Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-10 / 32. szám
ÁRA 8 FILLÉR szám, Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC • Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 ^ Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« Hirdetésiek díjszabás szerint. Egyiptom uj miniszterelnökének hatalma A magyar munkásosztály kialakulásának és a kialakult munkásság első három évtizede történetének két fájó sebe: a munkásság elszakadása a nemzeti eszmétől és a kereszténységtől. Fájdalmas és a nemzet életében legalább is a török-, vagy tatárdúlás- sal egyenrangú tragédia, hogy a legjelentősebb társadalmi rétegek egyike évtizedeken át a szentistváni eszméktől reménytelen mesz- szeségben kereste boldogulását. A nemzeti eszme kiirtása — ezt most már bátran megállapíthatjuk — sohasem sikerült. A magyar munkás megmaradt magyarnak a nemzetközi marxizmus minden erőlködése ellenére is, úgy, hogy végül magát a marxizmust is megmagyarosította. Sajnos, a kereszténység és a munkásság között mélyebb, lassabban gyógyuló és épen ezért ártalmasabb szakadék keletkezett. Hogy a magyar történelmi egyházaknak mit jelentett a munkásság elvesztése, azt különösképen magyarázgatni nem kell. És, hogy a munkásság mit vesztett ezzel a merev, ateista és anyagelvű állásponttal, azt mindenki tudja, aki foglalkozott a munkásmozgalmak történetével. Hogy mást ne említsünk: ez volt az oka annak, hogy a jobbérzésű emberek nem álltak a munkásság jogos törekvései mellé, ezért nem sikerült egyetlen egységbe tömöríteni a munkásságot, ezért támadtak bizonyos mértékben egymással vetélkedő munkásmozgalmak stb. A kereszténységtől való elszakadás első és főoka a korszellemben keresendő. Abban az időben ugyanis a magyar közéletben és szellemiségben, törvényhozásban épen úgy, mint a közfelfogásban szinte korlátlanul a szabadkőművesség uralkodott. Ha az akkori hírlapokat, könyveket, parlamenti naplókat figyeljük, a kereszténységgel szemben alig találunk mást, mint gúnyt és lenézést, türelmetlen kirohanásokat és bántó megjegyzéseket. A szabadkőművesség nyíltan tárgyalta a kereszténység likvidálását: a hitoktatás megszüntetését, a hitvallásos iskolák eltörlését. A budapesti napilapok nagy része szinte ké- jelgett abban, Siogy ma ezt, holnap azt a vallási igazságot, ünnepet, személyiséget, intézményt tegye vitriolos gúny, vagy felháborodott szidalom tárgvává. O*/ A munkásság épen ebben az időben élte azokat az éveket, amikor gyorsított ütemben művelődött és tudományszomját azzal oltotta, amit kapott; sajnos, túlnyomórészt szabadkőműves szellemi termékekkel. Az egyre inkább fejlődő szociális feszültség is a kereszténység ellen ingerelte a munkásságot. A történelmi egyházak papjaiban! épen úgy »urat« látott, mint a kapitalistában; a régi rendszer híveit látta bennük., akik ellen küzdeni kell, ha élni akar. A hatalmas arányú és irányított propaganda teljes súlyával nehezedett a kereszténységre és igyekezett a hibákat torzító nagyításban a munkásság elé állítani. Ez a tény egymagában is épen elég magyarázatát adná a munkásság Istentől való elfordulásának, de állíthatjuk, hogy minden rossz- iakarat. hiábavaló lett volna még így is, ha la keresztény társadalomtól a munkásság több jóakaratot, szívet, törődést tapasztalt volna. (London). Az egyiptomi király feloszlatta a parlamentet. Hír szerint az új választásokat még a hónap vége előtt megtartják. Faruk király Nahaz pasa miniszterelnököt az egyiptomi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Az eddig ellenzékben lévő, szélső nacionalista Wafd-pártnak és vezérének, Nahaz pasának régi követelése volt a parlament feloszlatása és az új választások kiírása, amelyeken azután az egyiptomi nép igazi képviselői jutnak be nagy számban a parlamentbe. FaBengáziból és Dernából való visszavonulásuk alkalmával a britek 1220 gépkocsit hagytak hátra. Német katonai körökben hangsúlyozzák, hogy ez az 1220 gépkocsi majdnem megfelel egy teljes hadtest, gépkocsiSzabó Jenő műszaki fő tanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke, az alábbi jelentést adta ki a vezetése alatt állő hivatal januári tevékenységéről : Az elmúlt hónapban az időjárás az utak állapotára nagyon rossz hatással volt. Egész hónapon keresztül hóesés és nagy hóviharok voltak. Az állandó kemény fagy és napokig tartó hóakadály a forgalmat akadályozta. Hóakadályok voltak január 8-án, 10-én és 27-én a 7. számú budapest—nagykanizsa—varasdi állan\t közút 0.000—35.000 km, a 159 000—199.000 km szakaszán, a 65. számú dombóvár—nagykanizsai állami közút 101.800—104.565 km, a 73. számú keszlhely—kiskomáromi állami közút 0.000 —8.000 és 8.000—12.755 km, a 71. sz. polgárt! Mindezek mellé az okok mellé joggal sorozhatjuk az általános emberi gyengeséget is. A szabadkőművesség, zsidóság a régi szigorú keresztény erkölcsök helyébe lazaságot hozott. »Felszabadította« az embereket: megszüntette a házasság felbonthatatlanságát, bevezette a szabad szer elmet, eltörölte a kereszténység szilárd parancsait, nevetségesnek mondott minden önmegtagadást, fegyelmet. Ezzel a »felszabadító« munkával természetesen a munkásság közül is rengeteg hívet szerzett! magának, mert hiszen könnyebb az ifjúmunkást a szabadszerelem eszméjének megnyerni, mint a fegyelmezett tisztaságra nevelni. Hogy a »felszabadításnak« milyen egyéni és társadalmi züllés lett a vége, azt csald most, utólag látjuk. Hogy a »papi uralom« helyett abban az időben olyan zsidó uralom rak király most teljesítette a AVajd-pártnaH ezt a kívánságát. Nahaz pasa, az új miniszterelnök, a kéfl legfontosabb tárcát, a belügy- és külügymi- niszterséget is kezébe vette. Hogy még nagyobb hatalommal tudjon eljárni az új Egyiptom megszervezésében és az angolokkal szembeni szilárdságban, átvette az egyiptomi erőid főparancsnokságát is. Ezzel Nahaz pasa olyan hatalmat kapott^ ami egyedülálló Egyiptom történelmében. — o — J parkjának. A nagyszámú gépkocsi hátrahagyása bizonyítja az angol visszavonulás gvorg tempóját a feltartóztathatatlanul előrenyomuló német egységek elől/ —keszthelyi állami közút 33.500—121.000 km, a 72. számú Veszprém—balatonkövesdi áll. közút 7.024 —15.300 km, a 732. számú keszthely—rédicsi álL közút 0.000—20.000 km, a 733- sz. zalabér—nagyid anksai áll. közút 46.000—72.235 km, a 712. sz. aszófő—tihanyi áll. közút 0.000—7-066 km, a 735. sz. körménd—Csáktornyái áll. közút 57000—76.166 km, a 737. sz. Ictenye—muraszombati áll. közűt 0.000—52.794 km, a senyeháza— tornyiszentmiklós —murakeresztúri tvh. 19.800—34.000 km, a szilvágy—csömödér—kerkaszentkirályi tvh. út 18.000 —26.000 km, a bak—páka >—szemenyei tvh. út 21.500—34.000 km, a szécsiszigeli kiágazás tvh. út 2.761 km, a végfalva—ligetvári tvh. út 18-000— 31.500 km, a 751 sz. jánosháza—türjei tvh. út 7.741—17.430 km, a szalapa—pusztakeresztúri tvh. szakadt az emberek nyakára, amit alig tudunk lerázni, — azt is mi érezzük a legjobban. A múlt század vége felé élő munkásság még nem látta ezt, ezért napról-napra mesz- szebb sodródott a kereszténységtől. Szerencse azonban, hogy ez az eltávolodás nem tartott sokáig. A kilencvenes években előbb a katolikus egyházban megindul a fölemelkedés, megjelennek a szociális útmutatások, a kereszténység legfőbb vezetői nyíltan a munkásság mellé állanak és új élet indul a romokon ... Dé míg ez bekövetkezett, a munkásságnak is nagy utat kellett bejárnia. Reméljük, a keresztény egyesületekben tömörült magyar munkásság nem tér le többé az egyenes útról és úgy a nemzeti, mint a keresztény eszméknek mindig rettenhetetlen harcosa lesz. Bengasi és Derna között A zalaegerszegi államépitészeti hivatal egyhónapi munkája
