Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-18 / 39. szám
1942. február 18. zalamegvhi újság 3. Pundák, 111 rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások iegoicsébban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. hogy szűrővizsgálatra rendelik az alkalmazottakat, szintén csak látszólagos veszteség, mert a fertőzők kiemelésével a többi évközben annál kevesebbet beteg. Aztán egészségünk biztosításáért el is kell tűrni valamit. — Hát igaz, — adja meg magát az öreg. A vöm is épen meséli, hogy pesztrát keres, de most csak olyant lehet felfogadni, akit tüdő- bajra kivizsgáltak. Legalább nem kell féltenem a leikecském unokáimat! Csak a bejelentésekkel van sok dolga a jegyzői irodán. — De ugye, szívesen végzi jegyző űr? — kérdem. — Hiszen enélkül olyan volna a védekezésünk, mint a háborúviselés térkép nélkül. Ö rábólint alig titkolt örömmel. Nem bánja, hogy megtépázom kicsit az ipát. Ő már nem győzködhetett vele. Pedig csak szájjal hirtelen az öreg. Tettel annál vajszívűbb. Az egészségház felállításához is ő adta otthon ingyen a telket. Mi meg tovább gyürkőzünk. — De az csak nem kell a nemzet üdvösségéhez, hogy világ életemben egészséges létemre, ha házasodni akarok, két doktorral nézessem meg magam, meg bélyeges papírost vigyek róla, mert különben csiba te!? — No, no, öregem! Ha állatot ad el, nem röstelli kiváltani hozzá a passzust, ha meg a lányát adja férjhez, akkor feldül érte magában a borjú. Pedig látja, megvan annak a haszna is. — Mit tudja a leendő vejéről: belül ki- féle? Oszt a lányt egy életre adja neki. Ha annak Ts vizsgálat, meg írás kell, csak nyu- godtabb maga is! No nem? — Hászen nem mondom, — hagyja rá, — Amikor nekem van hasznom belőle. De igaz is, tekintetes úr! (Hallom, megint tuberkulózishetet tartanak. Mondja, mire jó ez a sok zsinatolás, neki viselkedés, meg kipil- ledés, ha a betegek tizedrészét sem tudják kórházba és szanatóriumba tenni és a járások nagy részében, sőt még, -igaz csak egy helyen, de megyeszékhelyen sincs meg a Tüdőgondozó ? — Hát, látják, ez csakugyan nehéz így. De a helyzet évről-évre javul. És addig is nagyon sokat lehet tenni egyéni munkával, meg jóakarattal, védekezéssel. Már azzal is, hogy mindenről tudunk és tehetségünkhöz mérten Megnyitottam fűzifá>,S£én> éa építési» anyag Ee^petkedésemel Zalaegerszeg, Óla ut 23. Elsőrendű bükk, gyertyán, akác stb. tűzifára mindenfajta szénre elöjegvz^ elfogadok A nagyérdemű közönség szives támogatását kérem. Varga Jézsef tüzelőanyag és épitésianyag- kereakedft, fakitermelő. Telefoni 395. segítünk, egyharmadával csökkentettük a gü- mős halálozást! Közben meg csak szaporítjuk a kórházi ágyak számát és állíthatjuk fel a Tüdőgondozókat is. — Persze, — mondja az öreg, — hogy még többet adózhassunk! — Ugyan, Marci bácsi! Ugatós kutya nem harap. Mintha nem tudnánk mind, hogy otthon az egészségházhoz maga adta a telket. Az öreg restelkedik, hogy lelepleztem a kuruekodását. Aztán sunyin megkérdi: — Hát Égerszögen mikor lesz meg a Tüdőgondozó? Ejnye, —- veszem észre, — a vén ravaszdi mégis a tyúkszememre lépett. — Hát tudja, Marci bácsi, az úgy van, hogy a Gondozót évek óta mindenki akarja, akire tartozik. A betegek is, a város is, a megye is, az OTT. is, mindenki. Aztán minél többen akarnak valamit, annál nehezebben megy a dolog a nagy jóakarattól. De most már meglesz. Mert a megye most már igen nagyon akarja. — Hát akkor éljen a tubicatörvény! — rikkantja el magát az öreg. Hát ebben maradtunk. Dr. Sz. Hó »A hó a földnek halotti szemfödője«, a költőnek ez a tetszetős ,frázisa nem mondj igazat, mert a hó nem szemfedő, hanem a föld fehér, pelyhes paplana, amely nemcsak melegít, hanem egyébként is mérhetetlen hasznot hajt az életet adó termőtalaj számára., A hó elsőben is rossz hővezető lévén, pelyhes paplanéval nem engedi kiszivárogni az anyaföld kebelében rejlő meleget, de nem is engedi a föld meleg rétegeibe behatolni a zord tél magot ölő nagy hidegségét. így tehát sok téli vendég menekül meg a megfagvás- tol, olyan vendégek, amelyek odabűjtak az édes anyaföld melengető kebelébe téli álomra (mint az állatok némelyik fajtája) és a kenyeret adó magvak, amelyeket a gazda a föld fogadójába szállásolt el téli álomra és gyökérverésre. A halotti szemfedőnek jelzett melengető hópaplan azonban még más módon is Isten áldása az őszkor elvetett magvakra nézve. Ha tavaszelő idején a hó olvadni kezd, a hirtelen felmelegedés által a földben szunnyadó mag hirtelen csírázásnak indulna, ami azonban ellenálló szívósságát porhanyítaná. A hó azonban az olvadás által — cseppfolyóvá váló átváltozáshoz — meleget köt le, tehát e meleget a körülötte lévő levegőtől vonja el és így meggátolja a hőmérséklet hirtelen felmelegedését ^ És ez a hőelvonás számottevő tényezői a természet háztartásában is. Mert annak az átlagos hőmennyiségnek a megolvadásához, mint amennyi hazánkban — évi átlagban — lehull, kereken 175 millió kalóriának megfelelő hőmennyiség kell. A hó azonban még nagyobb hasznot is nyújt a termőföldnek: trágyázza yis. A hó) apró, csillagokat alkotó szerkezete igen laza. Sejtjei között igen sok a levegő, amely azonban — ez nyilvánvaló — szénsavat, nitrogént és egyéb anyagokat —- mint például szénás hamurészecskék, ammóniák vegyületek, kénsavas sók, stb. — is magában foglal, sőtj még szerves anyagok száradt, porladt részecskéit is. A szénsav (voltaképen szénoxid) a talaj vegyületeit oldható szénsavas vegyületekké alakítja át, ami által a talaj termékenyebbé és porhanyóvá válik. Ha egy hektár területen lévő, átlagos hőmennyiséget '/ízzé alakítunk át és azt kielemezzük, akkor e hőmennyiségben átlag és kereken 10 kg szilárd alkatrészt kapunk. Ezek az alkatrészek a földről szállnak fel a levegőbe, főleg füst alakjában, de a hó esés közben magával ragadja ez alkotórészeket ép- úgy, mint az emberek által kilehelt széndioxidot. A földön nyugvó hóréteg pedig magába szivárogtatja a földön heverő, enyészésnek induló szerves anyagokból keletkező oldható részeit és ezek beleszivárogva a földbe, tápTüzelőjét a legelőnyösebben Németh « József tüzelő és építkezési anyagkereskedőnél szerezheti be. Kossuth L. u. 62 Megbízható pontos kiszolgálás. Telefon 226 Épületfa, metszettáru, Tűzifa asztalosáru, mész, ceKőszén ment, terméskő, szigeBrikett telő és fedéllemezek, Kox és stokaturnád stb. Kovácsszén lálják az ehetett magokat. A kísérletek azt mutatták, hogy egy liter hóvízben 2 gramm szilárd anyag van, egy métermázsa hóban pedig 200 köbcentiméter széndioxidot leltek. Kiszámították azt is, hogy egy, száz hektárnyi területen a hólepel egy télen át — kereken —- tíz mázsa idegen alkotórészt juttat a földbe. Ezek között számottevő alkotórész a sok nitrogén tartalmú vegyület. A hóból kiolvadt víz 'pedig kétszer annyi nitrogén tartalmú anyagot rejt magában, mint a rendes víz. Pedig tudnivaló, hogy a nitrogén adja a gabonában az úgynevezett vérképző anyagokat, mint amilyen a siker, vagy a fehérje. A Chile-salétrom is azért jó trágya- szer, mert sok benne a nitrogéntartalmú vegyület. A hó azáltal, hogy esés közben elvonja a levegőből a sok idegen alkotórészt, tisztítja- is a levegőt. A nagy hó sokszor bajt is okoz. Erre nézve egy példát említünk fel. Szirmai Antal vitéz magyar kapitány -sóit az elsők között, akik megkapták a magyar* Mária Terézia rend kitüntetését. A vitéz, nyalka kapitány vőlegénye volt gróf Migazzi váci nagyhírű püspök unokanővérének. A püspök maga házasította ki húgát, sőt a váci erdő peremén, a vasút mentén, emeletes nászházat is építtetett, amely ma is láthaító. A magyar királynő — elfogadva a vitéz kapitány meghívását — Mária Terézia a Dunán el is indult Vácra, ahol az új nászházban meg is ülték a lakodalmas eskető torát olyan igazi magyaros módon. A váciak a királynő tiszteletére hatalmas diadalkaput állítottak fel, amely ma is fennáll, de a kapu nem készült el teljesen, a királynő tehát jókedvében a kapu mellett hajtatott he Vácra, a püspöki rezidenciába. A királynő Vácról Budára indult, ahol akkor építették újra a törökök által összelőtt királyi várkastélyt. Az építést egy bécsi mérnök tervei alapján Kempelen nevű magyart ezermester vezette, aki a beszélőgép és az élő sakk feltalálója volt. Budán mondta a királynőnek gróf Coudenhove hoppmester: Ebben az Isten háta megett levő kastélyban csak nem fog Felséged lakni. .. ! Zimankós hideg volt, zúzmara ülte meg a fák taralyait. Herceg Grassalkovich, a magyar földeken meggazdagodott nagyúr meghívta a királynőt Gödöllőre, amely akkor a herceg birtoka volt. A királynő el is fogadta a meghívást és a herceg egy csodaszép, faragott, aranyozott díszszánkót csináltatott, amely, ma is látható a bécsi udvari gyűjteményben. Közben azonban a hó olvadni kezdett, fogta magát a gavallér herceg és beállított néhány száz munkást és az útat Gödöllőig felhinttette sóval. A királynő mégis a díszszánkón tette meg az útat. így meséli a szájról-szájra száguldó szájhagyomány.
