Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-07 / 30. szám
6. ZALÁMEGYEI ÚJSÁG 1342. február 7. Nagyszabású Gazdaközpont alakul Csucsszervezetbe tömörülnek a szabad agrárérdekképviseletek és a szövetkezetek Az érdekképviseleti munkának mezőgazdasági vonatkozásban fontos szervezetei vannak Magyar- országon. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint szabad társuláson alapuló szervezkedés, immár több, mint száz <£ves múltra tekint (■vissza, s valóban történelmi érdemei vannak, hogy olyan korokban is összefogta a magyarságot, amikor közösségi megnyilatkozásra más terület nem állott rendelkezésre, mint az OMGE. A gazdatársadalomnak a szabad társulási szervek mellett évtizedeken keresztül hangoztatott követelése volt a törvényes érdekképviselet megalakítása. Erre csak az első világháború után került sor a mezőgazdasági kamarai intézmény felállításával. A mezőgazdasági kamarák az elmúlt két év- tízed alatt szintén bebizonyították, hogy hivatásuk magaslatán állnak és eredményesen segítették elő az akkor szükségessé vált agrártermelés átállítását és a gazdaközönség minden rétegének egységes rendszerbe való tömörítését. De ugyancsak gazdaszervezkedésnek kell minősíteni a hitel- és fogyasztási szövetkezetek félévszázaddal ezelőtt megindult szervezkedését, amely a gazdasági megerősödés terén ért el jelentős sikereket. és eredményesebb működését sikerrel segítheti elő az az igen jelentős tőke, amelyet a nagy magyar szövetkezeti központok képviselnek. Gyakorlatilag az történik, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesülés Szövetsége, a Faluszövetség, a gazdakörök, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége, a Hangya, a Futura, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Gazdák Biztosító Szövetkezete egyetlen csúcsszervezetbe tömörülnek, hogy kialakítsák az egységes gazdafrontot. A magyar mezőgazdaság továbbfejlesztésének törvényes lehetőségei a milliárdos mezőgazdaságfejlesztő törvényben néhány héten belül szabályozást nyernek, emellett azonban szükségesnek látszott olyan csúcsszervezet életrehívása, amely társadalmi vonatkozásban is bekapcsolódik, figyelemmel kíséri a különböző kezdeményezéseket és rendelésre mérték után. Alak i tások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. élő szervezetként avatkozik bele' azoknak a nagy problémáknak a megoldásába, amelyek a magyar mezőgazdaságra az elkövetkező években várnak. A megalakítandó gazdaközpont viszonyát . a törvényes érdekképviselettel: a mezőgazdasági kamarai intézménnyel külön fogják szabályozni, de nem kétséges, hogy az összhang és az együttműködés alapjai megvannak, tehát semmiféle félreértés nem vetődhetik fel a gazdaközpont és a kamarai intézmény között. Érdekelt gazdasági körökben hangsúlyozzák, hogy Magyarországon ilyen hatalmas arányú összefogásra eddig még nem volt példa. Séta Kievben Az érdekképviseletek szorosabb együttműködésének biztosítására néhány héttel ezelőtt rendkívül érdekes tanácskozások kezdődtek. A földművelésügyi miniszter költségvetési beszédében már bejelentette, hogy az érdekképviseletekről és a mezőgazdasági egyesületekről szóló törvényt revideálni kívánja és ennek az elgondolásnak a hátterében nagyszabású gazdaközpont megalakítása áll. Az eddig lefolytatott megbeszélések — mint «értesülünk — eredménnyel járlak. A szabad társuláson alapuló agráregyesülelek és a szövetkezetek vezetői helyesléssel vették tudomásul a földművelésügyi kormányzat elgondolásait, amelyeknek célja az, hogy az egész egyesületi élet és az agrárszövetkezetek közös fronton, egységes vezetés alatt munkálkodjanak a mezőgazdaság továbbfejlesztésén. A szabad társuláson alapuló szervezetek megfelelő hálózattal rendelkeznek, ugyanez mondható a szövetkezeti mozgalomról is. tehát a szervezet tulajdonképen készen áll és annak szélesebb körű, az élethez közelebb álló Ha az ember egy város gyomorviszonyairól akar tájékozódni, kimegy a piacra és ott mindent meglát. A kievi piacon látjuk a város: igazi nyomorát. A kievi piac a nyomor vására. Félmilliós város szegénysége ad itt egymásnak találkozót. Szegény ember vesz itt szegénytől, szegény emberek cserélik ki szegényes árúikat. Az ember nem is gondolná, mi mindent kínálnak megvételre. A ieglehetctlenebb dolgokat. Öcska tejesköcsögöket, használt poharakat, rozsdás szekrényzárakat, öreg kendőket, ikonokat, kicsorbult késeket. Egy öreg ember az egyik kezében tököt árul, a másikban az aranyfogait kínálja. j ' ■ Rengeteg a szamovár. Szomorú dolog az, ha egy orosz háziasszony megválik a szamovártól. A szamovár a családi boldogság jelképe. A szamovár duruzsolása a háziasszony büszkesége. A szamovár a legfőbb helyen áll, rangban rögtön a sarokban lévő szentkép, az ikon után következik. A háziasszony lehet lompos, lehet hanyag, de a szamovár fényes fémből van, vagy ezüstösen foncsorozott, vagy ragyogó sárgaréz, a háztartás dísze, a háziasszony szemefénye. Ha egy ókori görög család vándorolt, akkor legelőször a házi. isteneit vitte magával, ha egy orosz család költözik, akkor az első tárgy, amit visz, a szá- movár. Ha egy szamovár valahol fölös'egessé válik, ott széthullott egy család. Az asszony akkor is a tíz körmével ragaszkodik hozzá, ha egyedül marad. Igazán csak a végső szükség tudja rár kényszeríteni arra, hogy megváljon a szamovárjától. És ezen a piacon igen sok, igen sok az eladó szamovár... Ha az ember jól körülnéz, észreveszi, hogy főleg asszonyok adnak el. Asszonyok, akiknek a férjét magukkal vitték a szovjet komisszáriusok. Családfenntartó nélkül álló asszonyok, öreg anyókák. Nem csupán a munkásnegyed van itt képviselve, hanem inkább az úgynevezett szovjet középosztály. A régi kispolgárság is, amelynek van valami bútorzata, házi felszerelése, fölösleges ruhadarabja. Amely jobb napokat látott. Ezek mind- amatőrök. Vannak hivatásos árusok is. Ezeknek állandó bódéjuk van. Főleg vasból való szerszámokat, szögeket, gumitalpakat, könyveket, ikonokat árulnak. Régebben volt itt egész sor bódé, amelyekben hús- 1 neműeket és tejtermékeket árultak. Ezek a bódék most mind üresek. Csak a. feliratuk van meg. Hivatásos kiskereskedőknek tekinthetők az egészen fiatal. 12—15 éves suhancok is. Ezeket mind a cigaretta és az óraüzlet érdekli. A cigarettának óriási líra van a szabad piacon. Mindegy, hogy milyen minőségű, az ára egy. Sőt mennél komiszabb kapadohányból van, annál ka- pósabb. A legolcsóbb magyar cigaretta százáért 8—10 márkát, azaz 13—16 pengőt fizetnek. Az egyik ilyen suhanc megállít. — Pán, nincsen cigarettája eladó? — Nincs. — Hát gyufája van-e? — Van, de csak egy skatulya. — Adja el. — Nem adom., az nekem kell. De épen kihúzom a zsebemből, mint a héja csap rá. — Adok érte 5 rubelt. Mondom néki, hogy nem seflelni jöttem He. De az ifjú nem tágít. A kezembe nyom két háromrubelest. Nem akarom elfogadni Zavaromban annyit mondok, hogy nekem nincs szovjet mindeniiit meghódít estélyi ruha anyagát Schütz Áruházban veszi
