Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-14 / 36. szám
XXV. évfolyam. 36. szám. ÁRA 10 FILLÉR. 1942. február 14. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség ég ki&déhív&tai: ;;!ae£örgze£. Széehenyi-tár 4. Telefon; 128. POL ITIK A I N A PlLAP Felelős szerkesztő; HEEEOLY F fiRE NC * Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 ^ Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« Hirdetések díjszabás szerint H kar új embere A most dúló világháború kábulatából öntudatra ébredő európai államoknak elobb- utóbb szembe kell nézniük azzal a súlyos, kérdéssel, mi idézhette elő' ezt az óriási méretű és hatású tragédiát. Mindinkább felülkerekedik az a felfogás és meggyőződés, hogy ezért a borzasztó pusztulásért oktalanság lenne egyes embereket vagy nemzeteket hibáztatni és felelőssé tenni. De épen olyan téves és egyoldalú volna az is, ha a baj okát pusztán az egykori politikai rendszerben, vagy társadalmi cs gazdasági berendezkedésekben és állapotokban keresünk és jelölünk meg, mert mindezek már csak következményei az uralkodó világnézetnek, erkölcsi viszonynak cs magatartásnak. A szellem betegedett meg és romlott meg a múlt század végén és a jelen század első évtizedében s ennek az eredménye lett azután az anyagi élet bomlása és az emberiség belezuhanása a világháborúba s az azt követő zür-zavarba és pusztulásba. Ha tehát ki akarunk emelkedni ebből az egyetemes romlásból és el akarjuk kerülni az újabb összeütközések veszélyét és biztosabb alapokra építeni a jövendőt: ennek a régi szellemnek kell először eltűnnie. Hogy erre a lelki újjászületésre valóban szükség van, azt a régi rend élősdiein és annak a szellemiségétől szabadulni nem tudó maradi felfogású rétegeken kívül minden elfogulatlan gondolkozó elismeri és vallja már. Ebből a felismerésből két feladat következik. Először is azt kell vizsgálni, milyen legyen az új lelkiség, az új erkölcsi felfogás és magatartás, vagyis milyen legyen az új ember, aki a múlt előítéleteitől és hibáitól megszabadulva a jobb új világot valóban képes is megteremteni. Á második feladat pedig ennek az új lelkiségnek a kialakítása és ennek az új embernek a felnevelése. Ezen a ponton kapcsolódik bele a kor egyetemes főpróbájába a nevelés és az iskola hivatása és munkája, természetesen az evangéliumi elvek alapján. A kor új embere azonban tökéletes tisztasággal csak a fiatal nemzedékből alakítható ki. Talán a költők sejtették meg először ezt az igazságot s ez egyik legfőbb oka annak, hogy egyre fokozódó érdeklődéssel és melegséggel fordulnak a gyermekek felé. Erre az új ifjúságra, amely ezekből a háború utáni gyermekekből serdül föl s már munkára készen itt forrong körülöttünk, akarják rábízni az új világ felépítését nemcsak' a költők, hanem a tudósok és a politikusok is. Ezért törődnek olyan szokatlanul nagy mértékben korunk vezető egyéniségei a fiatalsággal s annak a nevelését is teljesen a maguk szellemében kívánják elvégeztetni. Hiszen elsősorban ők tudhatják, hogy különösen ma jól felkészült, testileg-lelkileg igen erős fiatalságra van szükség, mert csak ilyen tud majd sikeresen megbirkózni a ráváró hatalmas feladatokkal s képes rendületlenül meg- állani az idő nagy fergetegében. Mert a kor, amelyben élnünk kell, valóban sorsforduló jelentőségű, de egyúttal súlyos és hősies is. A mai vezető szellemek mind átérzik és hangoztatják ennek a korszaknak a zordonságát és keménységét, de felemelő hősi lendületét is. Az bizonyos, hogy ebben a korban élni és pedig úgy élni, hogy vállaljuk a feladatokat, nem könnyű dolog. A mai ifjúságra sokkal nagyobb és felelősséggel teljesebb munka vár, Rémület Londonban A japánok Szingapúrba való bevonulása Londonban a háború folyamán eddig mégnem tapasztalt pánikot váltott ki. Ennek a fejvesztett hangulatnak legékesebb bizonyítéka, hogy a londoni tőzsdén bizonyos részvények árfolyama 80 százalékkal zuhant. Főként a cin- és gumirészvények esése kétségbeejtő. A piacon szereplő részvények átlagos esése eléri a 38 százalékot. xA Daily Express elsőnek jelentette, hogy Szingapúr tragédiája Indiára is végzetes és az Empire távolkeleti hatalmát alapjaiban ingatta meg. Stockholmi jelentés szerint az amerikai sajtó a szingapúri vereséget a legnagyobb méretű j katasztrófának nevezi. A Newyork Times szerint Szingapúr sorsa még azokat is meglepte, akik valóban sötéten látták a távolkeleti helyzetet. Berlin a japánok győzelmét példátlannak nevezi és kiemeli Szingapúr elestének beláthatatlan következményeit. A csütörtök esti sajtó a háromhatalmi szövetség stratégiájának sorozatos sikerét emeli ki és hangsúlyozza, hogy az Anglia elleni! sikeres harcok Japán rendkívüli bátorságát, meglepő és nagyszerűen előkészített haditet- teit igazolják. — G — Jt német csatahajéi« súlyos csapást mértek a brit légierőre Mértékadó német helyről közük: Berlini katonai körök pénteken a sajtó képviselői előtt merő esztelenségnek nevezték azt a megjelölést, amelyet az angol hírszolgálat a Csatornán lejátszódó események jellemzésénél használt. Az angolok ugyanis »Dover magasságában lezajlott nagy tengeri ütközet«- ről beszélnek, holott légi csatáról volt szó német hajóknak a Csatornán való áthaladása során, de nem légi ütközetről. Mint közük, a britek által elvesztett 43 gép között harci és torpedórepülőgépek, valamint vadászok voltak. Berlini politikai körökben szembeállítják az esetet a Prince of Wales és a Repulse angol csatahajók pusztulásával; ezek, mint ismeretes, a Malayai félsziget keleti partja fele vezető útjukon estek áldozatul a japán tengerészeti légi erő támadásainak. Ezzel szemben csütörtökön a német csatahajók világos nappal haladtak át a Csatornán és eközben súlyos csapást mértek a brit légi erőkre. Nem szakadt meg a francia-amerikai diplomáciai viszony Az angol és a gaulüsta rádió ismételten; terjesztette azt a jelentést, hogy az Északamerikai Egyesült Államok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Franciaországgal. Jólértesült francia körökben ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy Vichyben erről semmit sem tudnak. mint az előző nemzedéknek jutott. Ennek nem elég, ha úgy készül fel az életküzdelemre, hogy símán és zavartalanul folyó mindennapi feladatokat el tudjon végezni. Többnek kell lennie, mint a szürke átlagmunka egyszerű robot-emberének. Az új szellemű nevelés feladata tehát egyrészt a szükséges ismeretekkel ellátni az ifjúságot, másrészt pedig készségessé, de egyben kitartóvá és állhatatossá is tenni az újjáépítés munkájára. A hit, a nemzeti érzés és öntudat mellett rendelkeznie kell még szociális érzéssel és magatartással is. Amikor tehát hangsúlyozzuk, hogy a jövő ifjúságának milyen szellemben kell felnövekednie s milyen szellemmel kell töltekezniea azt se felejtsük el, milyen felelősséggel telt* de egyúttal milyen nagyszerű szerep vár af nevelőre. Szeresse ezt a nagyra hivatott ifjúságot, higyjen benne és munkálkodjék minden erejével azon, hogy a reábízott ifjú mindenkit becsüljön annyira, mint önmagát, értékelje mindenki munkáját, mert, ha erre nem neveli, marad a világ a régi ósdiságá- ban, régi szellemmel, széthúzással s nemosz- szetartással. (—\ Pétain tábornagy ismét fogadta Leahy tengernagyot, az Egyesült Államok nagykövetét, Darlan tengernagy jelenlétében. Azt hiszik, hogy az amerikai nagykövet látogatása összefüggésben áll Roosevelt kormányának Vichyre gyakorolt nyomásával és az észak- amerikai sajtónak azzal a hadjáratával, amely gazdasági zárlattal fenyegeti Franciaországot.
