Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-27 / 245. szám
ÁRA 8 FILLÉR 1941. október 27. 11ÉTFÖ XXIV. évfolyam. 245. szám. Megjelenik hétköznaponként déJMtáa. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; ^28. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.7U F, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Huszonkét óv vágya beteljesedett 1 A zalai jegyzők Csáktornyán tartották meg ünnepélyes gyűlésüket Október 26-án, vasárnap délelőtt tíz órakor Csáktornyán, a Leventeotthonban tartotta meg ezidei évi közgyűlését a Zalavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete. Vajda Ákos egyesületi elnök meleg szavakkal üdvözölte a körükben megjelent vitéz Teleki Béla gróf kormánybiztos-főispánt, Brand Sándor dr. alispánt, a nagy számban megjelent helyi hatóságok és társadalmi osztályok képviselőit s a környékről erre az alkalomra beérkezett községi birákat és képviselőtestületi tagokat. A megjelentek sorában ott láttuk Pecsornifc Ottó Csáktornyái városbirót, Csmecz Vince drávavásárhelyi, Pocavesz György drávaszent- mihályi, Okresa Pál szentilonai, Prémus György murasiklosi, Loncsarics István dráva- csányi, Jaklim István miksavári, Horváth György viziszentgyörgyi, Kollarics Pál szászkői, Maesek András drávanagyfalusi és Mózes Ferenc tótfalui községi birákat. Megnyitó. Vajda János elnök megnyitójában hálát adott a Mindenhatónak, hogy bizakodásuk valóra vált ezen a napon, amikor a sok dicsőséget látott Zrinyiek földjén tarthatják meg a zalai jegyzők ünnepi közgyűlésüket. Mindig hittünk a visszatérésben — mondotta. — Minden közgyűlésünk azzal a megállapodással végződött, hogy legközelebb a fölszabadult Csáktornyán jövünk össze. Nehezen és türelmetlenül vártuk a csodát, hogy a magyar rögök mikor rázzák le a bitorló zsarnokokat. Zrínyi Áfiumából vett idézettel a mindig aktuális Széchenyi tanításának szellemében buzdította az új föladatok előtt álló jegyzői kart kitartó nemzetépítő munkára. Köszönet szaraival fordul mindazokhoz, különösen a fő- és alispánhoz, Pehm József prelátushoz, akiknek a visz- szatérés nagy munkájában elévülhetetlen érdemeik vannak. Fogadalmat tesz, hogy a magyar jegyzői kar ezeket a területeket valóban meg is tartja a magyarság számára. Az elnöki jelentés kihangsúlyozza, hogy községek, falvak ügyeit kívánja elsősorban tárgyalni a közgyűlés, keresve azokat az útakat, hogyan lehetne korszerűsíteni a bürokratikus jegyzői ügyvitelt. Át kell szervezni a legsürgősebben a falusi közigazgatást, mert a visszatért községekben még nehezebben tudja elvégezni föladatát ez a rendszer, mert a jó közigazgatást nem tudja biztosítani. Adják vissza a jegyzőt falujának — fordult az elnök A jelenlévő fő- és alispánhoz. A főispán beszéde Vitéz Teleki Béla gróf főispán megköszönte az üdvözlő szavakat és örömének adott kifejezést, hogy 22 évi várakozás után megérhettük ezt az örömnapot, mert ezáltal is meg- acélosodott a jobb jövőbe vetett szilárd hitünk. A Mindenható kegyelme nehéz várakozásunkat megkoronázta jutalmával. Óriási föladatokat várnak tőlünk a visszacsatolással kapcsolatban. A magyar honvéd kint a harctereken küzd és áldozza vérét, a jegyzői karnak is át kell hatva lenni attól a gondolattól, hogy ő az egyik legjelentősebb pillére a magyar közigazgatásnak. Nehéz időben fokozottabb kívánalmakkal szemben, sokszor lehetetlen föladatokat kell megoldania, de magyarnak lenni minden időben nehéz szerep volt, mindnyájunknak zokszó nélkül vállalnunk kell a sors- közösségből fakadó nemzeti föladatokat. A magyar jegyző legyen optimista ebben a munkában és sugározza szét népe között a bizalmat, I hogy az is erőt meríthessen vezetője törhetetlen bizalmából. Forduljon minden jegyző bizalommal a vármegye vezetői felé, akik mindig arra törekedtek, Légy a jegyzőt valóban visszaadhassák falujának. Muraközt visszaszereztük, de meg is akarjuk tartani örökre, ebben a munkában a jegyzői karra óriási föladatok várnak. Az ő érdemük lesz elsősorban, ha munkájuk nyomán a nép értékelni tudja, hogy mit jelent az: magyar államkeretben élni. Ez lesz a jövő legbiztosabb záloga, hogy nem kívánkozik el a szentisváni államközösségből másfelé, bármivel is csábítsák a soraikban lappangó uszítok. Adjon ehhez az Isten a jegyzőknek erőt és kitartást és hogy minél előbb meg is láthassák munkájuk jutalmát. Brand Sándor dr alispán a következőket mondotta: Huszonkét éve hervadt el itt Muraközben a virág a magyarság számára, azóta csak hervadt reményeinknek élhettünk. Mint egy víziét, úgy látjuk elvonulni a letűnt 22 év lázas eseményeit, amikor a kiüldözött jegyzőket és magyar tisztviselőket szívesen és kötelesség- szerűen befogadta a csonka vármegye. A köszönet szavaival fordul azokhoz a régi muraköz! jegyzőkhöz, akik a visszatérés boldog napjaiban elsőnek ajánlották föl szolgálataikat a muraközi falvakban. Először beszélhet a visz- szatérés után itt a nagyobb nyilvánosság előtt, megragadja az alkalmat, hogy köszönetét mondhasson a törvényhatóság nevében is a községek népének és biráinak, hogy hűségesek maradtak mindig, mint a drávavásárhelyi Kreszinger biró. Mi mindig szeretni és segíteni fogjuk ezt a népet. Mint ahogy az előtte szóló főispán mondta, ügy ő is csak azt Ígérheti, hogy támogatja mindenben a jegyzőket, ha alkalom nyílik rá. A vármegye és a község mindig megállta a helyét, törhetetlenül hisz- szük, hogy bármilyen vihar jön is, ma is megállja. Hiszi, hogy ennek a kitartó helytállásnak jó eredményei nem is maradhatnak el. Két levél Vajda elnök megköszöni a vármegye vezetőinek szavaiból kicsengő jóindulatot és ígéretet tesz, hogy erre a bizalomra a jegyzői kar mindig érdemes lesz. Majd fölolvastákl Harmath Nándor ligetvári volt körjegyző és Horváth László volt becsehelyi körjegyző levelét, amelyekben visszaidézték a közgyűlés) szemei elé a régi muraközi boldog napokat. Jellemző — mondja Harmath Nándor levelében — a szerb közigazgatásra, hogy egynéhány vagon árvaügy vár most elintézésre. — Mindkét levelet jegyzőkönyvben örökítették meg. Azután a > határozati javaslatok előterjesztésére került a sor, amelyek mind! azt sürgetik, hogy a jegyzők munkájának megkönnyítése és az ügyvitel egyszerűsítése érdekében rendeletileg szabályozzák az eddigi bürokratikus rendszert. Mentsék föl a jegyzőket a lealázó és ellenszenves funkcióktól, mint például a végrehajtás. A közellátás munkáját is állami szervekre kellene bízni, akik jobban megoldhatnák ezt a föladatot, mint a munkával amúgy is agyonterhelt jegyzői kar. A múlt világháború tanulságai is igazolják, hogy ez a munkakör állította legjobban szembe a falu népét jegyzőjével. A mindigj bonyolultabb és nehezebben érthető törvények! szövegezését is érthetőbbé és világosabbá keli tenni, ne komplikáljunk mindent, amikor egyszerűbb formában jobban lehetne az ügyeket szolgálni. Zumbok János egyesületi főjegyző aggodalmának ad kifejezést, hogy a munkával túlzsúfolt jegyzők nem végezhetik el eredményeden a tőlük várt föladatokait s ezért kéri a főispánt, hogy járjon el a belügyminiszternél, könnyítsenek a jegyzői kar helyzetén. Kérik még a kinevezések folytán megüresedett jegyzői állások sürgős betöltését és a jegyzői magánmunkálatoknál végzett munka méltányos díjszabásának megállapítását százalékos kulcs szerint. Jövőre Keszthelyen Befejezésül megállapodott a közgyűlés abban, hogy összejövetelét legközelebb Keszthelyen 1942 augusztus második vasárnapjában határozza meg. Vajda Ákos egyesületi elnöki záróbeszédében kifejtette, hogy a magyar jegyzőt semmi sem tántoríthatja el az egyenes útról. Annyi fölemelő példa lebeg előttünk a! múltból, hogy nem is lehetünk mások, bebizonyítható, hogy vértanú jegyzők voltak, de árulók nemigen. Minden áldozatra kész ma ig a hazafias jegyzői kar. A Himnusz eléneklésével fejeződött be a lélekemelő gyűlés. Újoncok eskütétele Csáktornyán Vasárnap reggel kilenc órakor Csáktornyán ünnepi mise volt, amely után a fő- és alispán megérkeztekor a teljes helyőrség a Zrínyi-emlékmű előtti térre vonult, ahol a helyőrség parancsnoka lelkes beszédben szólt a nap jelentőségéről s hangsúlyozta, hogy az esküt most letevő újoncok Zrínyi katonáinak leszármazottai, akiknek tettei a mag}^ar történelem legszebb lapjain vannak megörökítve.; Ezután fölolvasták az eskümintát magyar ég muraközi nyelven s az újoncok letették az esküt.
