Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-17 / 38. szám
1942. február 17. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Palackbazárt halálsikoly Ötven év után most vetette ki a tenger egy magyar fegyenc palacküzenetét tették az önálló levente híradó anyagot. A levente híradó képzés (amely eddig a honvédséghez tapadt önálló felszerelés hiányában) pem terheli többé a honvédség szakcsapatait. A katonai kiképzésből az új rendszer a gyermeket visszaviszi a maga körébe: az iskolást az iskolába, az iskolán kívülit a maga nevelő közösségébe, ahol legjobban érzi magát. A híradó foglalkozás — sok örömet okoz majd a leventéknek! A Morse tudományát] például hanglemezekről tanulják a gyerekek, a távgépírás elsajátításához magyaros zene adja az ütemet, külön erre a célra felvett oktatólemezekről, rövidhullámú rádióvevőket kapnak, gazdag amatőr felszerelésekkel. Budapest székesfőváros a jó eredményt felmutató leventéket 3 heti nyaralásra hívta meg Balatonboglárra. A híradós leventék a hulladékgyűjtésért művészi levelezőlapokat kapnak ajándékba. Ezek a levelezőlapok talpraesett képekben és magyarázatokban fokozzák a híradós levente érdeklődését és tudását. Valamennyien kapnak (piciny tokban) apró kis csiszolópapírt a híradós levente nélkülözhetetlen segédeszközeként. A fémtokra, amelyet ezüstszínű zsinóron viselnek, a két híradós levente jelmondatot írták. Ezek így hangzanak: »Az áram útja fémeskötés, el- Bzéled, ha nincs szigetelés«. »Magyarok útja a becsület, áruló, aki félrevezet!« Az oktatási módszer egyik sajátossága az is, hogy tehetségkiválasztó és tehetségkifej- lesztő feladatot teljesít. A híradós leventék például egyes szakíeladatot különféle nehézségekkel is meg tudnak valósítani. Ennek elérésére szolgál a golyózápor-próba és a zivatar-próba. A híradós leventék a kötelező kiképzés egy órájában és a külön rendelkezésre bocsátott iskolai és levente-otthonok híradó helységében megkezdik tehát azt a játékos, szórakoztató foglalkozást, amely műszaki vérte- zettséget ad. Remélhető, hogy ezekután néhány év múlva vezetői leszünk az elektro technikának, helyesebben elektron technikának. Intézkedések a füszerpaprikatermelés javítására A Paprikaközpont most megtartott közgyűlési beszámolójából megtudjuk, hogy az 1940. évben rekord termés volt: több, mint kétszerese a szabályozás előtti évek átlagának. Az értékesítés kitűnően sikerült, s az eredményből 1 millió pengő utólagos térítés jutott a termelőknek és őröltötöknek. A belföldi fogyasztás — az ország gyarapodása folytán nyert nagyobb fogyasztóterület révén is — lényegesen emelkedett és 80 százalékkal nagyobb volt a szabályozás előtti tehát, öt ev előtti fogyasztásnál, a felesleget pedig sikerült külföldön elhelyezni. Az export a szabályozás öt éve alatt több, mint ötszörösére emelkedett. A Paprikaközpont vezetősége az értékesítés jól sikerült megszervezése után most a termelés javítása terén fokozottabb tevékenységet fejt ki, célja az, hogy gazdaságosabban, többet, tehát olcsóbban termeljünk. Ezt kell elérnünk, hogy mindenkor versenyképesek legyünk a külföldi piacokon azoknak az országoknak a kínálataival szemben, ahol — helyi adottságoknál fogva — a termelési önköltségi ár jelenleg alacsonyabb, mint nálunk. Zrínyi Szálloda Pontos es figyelmes kiszolgálás Kávéházi* Étterem Csáktornya A hamburgi tengertanulmányozási intézethez az utóbbi három hónap alatt több, mint háromszáz palack-üzenet érkezett, amelyeket annakidején a tengeráramlás tanulmányozása végett vetettek a tengerbe. A palack-üzenet manapság csak tudományos célokat szolgál. Évekkel ezelőtt rendszeres gyűjtés indult meg és a legkülönfélébb feljegyzések kerültek így a berlini múzeumba, amely feljegyzésekből, a hajótöröttek utolsó segély kiáltásából a katasztrófa körülményeire következtethetünk, mert hiszen nem minden esetben voltak szemtanuk a zátonyra futott hajó elsüllyedése pillanatában. Nem érdektelen az a palack-üzenet sem, amit most vetett partra a tenger. Alig olvasható el a kusza magyar írás, amit annakidején — az évszám szerint 54 évvel ezelőtt — írt egy magyar fegyenc: Lányi Péter, aki bajbajutásakor az afrikai partokon indította útnak azt a zöídüvegű palackot, benne az üzenettel, amelyből most, ötven év után, ki- hallatszik a halálraítélt ember segélykiáltása. Lányi Péter 1856-ban született Aradon és nem tudni, miért, önként jelentkezett az idegenlégióba. Lányi éveket töltött itt s ho3z- szú, bőbeszédű üzenetéből kiderül az is, hogy egy nő miatt megölte egyik fölöttcs tisztjét. Az idegenlégió magyarját törvény elé állították és halálra ítélték. Lányi egy óvatlan pillanatban megszökött a börtönből és hónapokon át bujkált Afrika őserdőiben. Az erős fizikumú férfi megküzdött az éghajlat minden veszélyével. Az erdőkben tanyázó vadállatok is elkerülték és így bujdosása Az idei kemény telet sokan hajlandók rendkívülinek tekinteni, holott Magyarországon nem szokatlan az ilyen és ehez hasonló hideg, csak hát az ember úgy van teremtve, hogy mindig azt az időt érzi a legszigorúbbnak, amit épen átszenvedni (kénytelen. Hit különösen hideg teleket akarunk említeni, nem kell mindjárt a múlt századba menni, visszaemlékezhetünk az 1929-es, meg az 1914-es hidegre, de az kétségtelen, hogy kevés olyan hideget értünk, mint ami az 1816. évi irtóztati téli fergeteggel tört ránk. „ Ennek a rendkívüli hideget és hófergete- get hozó viharnak a legrészletesebb leírását megtaláljuk a Tudományos Gyűjteményben, amelynek 1819-es évfolyamán »egy szemmcl- látott tanú«: Gorove László földbirtokos beszámol kegyetlen pusztításairól. Szörnyű zúgással és sebességgel jött. A szörnyű vihar 1816 január 29-én reggel 8 és 9 óra között kezdődött, amikor -«szörnyű zúgással és sebességgel megindult az északi szél. Rövid idő múlva olyan sűrű homály borította el a földet, hogy 10 lépésnyi távolságra nem lehetett látni, ebből következtetni lehet arra, hogy milyen sűrűn hűlt az apró hó, amely porrátört üveghez volt hasonló, olyan iszonyúan szúrt. A fergeteg percek alatt betapasztotta nemcsak a kívül járni merészkedő embereknek, hanem a marháiénak is a szemét, fülét és száját. A szélvész össze-vissza kavarta a havatf és a házfedelek és torony tetők omlottak le. A hó az ablakokon és ajtóhasadékokon befújt a házakba és halmokat csinált a szobában. Ez részben szerencse is volt, mert, hogy vízért es fáért az emberek nem tudtak leim enni, a havat olvasztották fel és azt itták, a bű torokat pedig tüzelőfának aprították fel. A árny mellett a fergeteg megszűnése után a kéI idején egyik napon a benszülöttek nyílhegye elé került. A vadak megkegyelmeztek} neki. Lányi — úgy látszik — kissé hosszú- körmű ember volt és egy napon ellopta a benszülöttek fétisét. Ezzel magára zúdította a benszülöttek kegyetlen dühét, aki a fétist ellopja, annak meg kell halnia. Lányit tehát — most már a vad benszülöttek — újból halálra ítélték. Az ítélet végrehajtása előtt kegyetlenül megkínozhatták, mert az egykori gyilkos katona üzenetében többek között ezeket írja: — Kegyetlenül kínoznak engem. Már halálosan beteg vagyok. Segítsetek nekem, szabadítsatok ki engem. Levelemet 1887-ben írom, melyik napon, azt nem tudom. Fejem fölött egy bőrtömlő csüng, benne egy óriáskígyó, amely hóhérom lesz. Istenem, segíts meg engem, engedd, hogy ez az üzenet egy, tengeri hajó kapitánya elé kerülhessen. Ő biztosan kiszabadítana engem. »Ég áldja a jószívű embereket«. Lányi Péternek ez volt az utolsó életjele. A berlini múzeumban ehez hasonló, más érdekes palack-üzenetet is találhatunk. Itt láthatjuk az Atlanti-óceán két francia hősének, Coli és Nungesser utolsó üzenetét. Nun- gesserék palackja egy, az északafrikai partok mentén elejtett cápa gyomrából került elő. Ugyancsak itt őrzik az 1912-ben elsüly- lyedt »Nomia« nevű hajó egyik kétségbeesett utasának halálsikolyát, amely így szól: »A »Nomia« süllyed. Irtózatos a vihar. Isten segítsen bennünket. Szcretetedet köszönöm. Szívélyes üdvözlet: Ottó«. ményen mentek be az emberek a házakba, hogy a bentrekedteket kiszabadítsák. Az úíonjárók mind megfagytak. Az öldöklő fergetegben a csikósok ott- hagytak méneseiket, a pásztorok nyájaikat, a kocsisok szekereiket és menekültek fedél alá. Aki nem jutott hamarosan védett helyre, annak meg kellett halnia. »Ezen nap tsak Deb- retzen Városa körül 11 ilyen holt testeket) vittek be« — írja Gorove László. Hódmezővásárhely közelében több, mint 20 katona fagyott meg lovával együtt. A kegyetlen vihar hatalmas pusztítást végzett az úton járók) között. Püspökladányban öt holttestet találtak a határban, Törökszentmiklósra megfagyott juhászokat, szolgalegényeket, utazó katonákat, asszonyokat, gyermekeket szállítottak be a vihar elvonulása után. A nádudvari postamester a szörnyű ítéletidőben négyfogatú forsponton sürgős ügyben útnak indult Kábáról Bárándra, hiába figyelmeztettek a kábái bírák. De nem messze újonnan átalakítva 1113 Esténkint --------Sárközi Ssn|i cigányzenekara muzsikál, Éva dobol 1816 januárjában dühöngött Magyarországon a legirtózatosabb féli fergeteg
