Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-03 / 26. szám

2, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 3» hogy elhárítsuk a külső veszedelmet és meg­védelmezzük hazánkat. Saydam beszéde vé­gén nyomatékosan hangoztatta, hogy a tö­rök kormány mindig a néppel egyetértésben irányítja politikáját, majd felszólította a né­pet, ne higyjen az álhíreknek. Berlin, február 2. Illetékes német hely­ről közük: A Wilhelmstrassen több kérdésre, lamely a Törökországban állítóan meghozott rendszabályokra vonatkozott, olyértelmíí vá­laszt adtak, hogy a törökországi német sajtó- képviselők megrendszabályozásáról nem tud­nak semmit, egyébiránt pedig a török minisz­terelnök vasárnapi kijelentései nyomán a be­nyomás az, hogy a török külpolitika sem­miben sem módosult. Berlinben erősödik az a benyomás, hogy a vasárnapi török megnyi­latkozás alkalmas annak kidomborítására, hogy Törökország kitart eddigi semleges politikája mellett. Bárminemű belpolitikai rendszabály tehát abból az igyekezetből fakadhat, hogy Törökország, amely csaknem az arcvonalak között terül el, távol maradjon a viszálytól. Muraköz leghatalmasabb magyar katolikus szervezetéről Ismeretes az a munka, amit a magyar ferencesek Csáktornyán^ végeznek, különösen a dolgozó ifjúság megszervezése érdekében. Nagy nemzeti missziót fejt ki a KIOE (kék- ingesek) ifjú szervezete, amit Horváth Atha- ináz dr. ferences hittanár alakított meg. A KIOE napról-napra izmosodik. A ta­gok száma folytonosan növekedik, úgy, hogy a KIOE ma Muraköz legerősebb magyar ka- toükus szervezete. A felnőttek is szívesen látják a dolgozó kékinges ifjúság munkáját és örömmel lá­togatják előadásaikat, szereplésüket. Nagy so­kaságot vonz a KIOE ünnepélyes tagfelvé­tele a Szűzmáriás nemzeti zászló alá. Eddig már négy szakosztályt építettek ki: kultúrális, | szakmai, szociális és sport-szakosztályokat. Persze a KIOE távol tart magától minden politikát és csak a magasabb rendű keresz­tény és nemzeti Eszménynek él és azt szol­gálja szívvel, lélekkel. A folyó év munkapro gramm ja mutatja igazán, mit jelent a KIOE a hazatért mu­raközi ifjúság számára. Magyar tanfolyam, lelkigyakorlatok, böjti előkészületek, színda­rabok, előadások, önművelés, továbbképzés, sport, testnevelés, stb. Nagy nyereség, hogy a tanítóképző hallgatói is bekapcsolódtak a munkásifjúság lelkes munkájába és részt kér­nek abból a szép nemzeti munkából, amit a KIOE kifejt. — o — e Az alsólendvaiak első részvétele a Baross Szövetség zalaegerszegi gyűlésén A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vi­déke fiókja vasárnap délelőtt taggyűlést tar­tott, amelyen különösen a vidéki tagok nagy számban jelentek meg. Az alsólendvaiak 10 taggal képviseltették magukat a gyűlésen. Czobor Mátyás elnök a Hiszekegy el­mondása után üdvözölte a tagokat, majd meg­emlékezett arról, hogy Ilovszky János tíz éve áll az Országos Baross Szövetség élén, akit elnökségének tizedik évfordulója alkalmából táviratban üdvözöltek. Bemutatta az ország gos elnök köszönő levelét. Üdvözölte ezután az alsólendvaiakat, akik szívvel-lélekkel so­rakoztak a Baross Szövetség zászlója alá. Az üdvözlésre Tomka György, az alsólendvai Ba­ross csoport elnöke válaszolt. Ezután rátértek a napirendre, amelynek során az elnök ismertette a vidéki kiskeres­kedőknek a népruházati akcióval kapcsola­tos panaszait, ( amelyek a Hangya túltámoga- tása ellen szóltak. Ménig József és Lakatos Gyula gyakorlati tapasztalataikat ismertették a népruházati akciót illetően. P. Fekete Géza a muraközi kereskedelemnek Baross szellem­ben való átállítását sürgette, annál is inkább, mert az idegen szellemtől teljesen megfer­tőzött muraközi kereskedelem és ipar nagyon is távol áll az erkölcsi magaslatot maga elé tűző Baross szellemtől. Czobor Mátyás elnök rátért arra, hogy az általa már 1930-ban fölvetett gyáralapí­tás gondolata megvalósulás felé közeledik. Kender- és lenfeldolgozó gyár létesítéséről van szó. A gondolat megvalósulásának sike­rét biztosítja az a körülmény, hogy a zalai közgazdasági életnek egyik szakavatott vezető egyénisége, Pörneczi József földbirtokos, is teljes erejével szorgalmazza azt. Több kereskedői és iparos kérdés meg­beszélése után a taggyűlés befejeződött. Megnyílt a zeneiskola A zalaegerszegi zeneiskolát ma nyitották meg. A megnyitás a polgármesteri hivatalban történt s azon megjelent a városi tisztikar) és Vannay János, nagykanizsai zeneiskolai igazgató, aki igazgatója egyben a zalaeger­szegi zeneiskolának is. Az előadások holnap, február 4-én a jelzett időben megkezdődnek. A hegedűszakosok hegedűiket, a zongorasza­kosok kottáikat vigyék magukkal. Felvételek még folyamatban vannak. Férfi gumi sárcipők érkeztek PÁL és INDRA Zalaegerszeg ► FIGYELEM!----------- ff------- tk Mi t **í “ ,1“ 111 ■Jl «S (0 Sí H O N Á N D O ARANY J.-U.28.|; ÉPÍTKEZÉSI Faanyag, szén- és ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ) > > TELEFON 1—69 SZ, VÁLLALKOZÓ tüzifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. A városszövetség szerepe és jövője A Városok Kapja február M-i szájúidban Lukács Ödön vezetőcikkben a Városszövet­ség szerepével és jövőjével foglalkozik. Bá- mutat arra, bogy a magyar városok hét éve tömörültek szövetségbe és testületi együtt­működésüknek a célja az, hogy a városoki városfejlesztő munkájuk során felmerülő pro­blémáik megoldására egységes irányítással ég az elszigetelt helyi szempontok háttérbe való- állításával törekedjenek. Ma minden város tudatában van annak, bogy a nemzetfejlesztő, tervszem munkához és a közös nemzeti cé­lok eléréséhez csak kollektív munkával ad­hat támogatást. Hangsúlyozza Lukács Ödön, hogy az eddigi tapasztalatok beigazolták, hogy* az egyetemes érdekű városi ügyek közös meg­tárgyalása nemcsak helyes, de szükséges is, mert a beligazgatási kérdésekben egyöntetűi eljárást tesz lehetővé. A tapasztalatok kicse­rélése a helyes megoldást könnyíti meg, de ezenkívül a kormányhatóságoknak is segít­ségére van, mert a városok egyöntetű állás- foglalásáról tudja a kormányt tájékoztatni. Az eddigi testületi együttműködés azonban' fejlesztésre szórni. Részletesen kifejti Lukácsi Ödön, bogy a városok igazgatása állandóan újabb ós újabb teendőkkel bővül, a rend­kívüli idők állandóan rendkívüli problémákat vetnek fel, végül, hogy a kormány nagy fon­tosságú javaslatokat készít elő. Ezeknek & racionális megoldását könnyítené meg, ha a helyi érdekkörön túlterjedő, nagyobb jelen­tőségű igazgatási problémákat a Városszövet­ség bevonásával tárgyalnák meg, mert akkor a megszervezett városok szellemi erői végez­nék a nemzeti munkaterv kidolgozásánál az alkotó munkát. A Városszövetség a közös szervezet fej­lesztésének problémájával behatóan foglalko­zott és a szabályozásra vonatkozóan törvény- javaslatot készített. Ismerteti a vezércikk a törvényjavaslat újításait, végül rámutat arra, hogy a kormány programmj ába illeszkednék! be az eddigi testületi szervek életrehívása í után, ha a magyar városok központi szervét törvényes alapra fektetnék. A törvényes sza­bályozás biztosítaná a kormány és a váro­sok szerves együttműködését, amire a ma$ világháború viharában fokozott mértékben vaj* szükség. Lukács Ödön nagy feltűnést keltő cikke után közli a lap Harrer Ferencnek a magyar városok igazgatásának reformjáról a felsőházban elmondott beszédét. Részletes é» képekkel illusztrált ismertetést kapunk Nagy­szalontáról. Pécs kultúrpolitikáját Pusztai-Po- povits József fejtegeti, végül a hivatalos köz­leményeken kívül a szokásos gazdag rovatod (Mi újság a városokban, könyvismertetésed egészítik ki a nívós folyóiratot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom