Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-24 / 243. szám

2. rí FERENCJOZSEF KESERÜVIZ jmég 1918 október 31 előtt szereztek. A kor­mány álláspontja, hogy a visszatért területek magyarságának hadikölcsön-jegyzői az elszen­vedett veszteség szempont jelből semmiben sem különböznek a volt trianoni Magyarország köt­vénytulajdonosainak helyzetétől. A szociális szempont vezette a pénzügyi kormányzatot, amikor az ezer koronáig terjedő cimlettulaj- donosoknál az ötszázalékos kulcs kétszeresét áttapítja meg, a kétezer koronáig terjedőknél pedig az öt- és tízszázalék között átmenetet keres. A lebonyolítás egyszerűsége céljából az ezer koronánál kisebb címleteknél a kamat egy Összegben válik esedékessé a tőkével. FIGYELEM!----------------------Á N ÉPÍTÉST k m o VÁLLALOK t ÉPÜLETFA k wnn n METSZETT |-o? ASZTALOS ÁRU r A L N TŰZIFA ÉS k . H kJ SZÉN f D f *HO 0 ARANY J.-U.28. n> TELEFON 1­-69 építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tuzifanagykeresbedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Püspöki körlevél Grősz József, szombathelyi megyéspüspök most adta ki ezévi IX. sz. körlevelét. Ismerteti ebben a föpásztor a vallásügyi jogszabályokat a felvidéki visszacsatolt területen, szól az egyház- község képviseletéről a bíróságok előtt, egyházi intézmények létesítéséről telepes községekben, az egyházi alkalmazottak OTI tagságáról, ideig­lenes helyettesítéssel megbizott kántorok fize­téséről, ruha és lábbeli hiánya miatt mulasztó tanulók igazolásáról, papok katctiai kedvezmé­nyeiről, Kai és Kalász ügyekről. Bejelenti a püspök, hogy a muravidéki apostoli kormány zóság nyugalmazott papjai részére külön nyug­díjpénztárt létesített. Végül műveket ajánl a püspök. Krisztus Király-ünnepély Zalaegerszegen Vasárnap, folyó“ hó 26 án este fél 7 kor a Kulturházban Krisztus Király ünnepély lesz a következő müsorval: 1 Martini: Jesu Rex, 3 Bzólamban. Énekli a Notre Dame líceum és tanítónőképző kara. 2. Sik Sándor: A Krisztus- Királyhoz. Szavalja: Polczer Zoltán szv. tiszt viselő. 3. Ünnepi beszédet mond Fazekas László káplán. 4. Sik Sándor: Hiszek. Szavalja : Fangler Kató úrleány. 5. Christus vincit. Énekli a Notre Dame líceum és tanítónőképző kara. A belépés díjtalan. LÁTOGASSA A BÖDEY VENDÉGLŐT* SÖRKERTET. Előzékeny kiszolgálás, árai szo- lidak. Szives pártfogást kér Bődey Gyula ven­déglős, Kossuth Lajos utca 29. Telefon 378. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. öktóber 24. Az^angol haderő szárazföldi vesztesége A Popolo di Roma lisszaboni tudósítója beszámol lord Croft angol hadügyi államtit­kár legutóbbi érdekes kijelentéseiről. Az államtitkár szerint a mostani háború tíz csatájában Anglia százezer embert vesz­tett, míg az ausztráliai és újzélandi csapatok húszezer, az indiaiak pedig hétezer embert vesztettek. Ez a szám kizárólag a szárazföldi haderő vesztesége. Az angol hadsereg számára azonban most jön az igazi megpróbáltatás — mondotta az államtitkár. A keleti harctéren nagy légitáma­dások folynak A Donec-medence ellen irányuló német 1 támadások további eredményeket értek el. — Egyébként a keleti arcvonalról a keddre vir­radó éjszaka kevés hir érkezett. Kieme ik /azon­ban a jelentések a német légierő hatalmas te­vékenységét. Közük, hogy főképpen Vorosilovgrad és Charkov ellen indultak nagyarányú légitáma­dások, amelyek során nyolc megrakott teher- vonatot, hat gőzmozdonyt, bárom más vona­tot, több mint száz vagont és egy tüzelő- anyagraktárt elpusztítottak. Ezenkívül meg­semmisítettek számos, földön tartózkodó bol- seviki hadirepülőgépet és bombáztak ellensé­ges csapatösszevonásokat. A moszkvai arcvo­1 nalon német zuhanébombázók a bolseviki pán- j célosok ellen intéztek bombatámadást a Moszk­va felé vezető főútvonalon és szétszórták őket. Ezzel lehetetlenné tették, hogy a bolsevikiek ellentámadásokkal próbálkozzanak. Egy német bombázó pontos találatával megszakított egy vasútvonalat, amely Moszkvát az ország bel­sejével köti össze és megrongált 17 teher- vonatot. Ezek közül kettő teljesen megsemmi­sült. Hatalmas légitámadások indultak Moszk­va ellen is. Súlyosan megrongálták a város katonai épületeit és raktárait. A Tass moszkvai hírügynökség elismeri, hogy Tabangrogot a németek elfoglalták. — o — Az országos szociális felügyelő a baranyai telepítésről Somogyi Ferenc dr. országos szociális fel­ügyelő a baranyai áttelepítésről a következő­ket mondotta munkatársunknak: — Baranyában sürgős az áttelepítés. Há­rom területet különböztetünk meg itt: szór­vány magyarságot, veszélyeztetett területet és az Ormánságot. A faji erők hatványozására van tehát itt szükségünk. Arra a kérdésre, hogy miért telepítenek Zalából, a következőkben válaszolt az orszá­gos szociális felügyelő: — Azért, mert Zala még mindig szapora és ezt a vidéket olyan szívós faj lakja, hogy nyugodt lelkiismerettel telepíthetünk oda. A továbbiakban elmondta, hogy a kivá­lasztást elsősorban a jegyzők végzik, azután ők ellenőrzik a helyszínen személyesen. Ba­ranyába egyébként nemcsak Zalából, hanem Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Békés vármegyékből is telepítenek. Kapnak húsz hold földet, há- fcat s ennek a törlesztése húsz éven át történik. Az első évben részletet nem fizetnek. Bízunk a zalai és az említett többi vár­megye magyarságának szívósságában és így, számítunk is arra, hogy az áttelepítéssel száz­százalékban elérjük azt, amit amit elérni kí­vánunk. A Sip-utca képe hamarosan megváltozik Hosszúlejáratú kölcsönből állítják helyre az árviz által megrongált házakat Zalaegerszegnek hosszú időn át legreade- zetlenebb utcája a Sip-utca volt, amelyet min­denki elkerült, ha csak halaszthatatlan dolga nem akadt ott. Az tette különösen kellemet­lenné, hogy a Vizslaréti patak abból a sok hul­ladékból, amit kénytelen-kelletlen tárolt, ép­pen a Sip-utcán rendezett kirakatot. Undor fogta el az embert, ha a patak hidján átha­ladt s beletekintett a mederbe. Környezete természetesen mindenben hasonult a patak­hoz. A legutóbbi évek nagy árvizei elsősorban is a Vizslaréti patak környékét pusztították. Ilyenkor a Sip-utcát majdnem egész hosz- szában víz borította. Végre a város vezetősége gyökeres intézkedéseket tett az árvizek? ellen s ez intézkedések között legfontosabb a Vizs­laréti patak megrendszabályozása. Ha csak a vendkívülinél is rendkívülibb idők nem követ­keznek ránk, a város nyugati részének nem kell tartania árvizveszedelemtől, a Vizslaréti patak sem léphet ki medréből. Amikor tehát a veszedelem elmúlt, megindull a rendezési munka a Síp-utcában is és maholnap már nem ismerünk rá a régi poros-sáros-piszkos utcára. A vadvizek és árvizek több családnak okoztak érzékeny károkat, házaik megrongá­lása révén. A város részletes jelentést tett minderről a kormánynak és a vármegye által is támogatott kérelmének most talán nem is remélt eredménye lett. A belügyminiszter 40 ezer pengő hosszúlejáratú kölcsönt bocsátott a város rendelkezésére s a város az összeget ugyancsak kamatmentesen juttatja annak a kilenc-tíz családnak, akiknek házai az árvizek folytán megrongálódtak. A családokra szinte rá kellett erőltetni a kölcsönt és megvan az a joguk, hogy azokkal végeztessek a munká­kat, akikkel akarják. A legközelebbi napokban a Sip-utcán már szemlélhetjük azokat a munkákat, amelyeket ebből a kölcsönből végeztetnek s amelyeknek befejezése után egy teljesen rendezett, csinos utca foglalja' el a regi, mindenki által került Sip-utca helyét. És, hogy emléke se maradjon a régi állapotoknak, a megújuló utcának a inai, semmitmondó nevét is meg kellene vál­toztatni. I j

Next

/
Oldalképek
Tartalom