakította azt a bizottságot, amely —^ mi- üitán a kormány már régebben zárt számot állapított meg a malomiparban — az újabb malmok, darálók, őrlók es hantolo üzemek felállítására vonatkozó kérelmeket véleményezi. A bizottság első ülését az elmúlt napokban tartotta meg. A zárt számot annakidején a kormány azért hozta be, mert megállapította, hogy a malomipar Magyarországon túlméretezett, daráló- és őrlőképessége jóval nagyobb, mint amekkorát az ország szükséglete megkíván. Az intézkedés tehát tulajdonképen az iparág összességének érdekét szolgálta. A malomipar illetékes tényezőinek többsége ma is változatlan véleményen van a zárt szám kérdésében és új malmok üzembehelyezése helyett inkább egyes felesleges üzemek munka- beszüntetését tartaná helyénvalónak. Igazságot szolgáltatni, természetesen, nagyon nehéz, mert az üzemnyitast kérelmezők a saját jogos anyagi érdekeiket tartják szem előtt, amelyeknek szintén érvényesülniük kell, természetesen a közérdek sérelme nélkül. A szakma köreiben nagy érdeklődéssel várják, hogy a fentebb említett bizottsági üléseken, amelyeket havonta egyszer fognak megtartani, milyen hivatalos álláspont alakul ki és milyen malomengedélyezésekre, illetve esetleg további üzembeszüntetésekre kerül sor. »>> o««« Kávéházakba» szállodákba és magánlakásokba terelték az üzletek lebonyolítását a kereskedelemből kizárt egyének A múlt esztendőben vette kezdetét Magyarországon a kereskedelem árjásítása. Azóta több szakmánál végrehajtották már azokat a rendelkezéseket, amelyek vagy teljesen, vagy bizonyos mértékben kizárják a zsidókat a kereskedelem egyes ágaiból. Akizárt egyéneket, akik a kereskedelemben ez- ideig korlátlan hatalommal rendelkeztek, váratlanul érte ez a fordulat, de mégsem estek kétségbe, hanem megpróbálták a rendeletek kijátszását és kikerülését. Az ide vonatkozó rendeletek kijátszása szülte a »strómannrendszert«, amely ellen harcol ma a keresztény kereskedelem. Az illetékes hatóságoknál garmadával kevernek a feljelentések, amelyek egytől-egyig stróman-ügyeket panaszolnak fel s ezek a hivatalok mást sem tesznek, mint ilyen ügyekben végeznek nyomozást és kihallgatásokat. Ha bebizonyosodik, hogy valahol ilyen eset áll fenn, mindenkor a legszigorúbb büntetéseket róják ki de nagyon* megnehezítik a bizonyítást azok a körülmények, hogy az üzleti könyvekben ritkán lehet találni adatot strómanság fennállására. Újabban egy teljesen új üzletág jött divatba országszerte. ri*i<t inmirmn rwvyAnnfniininfin r j^Ttnwmi ZALAEGERSZEGI KÖLCSÖNKÖNIfTÁR LORD ROTHERMERE-UTCJI 8. Újdonságok. Forró: A szerelem életveszélyes! Hutehinson: örök fogoly. Forró: A férfi mind gazember! O’Neill: Intermezzo Barabás: Átutazók-. Törők: Vannak még férfiak. Székely: Bűnügy. Fendrik: Őszi muzsika. risztika igen kiválóan alkalmas, hogy a nőket is bekapcsolhassa a túristák közé. Egyik sportág sem alkalmas annyira, ,mint a turistaság, hogy megedzze a nő testét és előkészítse lelkét az anyagás nagy feladataira. A társadalom minden rétegének részt kell vennie a túristáskodásban. A túristáskodás megőrzi a test ruganyosságát és a betegségekkel szemben is eilenállóbbá teszi a szervezetet. A túristáskodás igazi ideje a tavasz ég a£ ősz. A jó túrista azonban télen, jg, nyáron is hódolni kíván természetszeretetének* akkor sem tud megmaradni a város, a szoba falai között, akkor is vágyik ki az Isten sza-* bad ege alá. A világ az Istennek szeretettől ihletett alkotása, — mondotta Prohászka püspök, — a legharmónikusabb költemény. Milyen mulasztást követnénk el, ha nem gyönyörködnénk benne. Három nagy világ1 él a természetben : az (ásványvilág, a növényvilág és az állatvilág. rA nagy termék szethez jár iskolába a törpe kis ember. Minden igazi bölcsészet az Isten nyomaira, a végtelennek, s az örök valónak vonásaira álcád a létben. E nyomok nemcsak nagyold és szélesek, hanem mélyek is, mint az isteni élet törvényei, s ezért mélyítik a lélek életét is. így nézzétek hát a természetet. — o — Mire nevel a turistaság A Göcseji Egyesület megalakulásától várhatjuk vidékünkön a turisztika föllendülését is, amihez igazán nem szükséges számottevő befektetés sem egyesek, sem a közületek részéről. Aki szereti a természetet, aki el tud annak szépségeiben merülni és, aki nem restéi egy kis fáradtságot, az tulajdonképen már háromnegyedrészben turista. Természeti szépségekért pedig nem kell messze mennünk. A Cöesejvidck bővelkedik azokban. Csak nem szabad minden iránt közönyt tanúsítani, nem szabad minden fölött nemtörődömséggel eltekinteni, akkor majd meglátjuk, észrevesz- szük, értékeljük a szépségeket és kívánkozunk azok után, akkor nem koptatjuk a legkellemesebb időben is az aszfaltot, hanem kimegyünk i Megnyitottam tfisif é% építési« feei*etkedésemet I Zalaegerszeg, Óla ut 23. Elsőrendű bükk, gyertyán, akác stb. tűzifára mindenfajta szénre A nagyérdemű közönség szives támogatását kérem. Varga József tüzelőanyag és épitéaianyagI fcereekeoiA, fakitefmelö. Telefoni 395. szabadba, amikor csak az idő és elfoglaltságunk engedi és lassan-Iassan túristákká fejlődünk. Mert hát mire is nevel a turistaság? A turistaság a tömegek sportja, amely azonban nem ismer versenyt. Gyakorlatát nem korlátozza az évszakok változása, sem az életkor haladása. Tüdőt és lelket tisztít, testet és lelket üdít, visszavezet a természethez, az örök megújhodás forrásához. A turista jobb, a turista emberebb ember akar lenni, mint a többi. Ma a sport fogalma alá foglaljuk az | úgynevezett túrasportokat, így a turistaságot is és nyugodtan állíthatjuk, hogy a turistaság igenis sport, mégpedig a sportok javából. Nem minden egyén alkalmas arra, hogy nehéz túrákban résztvegyen. Ezzel szemben a gyengébb testalkatú, esetleg kisebbfokú szervi hibában szenvedő ember is megfelelő sétákkal, kisebb túrákkal egészségét visszaszerezheti, ha az orvos utasításai szerint él. A turisztika legnagyobb jelentőségét a nemzetvédelem szempontjából látjuk. Az a honvéd, aki gyermekkora óta turistáskodott, az keményen állja a helyét a nagy harcok idején. Erről bizonyosságot tettek turistáink, sport- fór fiaink és cserkészeink egyaránt a harctéren. Ezért kell mindent elkövetni, hogy az ifjúságot minél nagyobb számmal nyerhessük meg a turisztikának, már ifjú levente, avagy kisdiák korában, hogy egészséges lelkű es erős testű honvédeket nevelhessünk. A tűFarsangzárás Nován j ! A novai Kálót ifjúsági legényegylet han[ galutban gazdag műsoros est keretében búcsúzott, illetve temette el az idei farsangot. Az eloadas a r. k. iskola dísztermében zajlott le, amit ez alkalommal zsúfolásig megtöltött az ünneplő közönség. Az érdeklődés Pagy volt, a tomboló vihar sem tudta; megakadályozni a megjelenést, pedig ugyatf- csak áldozatba került. Színre került Tóth Edének örökbecsű müve: »Falurossza«. Izig-vé- rig a magyar falu hangulatát, erejét, levegőjét, tragikus küzdelmét sugárzó darab pompás sikert ért el. Visszavarázsolta, mint valami csodatükör, a múltat, amikor még magyar volt a falu élete, fényes, ráncos Csornákon csuszkáit a napsugár, rozmaring, levendula edes illata szállott a misére rengő yiganókról. Kár, hogy ezek a színek a falu eleteken erősen fakulnak, vele együtt gyengül, erőtlenedik a magyar lélek. A siker fényét csak fokozta a kömyélc- szerte ismert műkedvelő gárda elsőrangú fel- készültsége. Gonosz Pista alakjában Farkaal Gyula kacagtatta állandóan a közönséget. Bujdosó János a magyar nóta szárnyain Göndör Sándor alakját rajzolta meg. Feledi Gáspár és Lajos alakjában Rajnai L. Babati V. hangolták fel a közönség szívét-lelkét. Kellemes meglepetést keltett a falusi keretek közül messze kimagasló énekkészségével Varga Kati Finum Rózsi hálás szerepében. De minden elismerés megilleti a darab többi szereplőit, Ferenc Margit, Sipos Irén, Cigány, Sós Irén, kifogástalanul játszották meg szerepüket. A közönség egy kedves magyar est emlékével távozott. A darab betanításában Csergő Szilveszter tanító, az ifjúság fáradhatatlan harcosa, s Mátyás László káplán buzgólkodtak. I - ' J
