Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-18 / 238. szám
2. ZALAMEGYEI UJ&ft? 1941. október 18. [jobban neveltek a kicsinyek, mint az egykék. Hogy 01a külvárosban vannak szegény és jól- nevelt gyermekek? Ezt büszkén és hálás szívvel mondhatom a gyermekéért aggódó édesanyáknak. A kisváros, és így Egerszeg külvárosi gyermeke a lehető legjobb anyag, foglalkozási szempontból. Kedvesek valameny- nyien, szegények és jobbmódúak egyaránt. S bár tudom, hogy a jóindulatú javaslat nem akart leértékelés lemii 01a külvárosra nézve, mégis ezt, mint ólai, kötelességemnek tartottam megemlíteni. Ennyit a gyermekekről. S most arra szeretném megkérni a kedves Édesanyát, hogy képzelje bele magát annak az óvónőnek a helyzetébe, aki a kis előkészítő évfolyamot vezeti. Itt most nem azt akarom kiemelni, hogy annak a munkája lényegesen nehezebb lesz, hanem azt szeretném, ha megérezné a Az iskolánkívüli népművelési közgyűlésen szóvátették, a népies juhászainak felkarolását. A felszólalás igen nagy visszhangot váltott ki a bizottság tagjai között, különösen a gazdák között, akik az eszmét igen helyesnek és követendőnek találták. E sorok írója is magáévá tette a kérdést és igen ajánlotta a juhászat felkarolását, különösen Göcsejben, ahol arra a legalkalmasabb a terület és a körülmények. Nézzük csak a dolgot közelebbről. Miért ajánlatos a juhászat felkarolása Göcsejben? Elsősorban is a juhok leginkább külterjes gaz- ' dálkodásban állják meg legjobban helyüket és I ott tesznek kiváló szolgálatot hasznosításukkal (gyapjú, tej, hús és a végén a trágyával). Vannak, különösen Zalában, olyan területek, me lyeket más művelés alá vonni nem lehet, ahol csak a juhászat hoz jövedelmet, különösen ma, ebben a vérzivataros világban. Vannak olyan területek, melyeket csak puttonyban felvitt trágyával tudnak megtrágyázni. Milyen óriási és fárasztó munka az, azt csak az tudja, aki látta. A birkákat felhajtjuk a magaslatra és ott betrágyázzák a földet, nincs vele gondunk, egy pásztorfiú (juhászbojtár) az egész, ami hozzá kell. Ma már a Balaton északi partján, sok községben van községi juhnyáj és hála Istennek, a juhászat már igen terjed az okos zalai nép körében. A juhászat alkalmas olyan területekre, melyekre más állatokat — legfel jebb levegőzni — küldhetnénk ki, nyaralni és napot nézni. Ilyen helyen a juh még megtalálja az élelmét és hasznosít. A népies juhászatot indokolttá teszi az is, hogy nekünk minden fillért meg kell takarítanunk és amennyire C3ak lehetséges, függetleníteni kell magunkat külföldi behozataltól, főleg a gyapjú terén. Ma már Magyarországon is termelnek finom posztó gyapjút, a szövet gyapjúnk meg sokkal jobb, mint a külföldi. Különösen a Dunántúl fésűs irányzatú juhászatai kiválóak, még a népies tenyésztés anyaga is, főleg Tolnában, Baranyában, ahol a német lakosság kezén található meg az egykori würtenbergi júh melyet merinokkal kereszteztek és azok adják a háziszőtteshez való jó anyagot A gyapjúterme léssel mi igen nagy nemzeti vagyont mentünk meg, nagy összeget takarítunk meg, amit egyébként ruhaanyagra ki kellene vinnünk és végeredményben a legtöbbször az innen kivitt gyapjút hozzák vissza és adják el, mint külföldi drága gyapjút A mi hazai gyapjúgyáraink, a mi általunk termelt gyapjúból kitűnő és olcsó szövetet tudnak előállítani, tartós anya got. Megtanította erre az embereket a háború és a háborús gazdálkodás. kedves Édesanya is azt, hogy mikor azt a gyermeket,, akit ő nagy fáradtsággal annyira név elgetett,- szoktatgatott, hogy vegre megüti a jólneveltség mértékét, s most már élvezet, gyönyörűség lenne vele foglalkozni, akkor adjuk tovább. Úgy járna az, a szegénv óvónő, mint Michel Angelo a falanszterben; mindig széklábát faragott, ő pedig mindig alapozna, előkészítene, önöké a gyermek egész életén át.... hadd okozzunk örömet az óvónőnek naponta pár órán keresztül vele 3 évig. Ez a kis önzetlenség a gyermek szempontjából feltétlenül jó hatást szűk. — Mert az ovoda igyekszik segíteni a szülőknek. Az óvónő is beszél a gyermekeiről; büszke rájuk, ha jók és fáj neki, ha rosszak. Tudja, hogy miért van ott, csak talán kevesen érzik és értik meg. Ólai. Egy-egy család tagjai cgy-két juhval fedezni tudjak évi gyapjú szükségletüket és függetleníteni tudják magukat. Nem utolsó sorban jön számításba a juhok tejtermelése és tejterméke, a különféle juhturó juhsajt, gomolya, ma ez kiviteli cikk, ezt kere sik, eltekintve, hogy a sok hústalan és egytál- I I. A Dráva és a Mura közé ékelt Muraköz és Légrád olyan parányi kis pont, hogy csak a földrajztudós, vagy csak az ott született ember vesz tudomást róla. Az államférfi, a vezérkar főnöke, meg az újságolvasó csupán akkor veszi észre, amikor — mint most is — vita tárgya. »Igazságot Muraköznek« c. szerény tanulmányomban ugyan elég bőven írtam róla, de — helyszűke miatt — épen egy olyan fejezetet voltam kénytelen kihagyni, illetően csupán érinteni, amely pedig egyik legkényesebb Achilles-sarka a muraközi kérdésnek. Ezt a hiányt az alábbiakban igyekszem pótolni: Kurtára fogott értekezésemben azt akarom megvilágítani: miért kell feltétlenül és a politikai visszacsatolás után tüstént magyar egyházmegyébe bekebelezni Muraközt és Lég- rádot? Mert, hogy feltétlenül és haladéktalanul kell: azt könnyű lesz megérteni alábbi fejtegetésem alapján. * Ismeretes, hogy a zágrábi püspökség eredeti alapítólevele elkallódott. A másolatát — ha ugyan volt — szintén elnyelte az idő. Még alapításának éve is vitás. A veszprémit Szent István 1009-ben szervezte meg. A zágrábit Szent László 1094 táján. Még szerencse, hogy fennmaradt Tkal- csics Ivánnak »Monumenta hsitorica episco- patus Zagrabiensis« c. oklevélgyűjteményében egy, 1134-ből való írás, amelynek bőrre írott eredetijét a zágrábi érsek levéltára őrzi. Jóllehet ez az oklevél sem utal a püspökség megalapításának évére, vagy az alapítólevél tartalmára, csupán egy erdőre, amit előbb Szent László, később pedig Felicián eszterFIGYELEM!----------------------A N ÉPÍTÉST k «1 « VÁLLALOK f ÉPÜLETFA L hnn n METSZETT 9-o“ ASZTALOS ÁRU f kbJj A <5* N TŰZIFA ÉS k ■ LJ SZÉN ¥ J < tf) D f KHO 0 ARANY J.-U.28TELEFON 1-69 építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykeresbedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását ételes világban, a juhsajt igen tápláló, jó, gyermekeknek igen jó és sok benne a vitamin. Arról nem is beszélek, hogy minden szőlősgazdának nélkülözhetetlen szüretkora jó csípős birkapörkölt. Ennek ilyennek is kell lenni, mert mert máskép nem állapítható meg a must jósága Szüret birkapörkölt nélkül, nem igazi zalai szüret. Látjuk, ennek a kicsi állatnak sokféle hasznosítását. Ezzel szemben tartása nem igényel nagyobb összeget. Ha népünk ráfekszik a juhtenyésztés fokozására, akkor, ahol legelő van, egy pásztorfiúval megoldható a kérdés. Ha valahol, úgy Zalában, s különösen Göcsejben igen alkalmas a terület és éghajlat hozzá* Tegyük meg. Dr. K-c. gomi érsek odaítélt a zágrábi püspöknek: mégis értékes emlék ez, mert — negyven esztendővel az alapítás után — elég kimerítően ismerteti az alapítás előzményeit, a tárgyaláson résztvett főpapok és világi főurak nevét és rangját. A rendelkezésünkre álló sovány adatok alapján próbáljunk itt két fontos kérdést kibogozni. Az egyik ez: hová tartozhatott a Mura-Dráv aköz a zágrábi püspökség alapvetése, tehát 1094 előtt? — A másik pedig a következő: igaz-e Horvat Rudolf zágrábi egyetemi tanárnak a »Tovijest Medjumurja« (Muraköz története) c. munkájában elhamarkodottan odavetett az a kijelentése: »Muraköz az első perctől fogva a zágrábi püspökség fen- hatósága alatt talájjuk«. Ez (szerinte) a legnyomósabb bizonyítéka, hogy »Muraköz a horvát nemzeti dinasztia fennállásáig (vagyis 1091-ig) Hor- vát-, nem pedig Magyarországhoz tartozott, mert különben vagy a pécsi, vagy a veszprémi egyházmegyéhez kapcsolták volna«. Az első kérdésre Balics Lajos válaszol: »A kereszténység története hazánk mai területén (1902) című művének 246. oldalán, ahol hivatkozik Fejérnek Codex diplom. (I. 153— —155) c. oklevélgyűjteményére. Itt ezt írja: »A Drávától délre eső terület (a Dráva és Száva köze) az aquileai pátriárkátushoz, az északra eső pedig a salzburgi egyházmegyéhez tartozott«. Ez azt jelenti, hogy Muraköz 1094 előtt a salzburgi érsek joghatósága alatt állott. A 249. lapon ez olvasható: »Nagy Károly az újonnan meghódított részek igazgatóNépies juhászat fellendítése Zalában A Göcsejvidék különösen alkalmas erre Miért kell Muraközt tüstént magyar egyházmegyéhez csatolni? Irta: Láposi-IIaller Jenő dr.
