Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-30 / 293. szám
ZALAMEGYEC ÚJSÁG 1941. december 30. nősen ajánlott Tliassy Kristóf rlr. Kimondották azt is, hogy Muraköz erőteljesebb bekapcsolása érdekében Csáktornyán gazdanapot tartanak, amelyet tanulmányi kirándulás keretében rendeznek meg. Ezt bővebben a februári megy egy íí lé« alkalmával beszélik meg a nmrakö- ziekkel. Holzhoff er Mihály, a Mezőgazdák szombathelyi kirendeltségének vezetője, a len- és fcendertermelés érdekében szólalt fel. Az 1942. évi munkatervet a háborús gazdasági viszonyok keretében állapítják meg, a kamara és a kisgazdatársadalom bevonásával. Az időszerű mezőgazdasági ügyek tárgyalásánál Somssich Antal gróf ismételten a takarmányozás, hizlalás kérdéseiről, állatárakról szólott. Horváth Gergely a katonaság részére igénybe vett lovak, fogatok becsértékének emelését kívánta. Kováts Ferenc a beteg állatok szigorú elkülönítését tartja szükségesnek, hogy az egészséges állatok megóvhatok, tovább gondozhatok legyenek. Ekkor érkezett a gyűlésre Brand Sándor dr. alispán, aki bejelentette, hogy az országos állategészségügyi felügyelővel folytatott tárgyalásai késleltették a megjelenésben. Ö is hozzászólott a kérdéshez. Asbóth Károly titkár előterjesztette az elnökségnek javaslatát az arany-ezüstkalászos gazdák szakosztályának megalakítására vonatkozóan, — amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott s elnökké Mócsy Bélát, a nagykanizsai téli gazd. iskola igazgatóját, ügyvezető elnökké Kováts Ferenc zalaegerszegi gazdaköri elnököt választották azzal, hogy a keszthelyi gazdasági akadémia és a kehidai mezőgazdasági iskola tanári karával együtt végezzék el a szervezési munkálatokat. Ezután az elnök a jövőre sok jót kívánva a gyűlést befejezettnek nyilvánította. 60 éves az automatikus távbeszélőkapcsolás feltalálója A világhírű berlini Siemens és Habke cég távbeszélő osztályának vezetője, Max Lan- | ger főmérnök, most ünnepelte születésének 60 éves évfordulóját. Langer, mint a távbeszélő berendezések specialistája, nemzetközi szakkörökben már azelőtt is ismert volt, nevét azonban tulajdonképen csak akkor vette a világhír szárnyára, amikor 1923-ban a bajorországi Weilheimben berendezte a világ első automatikus telefonközpontját. Az automatikus telefondíj-elszámolással összekapcsolt tárcsázási technika azóta az egész világot gyors iramban meghódította. Érdekes szervezeti újítások a postánál A posta Szervezetében is bevezetik a decentralizációi: és ezzel kapcsolatban már megtörténtek az első lépések. Elrendelték ugyanis, hogy január 1-től kezdődően a forgalmi dí j - nokok, díjnokok, kisegítők, tisztviselői munkaerők, havibéres kisegítő szolgák, óra- és napibéresek s a napszámosok felvétele az engedélyezett kerületi létszámon belül a posta- vezérigazgatóság helyett az egyes postaigazgatóságok hatáskörébe tartozik. Ugyancsak az igazgatóságok minő.í ik ál a kisegítő tisztviselőkét díjnokökká, a napibéres szolgákat havibéresekké. Az említett alkalmazottak elbocsátása a jövőben szintén a postaigazgatóság hatáskörébe tartozik. Tehermentesítették egyéb vonatkozásban is a vezérigazgatóságot, mert január 1-tő! a fokozatos előléptetések, a díjnokok értesítéssel való ellátása, a kerületi biztosok számának és mű ködési területének megállapítása,' kincstári postahivatalok vezetőinek megbízása is az igazgatóság jogkörébe kerül. Ezzel a legújabb rendelkezéssel a postánál is megindult a decentralizációs folyamat, amely nemcsak a minisztériumot és a vezérigazgatóságot tehermentesíti, hanem meggyorsítja az ügyvitelt és fokozatosan kiépíti az alsóbb hatóságokban a nagyobb felelőssé"; v iselést. Vizi ait az Északi tengertől a Fekete-tengerig FIGYELEM! t- N * í-°S! fcí £ iil « 2 « ■ •" ui "* «5 «8 0*0 ARANY J.-U.28, ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > > TELEFON 1—69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Az immár mind az öt világrészre kiterjedt háború nyomán a saját erejére utalt Európa öneliátási erőfeszítései keretében természetesen mind nagyobb figyelmet fordít közlekedési viszonyainak az új helyzethez mért kiépítésére is. Németország és Nyugat-Eu- rópa fejlett bányaipara nagymértékben függ a nyersanyagokban gazdag Délkelet-Európa szállításaitól. Mint a szállítás nagy jelentőségű problémá jának legolcsóbb megoldási formája, Nyugat-Európa nagy iparvidékeit máris sűrű víziúthálózat köti össze, további kiépítésére pedig nagyszabású tervek v annak részletes kidolgozás alatt. Európa belső közlekedése £erén a Duna, Európa legnagyobb folyama talán már a háború befejezése előtt olyan szerephez jut, amilyent akár a forgalom, akár a hajótér nagyságát tekintve európai folyó még nem játszott a történelem folyamán. A kontinens folyói közül szárazföldünk belső ellentétei miatt egy sem szenvedett annyit, mint a Duna. Az európai élettér gazdasági egyensúlyának kialakulása és a kontinens gazdasági önsegélyének megszervezése ennek a helyzetnek előreláthatóan belátható időn belül véget vet és a dunai közlekedésnek soha nem remélt fellendülést fog biztosítani. Magyar- ország után már Bulgária és Románia is hozzáfogott dunai kikötőinek és hajóparkjának kiépítéséhez. A jelenlegi dunai forgalmat lebonyolító ha jóié r hamarosan már esak jelentéktelen hányadát fogja kitenni a válható forgalomnak. Ez az Északi-tengertől a Fekete-tengerig húzódó közlekedési átló fontos kiegészítést nyer a középeurópai csatornarendszerben, mely a Rajnát és az Elbát köti össze. Ehhez járul még az Elbát és az Oderát összekötő csatornarendszer tervezett kibővítése. A Rajna-Majna-Duna csatorna tervével kapcsolatban hasonlóképen a csatornarendszerek egész sora van épülőben, sőt egyrészülc már ei is készült Mannheimen át a Neckar közvetítésével FJeilbronn, Stuttgart érintésével Ulm irányában a Rajnát még egy víziót köti össze a Dunával. Ez a víziót egyébként Ulmból kiindulóan déli irányban a Bódeni- tót is bevonja Európa víziúthálózatába. Az Adria—Duna-csatorna megteremtését Olaszország vállalta magára, hogy ilymódon Dél- keiel-Európávai is közvetlen összeköttetésbe kerüljön. Franciaországra a Rajna és az Atlanti- óceán közötti összeköttetés kibővítésének feladata bárul. Ez a csatorna-rendszer a Földközi-tengerhez természetesen szintén összeköttetést kap. A Rajna—Marne csatorna, amely Strassburgból kiindulva Nancyn, Párizson át az Atlanti óceánhoz vezet, egyébként már készen is van. Á Rajna—Rhonc- csatorna ugyancsak Strassburgból kiindulva Lyonon keresztül a Földközi-tengerhez vezet. Ennek a csatornának különösen a Földközitengert és a Niger folyó vidékét összekapcsoló transzszaharai vasút fog nagy jelentőséget adni. Ha a transzszaharai vasút a terveknek megfelelően 1946-ra elkészül, Franciaországnak többé már nem kell az angol blokádtól tartania. Ezt a nagyjövőjű víziúthálózatot Mann- heimtől északra a Saar—Pfalz—Rajna csatorna zárja be, amely Metzet köti össze Saar- brückennel és a Rajnával, Saarbückent pedig az úgynevezett szén-csatornán át dél felé a Rajna—Marne csatornával. Franciaország a jövő kilátásainak világos felismerésével csatornahálózatának fejlesztésére rendkívül nagy gondot fordít. Ezek a tervezett víziutak elkészültük után előreláthatóan rövid időn belül olyan korszakalkotó jelentőségre ípgnak szert tenni, mint egykor a Szuezi-, vagy a Panama-csatorna. Á Rajna—Majna—Duna hálózattal és a középnémetországi csatornahálózattal Kö- zép-Európa két óriási csatornarendszerrel fog rendelkezni, amelyek függőleges, azaz északdéli és vízszintes, azaz kelet-nyugati irányban egyképen megteremtik azokat az olcsó közlekedési lehetőségeket, amelyekre az egységes gazdasági nagytérré való kialakulás út- j jára lépett Európának olyan nagy szüksége van. ********************************** Újra felállították a Külkereskedelmi Hivatalt A kormány rendeletét adott ki, amelynek értelmében a m. kir. Kereskedelmi Hivatal működése megszűnik és az 1933-ban felállított m. kir. Külkereskedelmi Hivatal újra megkezdi működését. A rendelet január 1-én lép életbe. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll, amellett azonban továbbra is ellátja azokat a tennivalókat, amelyeket az egyes miniszterek ráruháztak. ELVESZTETTEM f. hó 22-én, kedden d.e. a Kuliffay drogé- ria és a Büchler-féle rőfösüzlet közötti útszakaszon 1 drb egész és három drb fél, összesen 500 pengő értékű erdélyi nyereménytS?c*ön kötvényt borítékban. A kötvények a fizetési helyeken le vannak tiltva, így azoknak senki hasznát nem veheti. Károsult kéri a becsületes megtalálót, hogy a kötvényeket — illő jutalom ellenében — a rendőrségre szolgáltassa be. LÁTOGASSA A BÖDEY VENDÉGLŐT. Előzékeny kiszolgálás, árai szolidak. Szives pártfogást kér Bödey Gyula vendéglős, Kossuth! Lajos-utca 29. Telefon 373.
