Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-24 / 243. szám
ÁRA 3 FILLÉR 1941. október 24. PÉNTEK. XXIV. évfolyam. 243. szám. Megjelenik hétköznaponként déintán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 3128, POLITIKAI NAPLLAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. A legjelentősebb szociális kérdések j megtárgyalása után befejeződött a kétnapos szociális tanfoivam A szociális tanfolyam második napján, csütörtökön, a délelőtti előadásokhoz hozzászólott elsőnek Czobort Mátyás ny. polgármester, aki kifejtette, hogy a sok kicsi egyesületet egyesíteni kellene, mert ezzel munkájuk eredményesebb lenne. Utána Pehm József pápai prelátus a muraközi ügyek lelkes apostola a Muraköz kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a Muraközbe került tanítók, tisztviselők necsak tanítsanak, hivatalaikban dolgozzanak, hanem a szülőkkel, a különböző társadalmi rétegekkel vegyék föl ezenkívül is az érintkezést, szövődjenek egymásba a nép és a vezetőik, mert ennek a munkának nemzeti szempontból nagy fontossága van. Szeliánszky Nándor árvaszéki elnök előadta, hogy itt a válaszokra, megbeszélésekre időt kell engedni, mert ezek a kérdések nagyon nagy horderejűek. Bődéi János tanító a magyar faj és a cigány vérkeveredésre mutatott rá, helyi megjelöléssel. A fölszólalásra Takács László dr. tisztifőorvos válaszolt és bejelentette, hogy e tünet kivizsgálását megindítja s minden erővel igyekszik a bajokat megakadályozni. Csütörtök délután Markos Jenő igazgató, népművelési titkár rávilágított a mai hatalmas szociális átalakulásra és kifejtette, hogy ezután a vajúdás utáni korszak szociálisabb lesz, mint az eddigi, örömmel üdvözli az előadó az új világrend hasznos szociális Lerendezéseit. A mai hatalmak vezetői is a népi rétegek felé fordulnak s a népi közösségre építenek. S az az állam áll csak szilárd alapon, amelyik a népi erőkre építi föl jövőjét. Meg kell vizsgálni a népi közösségek valóságos szociális és kulturális helyzetét. A szociális bajok gyógyítását végzi a Nép- és Családvédelmi alap, a kulturális hiányok pótlására pedig az Iskolánkívüli Népművelés hivatott. Ebben a munkában is meg kell teremteni a munkaközösséget, mert ez a népréteg megérdemel minden támogatást. Tegyük magunkévá azt a gondolatot, hogy legfőbb magánérdek a közérdek. A parasztság az a rétege az országnak, melyre építeni lehet. S a parasztság határtalan földszeretete menti meg a magyarságot a germán és a szlávság halálos ölelésétől. Azonban a nép és az állam egy. Tehát ha a nép kap, tudjon áldozatot hozni. Elszomorító az a megállapítás, hogy még nagyon sokszor ma is a nép jobban hisz a szatócsnak, mint a falu vezetőjének, mert ez utóbbi nem vállal szolidaritást vele. magyarságot szolgálja, előbbre viszi a magyarság sorsát és hozzájárul a boldogabb, szebb, nagyobb Magyarország fölépítéséhez. Kónyi Mária dr. szociális gondozó a szociális működéssel szemben tapasztalható állásfoglalásokat tette szóvá. Azt mondják, nálunk nincs szükség a szociális akcióra, mert egyik része a rászorultaknak haszontalan, tehát nem érdemel segítést, a másik része pedig becsületes, tehát nem meri a segítséget vállalni. Rátért azután a környezettanulmányra, ami azért szükséges, mert tiszta képet ad minden családról. Elkészítése nagy gondosságot követel. A Közjóléti Szövetkezet nem segélyt, csak kölcsönt ad, amelynek visszafizetése magyaros becsületességet föltételez. A Pehm József prelátus által megszervezett s az országban ma is páratlanul álló cipőak- cióí ismerétté ezután. Leszögezte, hogy beláthatatlan jelentőségű ez (bár vissza nem térülő kölcsön), az iskolákkal kapcsolatban mű- í kodó karitativ tevékenység. Kölcsönt kérhetnék: akiknek legalább négy, 18 éven aluli ellátatlan gyermekük van s a családnak nincs 650 pengőnél több évi keresete, vagy tíz holdnál több vagyona, avagy ötezer pengőn aluli ingatlana; ezek azonban az ellátatlan gvermekek számával emelkednek'. — (Somogyi Ferenc dr. megjegyzi, bogy ezek nem megmásíthatatlan paragrafusok, hanem csak irányelvek.) A kérelmezők maguk mondják el terveiket, elgondolásaikat. Figyelembe kell venni, hogyan akar a család boldogulni. Akarata ellenére senkit sem lehet boldogítani. Ismertette ezután az állatjuttatást, bázhelyszer- zést, ingatlanhoz juttatást. Somogyi Ferenc dr. az ingatlan juttatás, földrészesítés föltételeiről szólott. Előnyben részesülnek a vitézek, katonák és ezek hozzátartozói, hadirokkantak, hadiárvák. Fontos azonban az átmeneti fölemelés. Nem lehet napszámosból egyszerre földbirtokost teremteni. Az önállósulás a cél. A képviselőház csütörtöki ?lésén Reményi- | Schneller Lajos pénzügyminiszter a költség- vetés beterjesztése után benyújtotta a hadi- kölcsönök valorizációjáról szóló törvényjavaslatot is. A pénzügyminiszter rendeletéi alapján a jelenlegi tulajdonosok tízmilliárd korona névértékű hadik ölesön-cimletet helyeztek letétbe. Az új javaslat értelmében a közönséges jogi személyek, azaz a nem egyházi, közművelődési, vagy közjóléti tevékenységet kifejtő alapítványok és jogi személyek nem részesülnek átértékelésben. E rendelkezések szerint, mintegy 2.5 milliárd koronás névérték nem terheli a rendezést. A fönnmaradó, mintegy 7.5 mil- koronás névértékből további levonásba A hozzászólások során Berkes János zalaszentbalázsi igazgató-tanítói községe szociális bajait sorolta föl, nagy hozzáértéssel. Kérte a Nép- és Családvédelmi Alapi vezetőségét, hogy a községből minden évben’ ehnenő summásokat odatelepítsék le, ahol dl munkaalkalmuk van. így nyernek ők is, mert közel lesznek a kereseti lehetőséghez és az otthon hagyott földön a község új házhelyekhez jut. Somogyi Ferenc dr, szociális felügyelő a környezettanulmányok fontosságáról szólott és ismertette a juttatások módozatait, az áttelepítendők minőségi kiválasztását. Pehm József pápai prelátus! kérte a vezetőséget, hogy Dumíntúlra ne telepítsenek idegen tájakról és ne változtassák meg Dunántúl sajátos arculatát. Brand Sándor dr. alispán mint házigazda búcsúzott. 'Köszönetét mondott úgy a hallgatóknak, mint az előadóknak. Elsősorban Pehm József pápai prelátusnak, aki már évtizedek óta nemcsak hangoztatja, hanem csinálja is a szociálpolitikát. (A zárószavakban hallottunk két kedves, megkapó momentumot.) Pehm József pápai prelátus minden karácsonyestét a szegények meglátogatásával tölti el. A másik: egy nyolcgyerrmekea család hajlékát vette meg saját számlájára, hogy így a családot megmentse az utcára- kerüléstől. Ez a szociális magyar életnek minta cselekedete — fejezte be zárószavait az alispán. Nem mulaszthatjuk el, hogy a zal am egyel szociális kurzus befejezése után örömünknek! ne adjunk kifejezést és dicsérettel ne illessük! azokat, akik gondoskodásukkal és közreműködésükkel lehetővé tették ennek a megtartását. Nem mondjuk azt és nem is várhatjuk1, hogy; ezzel megoldódott a megyében minden szociális probléma, de világosan látjuk belőle, hogy a megye vezetőségének és az összes illetékes szerveknek szívén fekszik a megye sorsa, a magyar nép jövője és »több élete«, amelynek munkálásához első lépést kell, hogy jelentse ez a tanfolyam. kerül a nem ősjegyzők letétje, ami további egy milliárd összegű névértéket jelent. A rendezés tehát körülbelül 6.5 milliárd korona név- értékre terjed ki. Az átértékelés kulcsa öt százalék, amely a kétezer korona névértéknél kisebb cimletek- nél tíz százalékig emelkedik. Az átértékelés olyan módon történik, hogy a kormány a hadi- kölcsön-kötvényeket a valorizációs összeg erejéig államadóssági címletekre cseréli be. Az új kötvények lejárata 10—.40 évig terjed, kamathozama pedig évi három százalék. A javaslat nem csupán a magyar részről nosztrifikált címletek átértékeléséről intézkedik, hanem bevonja a kedvezményeezttek közé azokat is, akik igazolták, hogy a címleteket Az előadásokban láttuk a programmot. j Álljunk mindannyian oda, hogy ez meg is vá- \ lósuljon. Aki ebbe a munkába beáll, az a i liárd Államadóssági címletekre cserélik be a hadikőlcsőnőket
