Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-25 / 244. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. október 25. Egyezés se hozta meg a leíkeknek azt a nyugalmat, artielyre ideát áhítozták. A beketlen- kedők pem mi voltunk. A íiorvát papok tovább lázítottak Muraköznek Magyarorszagtoi való elszakiia^a ei’de- kében. Most is ezek a nyugtalan elemek magyar kenyéren élnek, mégis Magyarország íöl- Sdarabolásán buzgólkodnak. Ök nevelhettek Zágrábban és Varasdon muraközi fiukból magyargyűlölő papokat és muraközi leányokból magyargyűlölő apácákat. Tanulmányaik befejezése után pedig visszaküldték őket szülőföldjükre es ezek janicsárokként harcoltak itt tellenünk. 1872-ben éles ellenzéki támadások érték kormányunkat a parlamentben, mert nem foglalt állást erélyesen Muraköz uszító papjai ellen. Szabó Imre képviselő azt mondotta beszéde során, nem talál más orvosságot a hazaáruló korjolánusok aknamunkája ellen, mint azt, ha Muraközt Szombathelyhez csatolják. — Utalt arra is, hogy a Szent László magyar király által alapított zágrábi püspökség területen 30 kanonok él, de az mind — horváti Muraköz 22 plébánosa közül csak öt beszél magyarul. Trefort Ágoston közoktatásügyi minisztert kínosan érintettéhez a híísbametsző föl- szólalás; megígérte a sérelmek orvoslását, de ígéretét beváltani nem tudta ... A kisszabadkai horvát káplán 1873-ban arra kéri a varasdi Pucki Priatelj című újságot, kövessen el mindent, hogy Muraköz továbbra is a zágrábi egyházmegye függvénye maradjon. »Akinek pedig a mostani állapot nem tetszik — írja a derék segédlelkész —, az költözzék át Magyarországba«. (Mintha ez a földsáv már nem is volna Magyarország szerves része.) Ugyanebben az évben elrendeli a zágrábi érsek, hogy Muraközben csak azt lehet megválasztani tanítónak róm. kát. népiskolához, aki az irodalmi horvát nyelvet tökéletesen beszéli és aki ebből a nyelvből sikeresen levizsgázott a gyakovári káptalan előtt. Mii thogv a horvát lapok szakadatlanul támadják a muraközi tanítókat »erőszakos magyarosításuk« miatt, kormány mik fölterjesztést intéz Ferenc Józsefhez és kéri Muraköznek a szombathelyi egyházmegyébe való beillesztését. És... csoda történik! A király elvben elfogadja ezt a javaslatot. Ámbár az eredmény igen sovány, Zala megye közönsége 1872 november 4-én mégis meleg köszönettel adózik a kormánynak a beavatkozásáért. Mihálovits zágrábi érsek megdöbbenéssel értesül a legfelsőbb döntésről és — kibúvót keres. Arra kéri az uralkodót, járuljon hozzá, hogy ez az átcsatolás csak az érsek halála után történjék meg. A király lépre megy. Ezzel az ügy ad Graecas Kalendas eltolódik. A bécsi határozat — jóllehet sohase vált valóra — mégis óriási fölháborodást és kavarodást idéz eld a muraközi lelkészek között. .Ez a felbőszülés azután újabb fondorkodást von maga után. 1883-ban Vucsetich zágrábi kanonok é3 országgyűlési képviselő — több képviselőtársával együtt — követelni kezdték a magyar országgyűlésen a horvát irodalmi nyelvnek a muraközi népiskolákba való bevezetését. Azzal érveltek, hogy ez a benszülöttek óhaja. Erre Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár azt javasolta, küldjön a Ház a helyszínére egy magyar és horvát szakértőkből álló vegyes bizottságot annak megállapítására, vájjon azonos-e a muraközi szlovén (tét) nyelv a hor- váttal? Ez a bizottság útra is kelt, megkezdte a vizsgálatot és egybevetést. Az eredmény azonban siralmas lett Vuchetichékre nézve, mert kiderült, hogy a két nyelv (horvát és muraközi) úgy viszonylik egymáshoz, mint a hollandus a némethez, vagy a bolgár a lengyelhez. A zágrábi urak végre is hosszú orral tértek vissza Budapestre. E csúfos kudarc után azt lehetett volna várni, hogy az aknamunka hosszú ideig szünetel majd. Nem így történt. A zágrábi érsek még ugyanebben az évben utasította muraközi papjait, szavaztassák meg híveiket plébániánként, vájjon akarják-e a drávántúli nyelvet? De az érseket szintén csalódás érte, mert a nép egyhangúlag az idegen nyelv ellen szavazott mindenféle befolyásolás nélkül. 1899-ben a Hrvatsko Pravo című újság indulatosan tiltakozik a muraközi nép »megma- gyarosítása« ellen és fölhívja a lelkészeket, ébresszék föl a nép »nemzeti« öntudatát. — Ugyanekkor cigány-nyelvnek csúfolja a helybeli ősi nyelvet. A Kovrinc c. zágrábi vicclap állandó rovatot tart fönn a muraközi nyelv ki- pellengérezésére. 1902-ben — mint egy vezényszóra — ismét pergőtüzet zúdít a horvát sajtó Magyarországra. Ezért Zala megye és a magyar papság újra megsürgeti a muraközi plébániák átadását. Az eredmény persze: semmi. 1907-ben Piavar Gugler Varasdon lakó perjel kiadta a saját költségén Novak Iván perlaki ügyvédjelöltnek »Jslina o Medjumur- ju« c. könyvét. Ebben a szerző kifejti, hogyan lehetne gvorsjan és gyökeresen megoldani a muraközi kérdést. (Természetesen úgy, ha bekebelezték Varasd megyébe.) Az Obzor akkor így nyilatkozott erről a silány fércműről: »Novak könyve sürgeti beavatkozásunkat, amíg nem késő. Mialatt mi Nagyhorvátországról álmodozunk, elnézzük, hogyan válnak renegátokká (?) muraközi véreink. A mi főpapjaink nyugodtan (?) tűrik azt a sok gazságot, amit ellenünk Muraközben elkövetnek a magyar hatóságok« stb'. Ugyanebben az évben adja ki Gugler perjel és a Nase Pravise c. varasdi újság Hor- vat Rudolfnak »Povijert Medjumurja« (Muraköz története) c. művét. Ezt a ferdítésekkel es hamis okoskodásokkal fölbokrétázott monográfiát, mely azt igyekszik verejtékes erőlködéssel bizonyítani, hogy ez a félsziget mindig Jónöikabát bunda és n ö i r u h a úri és női divatházban olcsó szabott árak a horvátoké volt, ingyen osztogatták híveik között a papok. Céljuk: hadd szívják magukba a mérget és hadd szakadjanak el tőlünk a benszülöttek. 1911 szeptember 12-én így ír az »Obzor«: »Szégyen pírja önti el orcánkat, mikor Horvátországban szó esik Muraközről.« Népe ugyan horvátul beszél, de — magyarul érez.« 1912-ben ki akar adni Lajtman és Kuhár, két muraközi lelkész egy imakönyvet, de politikai célzata miatt a nagykanizsai ügyész elkoboztatja, ámbár a zágrábi cenzor ezt írja rá: Nihil obstat. Ekkor már annyira elmérgesedik a helyzet, bogy a magyargyűlölő papok egymás után kerülnek nálunk a vádlottak padjára izgatásuk miatt. Ez a népbolondítás és lélekmérgezés természetesen később se alszik el, c-ak megritkul. Annál érdekesebb a nép viselkedése. Minél több Peterkát és Juratzot Ítél a birósá államfogházra, annál jobban tüntet Muraköz Figyelem I Figyelem I A szezon egyik legaranyosabb és legvidámabb magyar filmjét mutatja be az Edison* Ha bárki ól akar mulatni, okvetlen jöjjön el ennek a pokolian mulatságos angyali vígjátékénak a premierjére! vasárnap lesz a bemutató díszelőadás, én is ott leszek a páholyban, de ott lesznek partnereim is: Hajmássy, Latabár, Kiss Maiyi, Soulay, Mály és mindenki, aki részese ennek az uj magyar sikernek! Szeretettel vár : Szeleczky Zita: ÉDES ELLENFÉL __________________Vedd meg a jegyedet ma és ne halaszd holnapra!
