Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-22 / 241. szám

1941. október 22. ZALAUASftBt ÚJSÁG 3. lyiK-tér Alulírott kijelenten, hogy a Zalai Hírlap 1939. nov. 16. iki számában Szép Ferenc zalaeger­szegi siállodatalajdonosra vonatkozóan sértő kitételeket és állításokat tartalmazó cikket írtam. Utóbb meggyőződtem azok valótlanságáról s információim helytelenségéről, ezért Szép Ferenc úrtól bocsánatot kérek. Budapest, 1941. október 22. Kelenváry László újságíró. E rovat alatt közöitekért nem vállat fele­lősséget sem a szerkesztő, sem a ki adóhivatal. Tüzelőjét a leg Németh tüzelő és építkezési szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. előnyösebben József anyagkereskedőnél Kossuth L. u. 62 Telefon 226 Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, ce­ment, terméskő, szige­telő és fedéllemezek, stokaturnád stb. Tűzifa Kőszén Brikett Kox és Kovácsszén A helyesírás... Jövök haza. Kerékpáron. Ilyenkor ősz­szel kellemesebb sportot alig lehet elképzelni. A bekötő »műútunk« nagy Fanyaránál va­lami szokatlant veszek észre. Hirteleneken nem is eszmélek rá, bogy mi az a rendkívüli, ami most a megszokott tájat zavarja. Hamarosan megállapítom. Uj névtáblát helyeztek el, amelyre természetesen községünk új neve van szépen fölírva. Megunták általában a régit, tehát mindent megújítanak. Minden újság nagyon érdekel. .. Mond­hatnám, nagyon kiváncsi természetű vagy ok .. . Pedig igen keményen harcolok ellene, de saj­nos, nem igen sikerül... Most sem sikerült.. Megállók tehát és a következő pillanatban megdörzsölöm a szememet, mert azt hittem, rosszul látok ... Lévén szemüveges ember ... Nem láttam rosszul... Ugyanis a szemdörgö- lés után is csak azt láttam, amit az előtt. A táblára ez van írva: Rigyáez! Se több, se kevesebb! Igaz, hogy így is sok. Sőt a sok­nál is több. Több van rá írva, mint amennyi kellene. Mert minek az a CZ? Vájjon szebb C lesz a C-ből, ha CZ-t írunk? Szerintem nem. Ugv mellékesen megemlítem, hogy a M. Tud. Akadémia szerint sem, sőt már iskolai tanulmányainkban is réges-régen — bizony véges-régen volt — úgy tanultuk, bogy a CZ csak a családnevekben maradt meg, mindenütt másutt egyszerűen C-t írunk. Tehát a helység­nevekben ifc. Azaz Rigyác község neve Rigyác- nak írandó, de családnévben Rigyáczy lenne. És a gyerekek már meg is tanulták az új módit. Éppen ma tettünk próbát az iskolában, szépen le is írták a falu nevét. így: Rigyáez! Minek következtében hivatkoztunk is az el­rettentő példára, ami az Ur 1941-ik esztende­iében itt történt nemes Szala-vármegy ében, a kanisai járásban, Rigyáez községben, a me­gyei úton. Nőikonfekeióba ügyes női eladó azonnal fölvétetik;: Tóth Gyulánál. Szent Kristóf (autósok TÓdószentje) autós­plakett kapható a Zrínyi könyvesboltban. Úri divntfTífövctek, 3/4 részben legfino­mabb gyapjúból, szép válasstéicban kaphatók a Schütz Áruházban. Vadludak vonulnak át a vidék felett. Az éjszaka sötét fátyola eltakarja a húzó csapatokat, csak farcsa fájdalmas rikoltásuk szűrődik át az őszi leve­gőn. Úgy hallja a földöajáró ember hangjukat,, mintha sok-sok panaszkodó asszony járná az egek sötét útját. Ha néha elhallgat bús rikol­tásuk, a hűvös őszi estében hallani sietős su­hogásukat. Aki hallja, csöndesen sóhajt: ősz van Men­nek a ludak délre, ahol bővebb a rét, tisztább az ég, ahol a természet asztalán minden ma­dárnak, fecskének, gólyának, fűrjnek és daru­nak bőven jut mindenből. Húznak a ludak, mögöttük jön a tél. Panaszos szóval hirdetik, amerre útjuk vezet. Az emberek megborzong­nak, szorosabbra fogják a kabátot és gondo­latuk elnehezedik. Jön a tél, a hideg, a gond, a munka, a sötét reggelek és a rövid napok. Furcsa madár a vadlud. Nincs még egy, mely annyira hasonló lenne az emberhez. És nincs még eyy, mely annyira közel állana hozzá. Szokásaiban éppen úgy, mint közös életében. Párosával él, de tömegben telepedik. Ha az idő, vagy közös veszedelem fenyegeti, falkában tömörül. Vándorútra tömegben iádul, ilyenkor rábízza sorsát egy vezetőre. Pihenő jén őröket állít, mert bizalmatlan. De, ha bé­kés mezőkön táboroznak, nagy a zsivaj soraik­ban. Összevesznek minden ízesebb fűszálon, minden apró csemegén. Néha minden ok nél­kül vitába kezdenek és hajbakapnak. Ha gyönge van közöttük, kiverik maguk közül, Számtalan fajtája csavarog a ludnak az egek országútján. Mert az is emberhez hasonló tu­lajdonságuk, hogy sokszor, minden ok és cél nélkül útrakelnek, elmennek más vidékre, ahol talán nincs is olyan bőség, nem is olyan lágy a levegő. A tudósok sokszor törték a fejüket, vájjon költöző madár a vadlud, vagy jobban illik rá a „csavargó“ név. Nem egyszer meg­lepetten figyeltek fel arra, hogy kemény téli napokon, mikor semmi, de semmi élelem nem kecsegtette őket, megjelentek valamelyik vidé­ken. Bús kiáltozásuk betöltötte a levegőt, ke­ringtek egy ideig, leszálltak, megpihentek, aztán mentek tovább, Hol itt, hol ott tűnnek fel, íé len, ősszel, tavasszal. Talán csak egy rendsze rés szokásuk van. Ősszel és tavasszal többet csavarognak. De nem így teszi-e az ember ? Ha kitavaszodik, sokan elindulnak vidékre, ha meg feltámad az őszi hideg szél, újból karavá­nok indulnak vissza a városba. Sokfajta lúd van. A természettudósok vagy harminc fajtát különböztetnek meg. De egy csapatban mindig megtalálható, majdnem mind egyik. Vannak közöttük különleges, szép pél­dányok, furcsa tollú fajták. Fekete csőrűek, piros lábúak, szürkék és barnák, nyurgák és tömzsik, gyors röptüek és lomhák. Mennyire emberi.. Es ha olvassuk a természetrajz könyvét, meg­tudjuk, hogy a legszaporább az egyszerű barna réti lúd. Nem díszes, nem különleges, nem is szép, de kitartó, erős, szívós fajta Vadludak. Vándorló, pmaszoshangú, különös madarak. Tömegben élnek, tömegben küzdenek az éleiért, veszekednek, csavarognak, néha cél talanul, néha céllal, sok a közönséges és kevés a színes, különleges, ritka fajta. rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások l©ü0lcsébbi&st I ifJ. LAKI SÁNDOR szücsmesternél -..Ll Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. J5. <31 api fiirefi — A vármegyéről. Vitéz Teleki Béla gróf főispán a szolgálat érdekében Haász Gyula dr., Dér Ferenc dr. és Farkas Sándor dr. közigaz­gatási gyakornokokat tb. szolgabirákká, Horváth János dr. vármegyei aljegyzőt tb, árvaszéki ül­nökké nevezte ki. — Áthelyezések a Mávnil. Zoltai Béla intéző, Várpalota állomásfőnöke vonalfőnöki minőségben Zalaegerszegre, Szabó Gyula in­téző Zalaegerszegről állomásfőnöki megbíza­tással Bük állomásra, Szendőri Ferenc tiszt, állomásfőnök Bükről beosztott minőségben Zalaegerszegre, Deményi József tiszt, Zirc ál­lomás létszámából szintén Zalaegerszegre nyert áthelyezést. — Hivaí&lvizsgálat. Still Ernő dr., a zala­egerszegi kir. ügyészség elnöke kétnapos tar­tózkodásra Sümegre utazott, ahol a járásbíróság ügyéizi megbízottjánál tart hiyatalvizsgálatot, — Árszabályozó és árellenőrzési érte­kezlet volt ma a régi városháza nagytermében, a járási főszolgabirák, a polgármesterek és a jegyzők részvételével. Az árkormánybiztosság kiküldöttje is megjelent az értekezleten. — Aki a Mansz révén katonáknak kötni akar, Bentzik Mihálynénál a gimnáziumban kap pamutot. — A VM. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam. A belügyminiszter rendeletében foglaltak értelmében 1941. évi november hó 17. napjától november hó 29. napjáig Buda­pesten Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam lesz, amely a gyámügyi és gyermekvédelmi köz­szolgálat kérdéseivel foglalkozik. A tanfolyamra árvaszéknél működő fogalmazási tisztviselők küldhetők ki. A tanfolyam vezetője Mártonffy Károly dr. miniszteri tanácsos, egyetemi nyil­vános rendes tanár, a tanfolyamot illető fölvi- lágosítások tárgyában rövid úton készséggel áll rendelkezésre. — Közszemlén. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg megyei város 1941. évi 3. számú változási jegyzéke a hivatalnál 1941. évi október 22-től november hó 20-ig 30 napi közszemlén van. Azok, akik Deák Károly ingatlanából parcellá­zás folytán ingatlant vettek, a hivatalos órák alatt a fenti jegyzékbe betekintést nyerhetnek. — Az ülő életmód következtében jelent­kező bajoknál, különösen renyhe bélműködés­nél, aihasi vérpangásnál és aranyeres bántal- maknál a természetes »Ferenc József« keserű­víz rendszeres használata által gyakran igen jó eredményeket lehet elérni. Kérdezze meg. orvosát! — A várföldei árdrágítók börtönbünte­tése jogerős. A nagykanizsai törvényszék uzsorabírósága Benkes Pál várföldei kereskedőt és feleségét 6—6 havi börtönre ítélte, mert a múlt év decemberében a petróleum literjéért 60 fillért, a kockacukor kiiogramjáért pedig 116 pengőt kértek, bár az árkormánybiztos mindkét közszükségleti cikknek árát olcsóbban állapí­totta meg. Felebbezés folytán az ügy a Kúria elé került, amely most a törvényszék ítéletét helybenhagyta. — Apa és fia a bíróság előtt. Preininger Lőrinc szőci gazda udvarában a nyáron pincét ástak. A kiásott gödröt azonban vasárnapra, el­felejtették betakarni, vagy kerítéssel ellátni és így megtörtént az. hogy egy kilencéves fiúcska beleesett a gödörbe és a ráomló földtömeg agyonnyomta. Gondatlanságból okozott ember­ölés vétsége címén Preininger Lőrinc és Kál­mán nevű fia a zalaegerszegi kir. törvényszék elé kerültek. A törvényszék a mai főtárgyaláson bűnösnek mondta ki őket a vádbeii cselekmény­ben s ezért Preininger Lőrincet tíznapi fogház­ra változtatható 50 pengő pénzbüntetésre, fiát pedig háromheti fogházra ítélte. Az Ítélet jog­erős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom