Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-10 / 32. szám

ÁRA 8 FILLÉR szám, Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC • Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 ^ Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« Hirdetésiek díjszabás szerint. Egyiptom uj miniszterelnökének hatalma A magyar munkásosztály kialakulásának és a kialakult munkásság első három évtizede történetének két fájó sebe: a munkásság elszakadása a nemzeti eszmétől és a kereszténységtől. Fájdalmas és a nemzet életében legalább is a török-, vagy tatárdúlás- sal egyenrangú tragédia, hogy a legjelentő­sebb társadalmi rétegek egyike évtizedeken át a szentistváni eszméktől reménytelen mesz- szeségben kereste boldogulását. A nemzeti eszme kiirtása — ezt most már bátran meg­állapíthatjuk — sohasem sikerült. A magyar munkás megmaradt magyarnak a nemzetközi marxizmus minden erőlködése ellenére is, úgy, hogy végül magát a marxizmust is megma­gyarosította. Sajnos, a kereszténység és a mun­kásság között mélyebb, lassabban gyógyuló és épen ezért ártalmasabb szakadék keletke­zett. Hogy a magyar történelmi egyházaknak mit jelentett a munkásság elvesztése, azt kü­lönösképen magyarázgatni nem kell. És, hogy a munkásság mit vesztett ezzel a merev, ate­ista és anyagelvű állásponttal, azt min­denki tudja, aki foglalkozott a munkásmoz­galmak történetével. Hogy mást ne említsünk: ez volt az oka annak, hogy a jobbérzésű emberek nem álltak a munkásság jogos tö­rekvései mellé, ezért nem sikerült egyetlen egységbe tömöríteni a munkásságot, ezért tá­madtak bizonyos mértékben egymással vetél­kedő munkásmozgalmak stb. A kereszténységtől való elszakadás első és főoka a korszellemben keresendő. Abban az időben ugyanis a magyar közéletben és szellemiségben, törvényhozásban épen úgy, mint a közfelfogásban szinte korlátlanul a szabadkőművesség uralkodott. Ha az akkori hírlapokat, könyveket, parlamenti naplókat figyeljük, a kereszténységgel szemben alig ta­lálunk mást, mint gúnyt és lenézést, türel­metlen kirohanásokat és bántó megjegyzése­ket. A szabadkőművesség nyíltan tárgyalta a kereszténység likvidálását: a hitoktatás meg­szüntetését, a hitvallásos iskolák eltörlését. A budapesti napilapok nagy része szinte ké- jelgett abban, Siogy ma ezt, holnap azt a val­lási igazságot, ünnepet, személyiséget, intéz­ményt tegye vitriolos gúny, vagy felháborodott szidalom tárgvává. O*/ A munkásság épen ebben az időben élte azokat az éveket, amikor gyorsított ütem­ben művelődött és tudományszomját azzal ol­totta, amit kapott; sajnos, túlnyomórészt sza­badkőműves szellemi termékekkel. Az egyre inkább fejlődő szociális feszült­ség is a kereszténység ellen ingerelte a mun­kásságot. A történelmi egyházak papjaiban! épen úgy »urat« látott, mint a kapitalistá­ban; a régi rendszer híveit látta bennük., akik ellen küzdeni kell, ha élni akar. A hatalmas arányú és irányított propa­ganda teljes súlyával nehezedett a keresz­ténységre és igyekezett a hibákat torzító na­gyításban a munkásság elé állítani. Ez a tény egymagában is épen elég magyarázatát adná a munkásság Istentől való elfordulá­sának, de állíthatjuk, hogy minden rossz- iakarat. hiábavaló lett volna még így is, ha la keresztény társadalomtól a munkásság több jóakaratot, szívet, törődést tapasztalt volna. (London). Az egyiptomi király feloszlatta a parlamentet. Hír szerint az új választáso­kat még a hónap vége előtt megtartják. Fa­ruk király Nahaz pasa miniszterelnököt az egyiptomi hadsereg főparancsnokává nevez­te ki. Az eddig ellenzékben lévő, szélső naciona­lista Wafd-pártnak és vezérének, Nahaz pa­sának régi követelése volt a parlament felosz­latása és az új választások kiírása, amelye­ken azután az egyiptomi nép igazi képviselői jutnak be nagy számban a parlamentbe. Fa­Bengáziból és Dernából való visszavonu­lásuk alkalmával a britek 1220 gépkocsit hagytak hátra. Német katonai körökben hang­súlyozzák, hogy ez az 1220 gépkocsi majd­nem megfelel egy teljes hadtest, gépkocsi­Szabó Jenő műszaki fő tanácsos, az állam­építészeti hivatal főnöke, az alábbi jelentést adta ki a vezetése alatt állő hivatal januári tevékeny­ségéről : Az elmúlt hónapban az időjárás az utak ál­lapotára nagyon rossz hatással volt. Egész hó­napon keresztül hóesés és nagy hóviharok voltak. Az állandó kemény fagy és napokig tartó hóaka­dály a forgalmat akadályozta. Hóakadályok voltak január 8-án, 10-én és 27-én a 7. számú budapest—nagykanizsa—varasdi állan\t közút 0.000—35.000 km, a 159 000—199.000 km szakaszán, a 65. számú dombóvár—nagyka­nizsai állami közút 101.800—104.565 km, a 73. számú keszlhely—kiskomáromi állami közút 0.000 —8.000 és 8.000—12.755 km, a 71. sz. polgárt! Mindezek mellé az okok mellé joggal so­rozhatjuk az általános emberi gyengeséget is. A szabadkőművesség, zsidóság a régi szigorú keresztény erkölcsök helyébe lazaságot ho­zott. »Felszabadította« az embereket: meg­szüntette a házasság felbonthatatlanságát, be­vezette a szabad szer elmet, eltörölte a keresz­ténység szilárd parancsait, nevetségesnek mon­dott minden önmegtagadást, fegyelmet. Ezzel a »felszabadító« munkával természetesen a munkásság közül is rengeteg hívet szerzett! magának, mert hiszen könnyebb az ifjúmun­kást a szabadszerelem eszméjének megnyerni, mint a fegyelmezett tisztaságra nevelni. Hogy a »felszabadításnak« milyen egyéni és társadalmi züllés lett a vége, azt csald most, utólag látjuk. Hogy a »papi uralom« helyett abban az időben olyan zsidó uralom rak király most teljesítette a AVajd-pártnaH ezt a kívánságát. Nahaz pasa, az új miniszterelnök, a kéfl legfontosabb tárcát, a belügy- és külügymi- niszterséget is kezébe vette. Hogy még na­gyobb hatalommal tudjon eljárni az új Egyip­tom megszervezésében és az angolokkal szem­beni szilárdságban, átvette az egyiptomi erőid főparancsnokságát is. Ezzel Nahaz pasa olyan hatalmat kapott^ ami egyedülálló Egyiptom történelmében. — o — J parkjának. A nagyszámú gépkocsi hátraha­gyása bizonyítja az angol visszavonulás gvorg tempóját a feltartóztathatatlanul előrenyo­muló német egységek elől/ —keszthelyi állami közút 33.500—121.000 km, a 72. számú Veszprém—balatonkövesdi áll. közút 7.024 —15.300 km, a 732. számú keszthely—rédicsi álL közút 0.000—20.000 km, a 733- sz. zalabér—nagy­id anksai áll. közút 46.000—72.235 km, a 712. sz. aszófő—tihanyi áll. közút 0.000—7-066 km, a 735. sz. körménd—Csáktornyái áll. közút 57000—76.166 km, a 737. sz. Ictenye—muraszombati áll. közűt 0.000—52.794 km, a senyeháza— tornyiszentmiklós —murakeresztúri tvh. 19.800—34.000 km, a szil­vágy—csömödér—kerkaszentkirályi tvh. út 18.000 —26.000 km, a bak—páka >—szemenyei tvh. út 21.500—34.000 km, a szécsiszigeli kiágazás tvh. út 2.761 km, a végfalva—ligetvári tvh. út 18-000— 31.500 km, a 751 sz. jánosháza—türjei tvh. út 7.741—17.430 km, a szalapa—pusztakeresztúri tvh. szakadt az emberek nyakára, amit alig tu­dunk lerázni, — azt is mi érezzük a legjob­ban. A múlt század vége felé élő munkásság még nem látta ezt, ezért napról-napra mesz- szebb sodródott a kereszténységtől. Szeren­cse azonban, hogy ez az eltávolodás nem tar­tott sokáig. A kilencvenes években előbb a katolikus egyházban megindul a fölemelke­dés, megjelennek a szociális útmutatások, a kereszténység legfőbb vezetői nyíltan a mun­kásság mellé állanak és új élet indul a ro­mokon ... Dé míg ez bekövetkezett, a mun­kásságnak is nagy utat kellett bejárnia. Re­méljük, a keresztény egyesületekben tömörült magyar munkásság nem tér le többé az egye­nes útról és úgy a nemzeti, mint a keresz­tény eszméknek mindig rettenhetetlen har­cosa lesz. Bengasi és Derna között A zalaegerszegi államépitészeti hivatal egyhónapi munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom