Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-25 / 244. szám
1941. október 25. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Krisztus Király-ünnepély Zalaegerszegen Vasárnap, folyó“ hó 26 án este fél 7 kor a Kulturházban Krisztus Király-ünnepély lesz a következő műsorval: 1 Martini: Jesu Rex, 3 szólamban. Énekli a Notre Dame líceum és tanítónőképző kara. 2. Sik Sándor: A Krisztus- Királyhoz. Szavalja: Polczer Zoltán szv. tiszt viselő. 3. Ünnepi beszédet mond Fazekas László káplán. 4. Sik Sándor: Hiszek. Szavalja : Fangler Kató úrleány. 5. Christus Vincit. Énekli a Notre Dame líceum és tanítónőképző kara. A belépés díjtalan. Me^dicsőült a Hazáért Csácsbozsok clsó hősi halottja. »A hazáért halt meg, panaszunk hát nincsen, Áldassék az Isten.« Őseink vérétől megszentelt földön járnak a magyar honvédek. Árpád vezér késő unokái küzdenek a keresztény Európa nagy harcában, hogy megtörjék a sátán erejét... Nyomukban megújulnak a lerombolt templomok s megnyílnak bezárt kapruk... Fölzúgnak a néma harangok újra... Harsogva zeng föl a templomok dermesztő csöndje után az Isten lélek-orgonája... Vele millió lélek hálaadó dicsőítő éneke csendül föl a hit fölszabadult vágyaival Isten után ... Megdobban az orosz puszták szíve, a nehéz tankok átvonuló vad dübörgése alatt. Az örök életért folyó szörnyű küzdelem új vértanukat követel. Az ukrán mezők hajnali ködfoszlányainak szelíd lebegésében fölbukkan néha egy-egy kereszt, Krisztus kérészije, amely egy új hős, egy új vértanú sírját őrzi... Népünk jogos harcában, nemzetünk boldog jövőjéért (a szent kötelesség teljesítése közben megdicsőült községünk első hős halottja, Bognár Ferenc 22 éves korában. Orosz földben pihen, ahol atyja 22 évvel ezelőtt harcolt. Kegyelettel emlékezünk meg első hős halottunkról és a vigasztaló jó Isten áldását és az örök békét kérjük Rá mindnyájan. Hős katona, becsületes munkása volt édes Hazánknak. Nemzetünk és a keresztény világnézet vértanújává magasztosult. Béke poraira. —Fi— FIGYELEM! ===== Á-°E * a 5 <2* i , H U| J < <n ARANY J.-U.28. Á ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► ► > TELEFON 1—69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykeresbedft. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ * Tiszta gyapjúszövetek, lodenkabátok, pulloverek, bőrkabátok és szőrmék: Tóth’ Gyulánál. ( , 3. T: Takarékoskodni kell a víllannyál> szent igaz ~j de azért nem kell éppen a sötétben ülnL i Az igazi megoldás: Krypton fény . . . A Tungsram Krypton lámpa áramot takarlKnctffQ — mégis ragyogóan világit. __________________________________ ® Mi ért kell Muraközt tüstént magyar egyházmegyéhez csatolni ? Irta: Láposi-IIaller Jenő dr. II. A szelíd és galambtürelmű magyar nép sokáig elnézte a Horvát-Szlavon- országból a Muraközbe rendelt szélsőséges fölfogású horvát lelkészek féktelen izgatásait, de 1848-ban — mikor uszításuk már minden mértéket meghaladott — felhördült és követelte e vidéknek valamelyik magyar püspökségbe való beillesztését, mert attól tartott, hogy V. Ferdinand odaajándékozza a falánk szomszédoknak. Kívánságát azonban nem vették tekintetbe. Pedig köztudomású volt, Hogy, mikor az illír eszme sárkányfogait ezen a félszigeten is kezdték elhinteni, e gondolat leglelkesebb Harcosai a zágrábi nevelésű papok voltak. Csak két muraközi származású, magyar érzelmű férfiúnak: Gasparich Márk ferencrendi szerzetesnek, valamint Láposy Márton káplánnak sikerült gyors beavatkozásával visszatartania Muraköz földműveseit az eltántorodástól. Ez a hűséges, derék nép — ahelyett, hogy kamarilla- párti fajtestvérei oldalán idegen célok szolgálatába állt volna — Kossuth' zászlajára esküdött és honvédéivé! együtt a magyar függetlenségért vérzett. Jóllehet példásan vallásos és templomozó, mégse hallgatott túlzó papjaira, Hanem saját meleg szívére és józan eszére. 1848-tól 1860-ig viszonylagos csend ülte meg Muraköz bogárhátú viskóit, mert a császári haderővel szembeszállni: botorság lett volna. Az uralkodó azzal büntette a »rebel-« liseket«, hogy ideiglenesen Varasd vármegyéhez tapasztotta szűkebb hazájukat. A. jó muraközi testvérek azonban sehogy se törődhet--, tek bele ebbe a változásba. Lesték az alkalmat, hogy igazi énjüket megmutassák és álarcukat eldobhassák. Az 1860. évi »októberi diploma« kihirdetésekor, amely Muraközt visszaadta Zala megyének, hirtelen kitört belőlük a boldog ujjongás. — Most már nem tudtak alakoskodni. Annyira! nem, hogy követelni kezdték az idegen tisztviselők távozását. Amilyen határtalan örömet okozott a király döntése Muraközben, olyant nagy megdöbbenést és fölháborodást Zágrábban. Hogyan? — kérdezték egymástól a dra- vántúli szomszédok — hát lehetséges az, hogyj ezt a kincses földet elveszítik? Lehetséges, hogy a bécsi kamarilla így elejtse és cserben hagyja leghívebb' zsoldosait? Belenyugvásról szó se lehetett. Hirtelen elővették hát legfanatikusabb vezérüket, Strossmaver József gyakovári püspököt es á királyhoz küldték, hogy a »diploma« visszavonását kérje. Csakhogy Ferenc József néni tágított. Muraköz ismét magyar közigazgatás alá került. Annál is inkább', mert Varasd vármegye közönsége is kijelentette, hogy Muraköz 12 évig törvényellenesen tartozott megy ej éh'ez. (Ha Muraközt nem is sikerült visszaszerezni,^ de annyit mégis kicsikartak a h’orvátok már előbb, Hogy a zágrábi püspököt érsekké neveztették ki és hogy kivonták' a kalocsai érsek joghatósága alól.) Sajnos, az 1868. évi magyar—Horvát ki-
