Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-20 / 239. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. október 20. megtelt bizonyságául a zalaegerszegi katolikus- ság nagy érdeklődésének. Az ünnepélyt a Notre Dame líceum és tanító nőképző énekkara vezette be majd Pehm József pápai prelátus mondott megnyitó beszédet. Ráemlékezett Assisi Szent Ferencre, mint a missziók védőszentjére és Kis Szent Terézre, aki azt mondotta, ha fiú volna, misszionárius lenne, így azonban csak életét szenteli a missziónak. A misszionáriusok „ pátrónájuknak tartják Kis Szent Terézt. Az Ő nevében nyi tóttá meg a prelátus az ünnepélyt. A megnyitó után Székely Zoltán gimn. V. oszt. tanuló Kákonyi István: „A lelkekért“ című költemé nyét szavalta el nagy lendülettel. Ezután P. R e i s z Elemér S. J. a „Katolikus Missziók“ szerkesztője és a Támingi Misszió ügyvivője „A magyarok Isten országa építésében“ címmel arról szólott, hogy Magyarország nem támogatja olyan mértében a missziókat, amint azt várni lehetne. Pedig most már Kínában két önálló magyar misszió működik:tÉszak-Kiná ban a jezsuitáké, Dél Kínában a ferenceseké. A gyenge támogatásnak oka az, hogy nem ismerik kellőképen a missziók munkáját. Sokan azt mondják, miért menjen ki a magvar pénz külföldre. Erre azt válaszolja, hogy Isten országában nincsen külföld és ha annak az ösz- szegnek csak harmadrészét adnák a missziók céljaira, amely ajakpirosítóra Franciaországba megy, lényeges segítség volna az a magyar misszióknak. A Szentatya nagyon keveset ki- i ván a magyar hívektől a missziók támogatására : naponként imát és havonként 4 fillért. Ha ez az összeg befolynék, megtizenötszörö- j södnék a missziók bevétele. A missziók munkája a folyóiratokból ismerhető meg s azért ajánlja azt. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után a kereskedelmi iskola és a zárda énekkara elénekelte az „Üdvözlégy Máriá“ t az egyik középkinai tájszóláson, — Fürtös Lajos kereskedelmi iskolai tanár vezényelt. A kínai ének szövege a következő : Jávé Mólijá, mébé gölácsi ja cé, csuju öl kjá jé; gucsong ölvej cemej, öl téce jászu bing- vej cemej. Tyécsu senmu Mólijá, vej guteng dzőzen kingi Tyécsu, gi guteng sehjő. Jámen. Néhány perces szünet után Földes Mária IV. é. t. j. nagyon kedvesen szavalta el Székely László: „A pogányság börtönében“ cimű költeményét s azután P. Reisz Elemér pompás kidolgozású vetített képekben mutatott be rész ■ leteket Kínából, a kínai nép vallási és társadalmi életéből és a magyar misszióból. Láthattuk a zalaegerszegi származású P. Litványi misszionáriust is. Az előadás végeztével Pehm József prelátus köszönetét mondott az előadóknak, az előadások hallgatóinak. Bejelentette, hogy a misz- sziós folyóirat Zalaegerszegre 518 példányban jár, P. Litványinak 469 P-t küldtek Zalaeger szegről motorkerékpárra, P. Zsánárnak pedig 500 P-t, amelyből 300 a szervezeti tagok, 200 P az egyházközség adománya. Javasolta, hogy hogy nagyobb mértékben vegyenek részt a hívek a missziók támogatásában, a hit buzgalmi egyesületek alakítsanak kebelükben missziós szervezetet és annak vezetésével egy- egy tagot bízzanak meg, ajánlotta a Szent Péter szervezetbe való belépést 50 filléres tagsági dij mellett, továbbá, hogy minden missziós vasárnap számoljanak be az eredményekről. A bélyeg- és staniolgyüjtés folyamatban van. A szép ünnepély a Pápai Himnusz eléneklé sével fejeződött be. Téli kötött és bőrkesztyűk divatos sálak és nyakkendők nagy választékban Horváth Jenönéi (Plébánia-épület) — o — A kisdedóvás igazi feladatai* A megszervezett kisdedóvás hazánkban az 1891. évi kisdedóvási törvény életbelépésével kezdődött. A törvény végrehajtási utasítása a kisdedóvódát már akkor szociális intézménynek szánta és a kisdedóvoda munkájának céljául az ovódaköteles gyermekek reggeltől estig tartó teljes napközi gondozását jelölte meg. Ez a korát megelőző törvényhozási intézkedés a gyakorlati végrehajtás során nem vált élővé. A kisdedóvoda — nem annyira a végrehajtó közegek, mint inkább a korszellem hibájából — egyoldalú nevelő intézménnyé lett s ezzel egyszersmint aránytalanul drága intézménnyé, mert nem tudta kifejteni azt a sokoldalú társadalmi ráhatást, aminek pedig lehetőségeinek teljes kimerítésével képes és hivatott. Ez a fölismerés vezetett az 1936. évi XXIII. t.-c. megalkotásához és életbeléptetéséhez. Ez a törvény a kisdedovodákat a belügyminiszternek, mint az államhatalom szociális, gyermekvédő és közegészségügyi tevékenységét legfőbb fokon irányító hatóságnak hatáskörébe utalta és ezzel a föladatok és szervezet szempontjából összhangban lévő környezetbe ágyazta be. Ezen az úton tért vissza a kisdedóvás eredeti célkitűzéseihez és vált — egyelőre inkább szándékaiban és törekvéseiben — fokozatosan kiépülő szociális család- gondozó intézménnyé, amely az egész nemzeti társadalom számára hajt hasznot és ilyen módon kamatoztatja a reá fordított súlyos közpénzeket. A kisdedovoda ezt azzal éri el, hogy fokozatosan átalakul és berendezkedik a reggeltől estig tartó gondozásra. A belügyi kormányzat ma már csak napközi otthonos kisded-i ovodák létesítését engedélyezi, a régebbi alapítású óvodaépületek is cgyre-másra egészülnek ki teljes napközi gondozást lehetővé tevő helyiségekkel és fölszereléssel. Azonban a még átalakítatlan régi óvodákba is igyekszünk bevezetni a szociális kisdedóvás szellemét és munkamódszereit és annak áldásaiban részesíteni minél több arra rászorult gyermeket. — Azokat a rászorultakat (ovodakötelesek), akik a családi körben megfelelő testi és lelki gondozást nélkülözik. Elsősorban ezeké a gyermekeké a kisdedóvoda, hiszen mindjárt kezdetben ezek és családjuk érdekében létesült, A gyermeknél a rászorultság gondozási szempontból áll fönn, családjuknál pedig gazdasági szempontból. Hiszen ha a gazdasági rászorultság nem volna a családban, akkor a kis gyermek gondozása is megfelelő lehetne. Az egész kisdedóvásnak nem volna semmi értéke és kár volna minden reá fordított fillérért, ha nem ezeket, hanem otthon is kellő gondozásban részesíthető gyermekeket venne gondjaiba, csak azért, hogy még az iskolába járás ideje előtt megtanítsa néhány kedves versikére. A kisdedóvás, vagyis az a munka, ami a napközi otthonos ovoda falai között folyik, elsősorban gyermekvédelmi, közelebbről egészségvédelmi és nevelő tevékenység, maga a kisdedovoda azonban a gondozott gyermek családjának életviszonyaira gyakorolt hatásánál fogva kiváltképpen szociális családgondozó intézmény. Világossá válik ez, ha egy pillantást vetünk az óvodába járó gyermek és családja életének hosszú sorozatban ismétlődő egy napjára. Szegénysorsű munkáscsalád, serdületlen- gyermekekkel, öreg nagymamával. Abból él, amit az apa és anya két keze munkájával napról-napra megkeres és csak ügy boldogulhat, ha a szülők zavartalanul szentelhetik magukat családfönntartó munkájuknak. Az apa reggel munkába megy, menne az anya is, de Jancsit, vagy Juliskát nem lehet a félig serdült nagyobb testvérre, vagy az öreg nagymamára hagyni. Magukat sem tudják még, vagy már gondozni, hogy tudnának egy ilyen gyönge kis palántát? Elviszik a Jancsikat és Juliskákat az óvodába. Megpróbálják. A kis gyermeket ott tisztán tartják, tejet kap, délben ebédet. Ebéd után lefektetik. Közben játszanak vele, nevelik, jó szokásokra tanítják^ hogy az évek során elveszítse csúf szavait,, nyerseségét, apró gonoszságait és mire iskolás sorba jut, ne mutasson rossz példát a jobb sorsból odakerült gyermekeknek, ne terjesszen tisztátalanságot és erkölcsi ragályt. Ez-) alatt a szülők háborítatlanul szentelhetik magukat családgyarapító föladataiknak. A család gazdaságilag erősödni kezd és reá téved a jobb sors reménységének egy izmosodó súgóra. És mert az ovonő tevékenysége nem) áll meg az ovoda kapujánál és kis gondozottja mellett és azon keresztül annak családjával is törődik, az anyagi fölemelkedéssel párhuzamosan az egész család erkölcsi fölemelkedését is szolgálja a kisdedóvoda munkája. Szociális családgondozás. Valóban az, melynek nyomán eltűnnek a nemzet testéről a beteges fekélyek: az anyagilag és erkölcsileg gondozatlan családok. Ezy a kép a jövő képe, amelyre törekszünk, amelynek megvalósítása még hosszú evek kitartó munkájára vár. Ezt a munkát elkezdeni és folytatni mindenütt, ahol annak a legcsekélyebb tere és lehetősége van, éppen olyan hivatásbeli kötelesség, mint amilyen társadalmi és nemzeti kötelesség e munka megértése és támogatása. Dr. T. L., *) Lapunk előző számából helyszűke miatt kimaradt. Haás Vegyileg tisztit, fest Férfi öltönyök, női ruhák, függő nyök, ágyteritők, gallér, ing tisztítása legszebb kivitelben készül. Üzem: Apponyi u. 19. Gyűjtőhely: Kossuth u. 8. *GM9 LÁTOGASSA A BŐDEY VENDÉGLŐT, SÖRKERTET. Előzékeny kiszolgálás, árai szolid« k. Szives pártfogást kér Bődey Gyula vendéglős, Kossuth Lajos utca 29. Telefon 378, Lóherét, lucernát, fehérherét, továbbá mindennemű mezőgazdasági magvakat, valamint búzát, rozsot, árpát, zabot és tengerit a legmagasabb áron veszek, mint Hombár bizományos. Nagy befogadóképességű raktáram, 20 éves szakmai gyakorlatom biztosítja a leggyorsabb és legpontosabb lebonyolítást. Az igentisztelt gazdatársadalom szives támogatását kéri: gabona- és terménykereskedő, mint Hombár bizományos Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 9. — Telefon 185.
