Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-17 / 38. szám

1942. február 17. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Palackbazárt halálsikoly Ötven év után most vetette ki a tenger egy magyar fegyenc palacküzenetét tették az önálló levente híradó anyagot. A levente híradó képzés (amely eddig a honvéd­séghez tapadt önálló felszerelés hiányában) pem terheli többé a honvédség szakcsapatait. A katonai kiképzésből az új rendszer a gyer­meket visszaviszi a maga körébe: az iskolást az iskolába, az iskolán kívülit a maga nevelő közösségébe, ahol legjobban érzi magát. A híradó foglalkozás — sok örömet okoz majd a leventéknek! A Morse tudományát] például hanglemezekről tanulják a gyerekek, a távgépírás elsajátításához magyaros zene adja az ütemet, külön erre a célra felvett oktatóle­mezekről, rövidhullámú rádióvevőket kapnak, gazdag amatőr felszerelésekkel. Budapest székesfőváros a jó eredményt fel­mutató leventéket 3 heti nyaralásra hívta meg Balatonboglárra. A híradós leventék a hulladékgyűjtésért művészi levelezőlapokat kapnak ajándékba. Ezek a levelezőlapok talpraesett képekben és magyarázatokban fokozzák a híradós levente érdeklődését és tudását. Valamennyien kapnak (piciny tokban) apró kis csiszolópapírt a híradós levente nél­külözhetetlen segédeszközeként. A fémtokra, amelyet ezüstszínű zsinóron viselnek, a két híradós levente jelmondatot írták. Ezek így hangzanak: »Az áram útja fémeskötés, el- Bzéled, ha nincs szigetelés«. »Magyarok útja a becsület, áruló, aki félrevezet!« Az oktatási módszer egyik sajátossága az is, hogy tehetségkiválasztó és tehetségkifej- lesztő feladatot teljesít. A híradós leventék például egyes szakíeladatot különféle nehéz­ségekkel is meg tudnak valósítani. Ennek el­érésére szolgál a golyózápor-próba és a zi­vatar-próba. A híradós leventék a kötelező kiképzés egy órájában és a külön rendelkezésre bo­csátott iskolai és levente-otthonok híradó hely­ségében megkezdik tehát azt a játékos, szó­rakoztató foglalkozást, amely műszaki vérte- zettséget ad. Remélhető, hogy ezekután né­hány év múlva vezetői leszünk az elektro tech­nikának, helyesebben elektron technikának. Intézkedések a füszerpaprikatermelés javítására A Paprikaközpont most megtartott köz­gyűlési beszámolójából megtudjuk, hogy az 1940. évben rekord termés volt: több, mint kétszerese a szabályozás előtti évek átlagá­nak. Az értékesítés kitűnően sikerült, s az eredményből 1 millió pengő utólagos térí­tés jutott a termelőknek és őröltötöknek. A belföldi fogyasztás — az ország gyarapodása folytán nyert nagyobb fogyasztóterület révén is — lényegesen emelkedett és 80 százalék­kal nagyobb volt a szabályozás előtti tehát, öt ev előtti fogyasztásnál, a felesleget pedig sikerült külföldön elhelyezni. Az export a sza­bályozás öt éve alatt több, mint ötszörösére emelkedett. A Paprikaközpont vezetősége az értéke­sítés jól sikerült megszervezése után most a termelés javítása terén fokozottabb tevékeny­séget fejt ki, célja az, hogy gazdaságosab­ban, többet, tehát olcsóbban termeljünk. Ezt kell elérnünk, hogy mindenkor versenyképe­sek legyünk a külföldi piacokon azoknak az országoknak a kínálataival szemben, ahol — helyi adottságoknál fogva — a termelési ön­költségi ár jelenleg alacsonyabb, mint nálunk. Zrínyi Szálloda Pontos es figyelmes kiszolgálás Kávéházi* Étterem Csáktornya A hamburgi tengertanulmányozási inté­zethez az utóbbi három hónap alatt több, mint háromszáz palack-üzenet érkezett, amelyeket annakidején a tengeráramlás tanulmányozása végett vetettek a tengerbe. A palack-üzenet manapság csak tudományos célokat szolgál. Évekkel ezelőtt rendszeres gyűjtés indult meg és a legkülönfélébb feljegyzések kerültek így a berlini múzeumba, amely feljegyzésekből, a hajótöröttek utolsó segély kiáltásából a ka­tasztrófa körülményeire következtethetünk, mert hiszen nem minden esetben voltak szem­tanuk a zátonyra futott hajó elsüllyedése pil­lanatában. Nem érdektelen az a palack-üzenet sem, amit most vetett partra a tenger. Alig olvas­ható el a kusza magyar írás, amit annakide­jén — az évszám szerint 54 évvel ezelőtt — írt egy magyar fegyenc: Lányi Péter, aki bajbajutásakor az afrikai partokon indította útnak azt a zöídüvegű palackot, benne az üzenettel, amelyből most, ötven év után, ki- hallatszik a halálraítélt ember segélykiáltása. Lányi Péter 1856-ban született Aradon és nem tudni, miért, önként jelentkezett az ide­genlégióba. Lányi éveket töltött itt s ho3z- szú, bőbeszédű üzenetéből kiderül az is, hogy egy nő miatt megölte egyik fölöttcs tisztjét. Az idegenlégió magyarját törvény elé állították és halálra ítélték. Lányi egy óvatlan pillanatban megszökött a börtönből és hónapokon át bujkált Afrika őserdőiben. Az erős fizikumú férfi megküzdött az éghaj­lat minden veszélyével. Az erdőkben tanyá­zó vadállatok is elkerülték és így bujdosása Az idei kemény telet sokan hajlandók rendkívülinek tekinteni, holott Magyarorszá­gon nem szokatlan az ilyen és ehez hasonló hideg, csak hát az ember úgy van teremtve, hogy mindig azt az időt érzi a legszigorúbb­nak, amit épen átszenvedni (kénytelen. Hit különösen hideg teleket akarunk említeni, nem kell mindjárt a múlt századba menni, visszaemlékezhetünk az 1929-es, meg az 1914-es hidegre, de az kétségtelen, hogy ke­vés olyan hideget értünk, mint ami az 1816. évi irtóztati téli fergeteggel tört ránk. „ Ennek a rendkívüli hideget és hófergete- get hozó viharnak a legrészletesebb leírását megtaláljuk a Tudományos Gyűjteményben, amelynek 1819-es évfolyamán »egy szemmcl- látott tanú«: Gorove László földbirtokos be­számol kegyetlen pusztításairól. Szörnyű zúgással és sebességgel jött. A szörnyű vihar 1816 január 29-én reg­gel 8 és 9 óra között kezdődött, amikor -«ször­nyű zúgással és sebességgel megindult az északi szél. Rövid idő múlva olyan sűrű homály bo­rította el a földet, hogy 10 lépésnyi távol­ságra nem lehetett látni, ebből következtetni lehet arra, hogy milyen sűrűn hűlt az apró hó, amely porrátört üveghez volt hasonló, olyan iszonyúan szúrt. A fergeteg percek alatt betapasztotta nem­csak a kívül járni merészkedő embereknek, hanem a marháiénak is a szemét, fülét és szá­ját. A szélvész össze-vissza kavarta a havatf és a házfedelek és torony tetők omlottak le. A hó az ablakokon és ajtóhasadékokon befújt a házakba és halmokat csinált a szobában. Ez részben szerencse is volt, mert, hogy vízért es fáért az emberek nem tudtak leim enni, a havat olvasztották fel és azt itták, a bű to­rokat pedig tüzelőfának aprították fel. A árny mellett a fergeteg megszűnése után a ké­I idején egyik napon a benszülöttek nyílhe­gye elé került. A vadak megkegyelmeztek} neki. Lányi — úgy látszik — kissé hosszú- körmű ember volt és egy napon ellopta a benszülöttek fétisét. Ezzel magára zúdította a benszülöttek kegyetlen dühét, aki a fétist ellopja, annak meg kell halnia. Lányit tehát — most már a vad benszülöttek — újból halálra ítélték. Az ítélet végrehajtása előtt kegyetlenül megkínozhatták, mert az egykori gyilkos katona üzenetében többek között eze­ket írja: — Kegyetlenül kínoznak engem. Már ha­lálosan beteg vagyok. Segítsetek nekem, sza­badítsatok ki engem. Levelemet 1887-ben írom, melyik napon, azt nem tudom. Fejem fölött egy bőrtömlő csüng, benne egy óriás­kígyó, amely hóhérom lesz. Istenem, segíts meg engem, engedd, hogy ez az üzenet egy, tengeri hajó kapitánya elé kerülhessen. Ő biz­tosan kiszabadítana engem. »Ég áldja a jó­szívű embereket«. Lányi Péternek ez volt az utolsó életjele. A berlini múzeumban ehez hasonló, más érdekes palack-üzenetet is találhatunk. Itt láthatjuk az Atlanti-óceán két francia hősé­nek, Coli és Nungesser utolsó üzenetét. Nun- gesserék palackja egy, az északafrikai par­tok mentén elejtett cápa gyomrából került elő. Ugyancsak itt őrzik az 1912-ben elsüly- lyedt »Nomia« nevű hajó egyik kétségbe­esett utasának halálsikolyát, amely így szól: »A »Nomia« süllyed. Irtózatos a vihar. Is­ten segítsen bennünket. Szcretetedet köszö­nöm. Szívélyes üdvözlet: Ottó«. ményen mentek be az emberek a házakba, hogy a bentrekedteket kiszabadítsák. Az úíonjárók mind megfagytak. Az öldöklő fergetegben a csikósok ott- hagytak méneseiket, a pásztorok nyájaikat, a kocsisok szekereiket és menekültek fedél alá. Aki nem jutott hamarosan védett helyre, an­nak meg kellett halnia. »Ezen nap tsak Deb- retzen Városa körül 11 ilyen holt testeket) vittek be« — írja Gorove László. Hódmező­vásárhely közelében több, mint 20 katona fa­gyott meg lovával együtt. A kegyetlen vi­har hatalmas pusztítást végzett az úton járók) között. Püspökladányban öt holttestet talál­tak a határban, Törökszentmiklósra megfa­gyott juhászokat, szolgalegényeket, utazó ka­tonákat, asszonyokat, gyermekeket szállítot­tak be a vihar elvonulása után. A nádudvari postamester a szörnyű íté­letidőben négyfogatú forsponton sürgős ügy­ben útnak indult Kábáról Bárándra, hiába fi­gyelmeztettek a kábái bírák. De nem messze újonnan átalakítva 1113 Esténkint --------­Sárközi Ssn|i cigányzenekara muzsikál, Éva dobol 1816 januárjában dühöngött Magyarországon a legirtózatosabb féli fergeteg

Next

/
Oldalképek
Tartalom