Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-22 / 241. szám
XXIV. évfolyam. 241. szám. ARA 8 FILLÉR 1941. október 22. SZERDA. Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal: I Sfodaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: *128. ! POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. He maradjon ugar A gyűjtési szenvedély az embernek egyik legértékesebb sajátsága. De csak akkor, ha ez a szenvedély nem fajul el a harácsolásig és módszerei nem lépik át a tisztesség határait. Nagy érték ez az állam szempontjából is, mert az egyének tollasodásán keresztül gyarapodik az államvagyon és ezzel együtt a népi közösség ereje is. Elhibázott lépés lenne tehát, ha ;;zt a gyűjtőszenvedélyt korlátozná a közhatalom és a jövedelem gyarapítása elé gátakat szabna. Az emberi képességek nagyon különbözők. Vannak vállalatok, amelyek az átlagember kezében még a mindennapi kenyeret sem tudják biztosítani. Virágzó vállalatok is tönkremehetnek hozzá nem értő kezekben. Viszont akad egy-egy a tömegből, aki még a száraz sziklából is vizet tud facsarni és munkássága után tömegek élnek, amellett, hogy egyéni jólétéről is megfelelően gondoskodik. Nem lehet tehát az a cél, hogy a vagyongyűjtést és a jövedelemgyarapító képességet korlátozza az államhatalom, de az igenis, cél lehet, sőt kötelesség, hogy ezeket a kiváló képességeket hasznosítani kell a népi közösség számára is, úgy, hogy a jövedelmet megfelelő adózással állandóan, a szerzett vagyont pedig ügy szükség idején vagyondézsma formájában vegye igénybe az állam, mint egy kedvezőbb körülmények között gyűjtött erőtartalékot. Darányi Kálmán ezen az úton indult el, amikor meghirdette az ezermilliós beruházási programmot és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást. A következmények igazolták. Soha jövedelmezőbb beruházást nem eszközölt a magyar állam. Jövedelmező ez a beruházás a magángazdaságok szempontjából is, mert az ország visz- szaszerzett területei, milliárdokat kitevő értékeikkel a jövőben még könnyebb, vagy ha ügy tetszik, kevésbé nehéz lehetőséget ad a magánvagyon gyarapítására is. Mindezen nagy eredmények dacára Magyarországunk még igazan nem tart ott, hogy pihenhessen babérain. Még vannak követeléseink, melyek Isten és világ előtt megilletnek. És azonkívül előttünk van a legszentebb kötelesség is, megtartani azt, amit visszaszereztünk. Hogy ez másmilyen kemény megpróbáltatásokat jelenthet, elég, ha az általános világ- helyzet kiforratlanságára utalunk, de egyébként is számos jel arra mutat, hogy a jogtalan igények tébolya még nem szűnt meg Európában. Az ősi magyar közmondás is arra utal, hogy könnyebb valamint megszerezni, mint megtartani. Ezért a nemzet készültségi állapota nem szűnhet meg, sőt erősíteni kell mindaddig, míg a nemzettest minden ereje a nagy cél szolgálatába állítható. Minden időkben, de ma fokozottabban, mint valaha, a nemzet érdeke ellen való vétek, sőt bűn a »parlag«. Mindegy az, hogy a magyar televény, egy elhagyott bánya, vagy csak két izmos kar, avagy egy-egy értékes koponya: hever parlagon. Mert a munka es a termelés j a Iegigazabb érték. Ennek a gondolatnak a jegyében kell átállítani az egész nemzetet, mert az arany §s egyéb hasonló értékek elhódíthatok, de az élniakarás egyéni, el nem tulajdonítható, Örök, értékes tulajdona marad minden népnek. A magyarságnak ma nem politikai pártokra van szüksége, hanem fegyelmezett, kemény, munkabíró magyarokra, akik a közcél érdekében áldozatokra is hajlamosak. Ezt a célt pedig csak állandó foglalkoztatással és azon keresztül a neveléssel lehet elérni. Foglalkoztatni kell minden embert és mindenkor. Föl kell készülni arra is, hogy lehet még idő újra, amikor ugyancsak százak és ezrek esnek ki a munkahelyükről és jöhet még A véderő főparancsnoksága közli: Dagőt elfoglaltuk. Ezáltal minden balti sziget német kézben van és az egész balti térséget felszabaditottuk. Október 12 én egy német gyalogoshadosz tálynak — a haditengerészet és a légierő egységeivel példásan együttműködve — sikerült a sziget déli csúcsán meglepetésszerűleg partraA kétnapos szociális tanfolyam ma kezdődött meg Zalaegerszegen, a vármegyeháza köz gyűlési termében, szépszámú hallgatóság részvételével. A tanfolyamot vitéz Teleki Béla gróf főispán nyitotta meg. A megjelentek üdvözlése után arról szólott, hogy a mai nemzedék a szociális gondoskodás korában él. Kell, hogy a szociális szellem hassa át a társadalmat. A katonaságtól megköveteli a mai haditudomány, hogy átütő erejű legyen, de ugyanezt követeli a társadalom minden tagjától is. Szociális nyugtalanság mindig volt. Család-, nemzet , fajszeretet, szociális gondoskodás vezesse a társadalmat. Nem alamizsna kell; hanem intézményes szociális gondoskodás. Az új törvény űj korszakot jelent a magyar szociálpolitikában. Bekapcsolja a közigazgatást. Értelme és célja ez legyen: „Ne az ügyeket nézzük hanem az emberekkel foglalkozzunk.“ Megértést kell tanúsítani minden jó törekvésekkel szemben. Úttörő mun - kát fog végezni ez a tanfolyam. Bejelenti, hogy változás történt a programúiban. Ezután Somogyi Ferenc drországos szociális felügyelő mondotta el beszédét- Megköszöni az üdvözlést és Bonczos Miklós kormánybiztos üdvözletét tolmácsolja. Egy jezsuita atya mondását idézi s ebbe kapcsolódva mint történész a múltból meríti a szociális törvény fontosságának bizonyítékait. A család volt mindig az alappillér, ezért küzdöttek a nemes vármegyék, de ezért született meg az 1941. évi 21. t. c. is. Célja, hogy megszűnjenek a társadalmi ellentétek. Majd zalamegyei vonatkozású példákat idéz a történelemből s ezekből megállapítja, hogy idő, amikor a fegyelmezett ember jelenti az egyetlen értéket a nemzet sorsdöntő erőfeszítései során. Nem kell ezért messzire menni, sem különös zavaros elméleteket fölállítani. A gyáva meghunyászkodás. a suttogó propaganda és a csodavárás helyett a céltudatos, termelő munka. Ez a magyarság útja az üi ezredév felé. szállania. Tíz napig tartó makacs harcokban sikerült a szigetet az ellenségtől megtisztítani. Háromezer foglyot ejtettünk. Hat parti üteget pusztítottunk el. Az ellenséges megszálló csapatok maradványainak azt a kísérletét, hogy a tengeren keresztül meneküljenek el, a haditengerészet és a légierő egységei meghiúsították. Zala megye volt mindig a leg- szociálisabb érzésű megye az országban. Mert ez a megye tudta, hogy van egy nemzeti alap, mert volt, aki áldozatot hoz, részt vállal a szociális ügyvitelben. Ezután a szentistváni Magyarország szociális kiindulását ecsetelte és bemutatta, hogy sokszor mennyire félremagyarázták ennek igazi szellemét. Majd az országos nép- és családvédelmi alap mibenlétét fejtette ki, s megállapította, hogy ez egy független, önálló politikamentes jogi személy, amely előbb a közigazgatástól is elkülönült, azonban ezt csakhamar helytelennek kellett minősíteni, mivel a közigazgatási tényezők nélkül szociális mozgalmat folytatni ma már nem lehet. A szegényemberek önállósítási alapja ez. Nem azé, akinek „szándékát boldog Isten bírja*, hanem akiknek csak szorgalmuk, becsületes munkájuk, egészséges gyermekeik vannak. Ezek, akiknek egy bankvezér sem hajlandó kölcsönt adni, ha törekvéseikben, szükségeikben rászorulnak. De csakis — törekvésük szerint — az kap segítséget, aki arra érdemes, egészséges, becsületes, akár fizikai, akár szellemi viszonylatban. Ellenben bennünket a beteg nem érdekel. Igazgyöngy halászathoz hasonlíthatnám működésünket — folytatta — felhozzuk a mélyből, az iszapból a gyöngyöket és füzérbe fonjuk. Az embert neveljük, építünk házakat, ezret, ötezret, tízezret — a háború ellenére is -- építünk szellemet, kultúrát, új életet, Krisztusi gondolatot szellemet, Rákény- szerítjük az embert a munkára, s aki viszont ki akarja vonni magát az építő munka alól, a törvény erejével munkatáborba kényszerítjük. Majd a Közjóléti Szövetkezeteket ismertette s ezután a telepítésről emlékezett meg, amit néhány zalai példával tette élénkké. Minden balti sziget német kézre került A szociális tanfolyam megnyitásán fontos kérdésekről szóltak az előadók
