Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-16 / 236. szám

2. ZALAMEGYEI UJSÄG 1941. október 16. várhatta tőlünk, hogy támogatást nyújtsunk a világháború végén teremtett helyzet örö- kösséíételéhez, amely jogaink teljes semmi­bevevését jelentette. Nálunk lelkesedéssel fo­gadták ezt az elhatározást, mert nyilván­való, hogy ezzel népeink számára megnyílik a lehetőség, hogy saját állami életüket szaba­don kialakítsák, nyugodtan fejlődjenek, emel­jék jólétüket. Ezért különösen szerencsésnek iérzem magamat, hogy üdvözölhetjük egymást, mint akik csatlakoztunk ehhez az egyezmény­hez, amelynek célja a népek közti megértés és együttműködés korszakának megnyitásával jobb és igazságosabb rendet teremteni Eu­rópában. Filov bolgár miniszterelnök szerdán dél­után megkoszorúzta a Hősök emlékművét. ínisi térti es női szaküzlet ÓTH GYULA r uh a-s Tüzföldíöl Grönlandig hirdetik az evangéliumot, s szolgálják a kultúrát a misszionáriusok Az évenként szokásos hittudományi hét első előadása tegnap este folyt le telt ház előtt a Kultúrház nagytermében. Az előadássoro­zatot Pehm József prelátus, apátplébános nyi­totta meg rövid beszéd keretében, amelyben kifejtette, hogy a mostani előadások az ed­digi előadásoktól eltérően más tárgykörből valók lesznek. Majd rövid párhuzamot vont a jelenlegi háború és az Anyaszentegyház vértelen szellemi csatamezeje fölött. Schnattner Szigfrid bencés plébános tar­totta meg ezután előadását »A hitterjesztés kiindulása és története« címmel. Előadását egy személyes élménnyel vezette be, amely­ben a Mödling melletti Sanct Gabriel-i ha­talmas missziós intézetről festett nagyon élvezetes és hangulatos képet s eleven erővel színezte ki annak misztikus, sejtelmes életét. Az intézetet úgy jellemezte, mint a Szent­lélek kultuszának fellegvárát, amelvnek temp­lomából indul ki a világ meghódítására a Szentlélek tűzétől megittasult hadsereg, ame­lyiket Krisztus küld, akinek parancsa a fü­lünkbe cseng: Nekem adatott minden hata­lom égen és földön; elmenvén tehát, tanít­satok minden nemzetet, megkeresztelvén őket« Ezt a hatalmat adta tovább Krisztus az ő ta­nítványainak s a mostani misszionáriusok is ennek a parancsnak jegyében indulnak el, hogy legyenek a világ világossága, a föld sava, s hogy felépítsék az Isten országát, hogy hir- djessék az evangéliumot —: akkor is, ha kel­lemetlenségeket támasztanak,' ha karóba húz­zák őket érte, akkor is, ha izekre szedik őket. Ezért méltán nevezhetők a misszioná­riusok névtelen hősöknek, vitézeknek, akik el­hagynak mindent: a nyugati kultúrát, kényel­met, rokonságot, hazát és mindent, ami az otthon fogalmába tartozik s csak kettőt visz­nek magukkal: Krisztus evangéliumát és a Szentlélek tuzét. Szobrot érdemelne meg min­den misszionárius, aki a trópusi dél ész­bontó melegében tikkadtan járja a rettene­tes nagy, (árasztó s verejtékes utakat egv- egy lélekért sokszor, avagy észak dermesztő hidegében csonttá fagyva keresi a lelkeket.. Majd felvetette a kérdést: hogyan lehetne ezt emberi erővel bírni másként, ha nem Krisztus ereje működnék bennük? Ezért kell, erősen hangsúlyozzuk a krisztusi felhívást: Kérjétek az aratás urát, mert az aratás nagy, de a munkás kevés, aki elviszi a nyolc-bol­dogság tantételét a népeknek. Majd feltette az előadó a kérdést: mi is a misszió története? — s feleletül úgy nyi­latkozott, hogy az azonos magának az Egy­háznak a történetével, amely 313-ban lépett ki a katakombáknak rejtekhelyeiről és el­indult világhódító útjára s rövid idő alatt elért Abesszíniába, Indiába, Perzsiába stb. Majd jón a népvándorlás hatalmas népözön- jnel s az Egyház kitárja kapuit az új jövevé­nyeknek. S azóta is mindig készen áii: ma­gyaroknak Gellértet küldi s minden nép szá­mára támaszt apostolt, akik a barbárságból Krisztushoz vezessék őket. Ezután ismét egy személyes élmény alap­ján ecsetelte a római központi missziós in­tézetet, amelyben a világ minden részéről való missziós jelölteket készítik elő a nagy munkára, akik saját hazájukban saját népük között hirdetik majd az örök evangéliumot. Majd rátért egynéhány konkrét esetnek a vá­zolására s ezek között a rabszolgakereskede­lem ellen indított hadjáratot jellemezte úgy, mint amely népmilliókat mentett meg az Evangélium által. Hogy ma a rabszolgaság megszűnt, az elsősorban az Evangélium szel­lemének köszönhető. Egynéhány hasonló példa fejtegetése után ismét visszatért az előadó a krisztusi parancsra, s kérte a jelenlevőket, hogyr tegyék ezt magukévá: Kérjétek az ara­FIGYELEM! < ^ ‘fal H M w « «5 , fal & H O ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > > TELEFON 1—69SZ. D O ARANY,|.-U.28 m> építkezési VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén- és tüzifanagykeresbedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását tás urát, hogy küldjön munkásokat az ő ara­tásába. Az előadás a missziókért elmondott imá­val fejeződött be. Ma este fél 7 órakor tartják meg a má­sodik előadást: »A nemkatolikus hitterjesz­tés. A katolikus hithirdetők és társaik« cím­mel. Előadó Görög László kórházi lelkész. Szociális tanfolyam Zalaegerszegen A nép- és családvédelmi alap országos szoc. felügyelősége a korszerű szociális mun­ka alapvető módszereinek megismertetése cél­jából előadások tartását rendelte el. Ezeknek az előadásoknak idejét Brand Sándor dr. al­ispán október 22. és 23. napjára tűzte ki s erről értesítette úgy a járások főszolgabí- ráit, mint a megyei városok polgármestereit s felhívja őket a legmesszebbmenő támoga­tásra és arra, hogy a főszolgabírók járáson- kint két vezető jegyzőt, a polgármesterek pe­dig három tisztviselőt küldjenek a tanfo­lyamra. De meghívja az alispán mindazokat, akik a szociális dolgok iránt érdeklődnek, különösen a társadalmi egyesületek vezetőit. Az előadásokat a vármegyeháza közgyűlési termében tartják meg, s azok sorrendje a következő: Október 22. 9 óra: Megnyitó, tartja vi­téz Teleki Béla gróf főispán. Fél 10 órakor: A Nép- és Családvédelmi Alap célkitűzései és szervezete a törvényiek és rendeletek alapján: Somogyi Ferenc dr. országos szociális fel­ügyelő. Fél 11 órakor: A társadalmi munka­erők hivatása a Nép- és Családvédelmi Alap tevékenységében, illetve a vármegyei vagy városi szociális munkában: Pehm József pá­pai prelátus. Fél 12 órakor: Különbség és összefüggés a karitatív munka, a hivatalos szegényügy és az Alap munkája között: vi­téz Tamásy István dr. polgármester. Fél 1 órakor: Hozzászólások az előadásokhoz. Dél­után fél 4 órakor: A Közjóléti Szövetkezetek működése, — a vármegyei családvédelmi alap ezévi működése és jövő évi programmjának ismertetése, — a megélhetésükben veszélyez­tetett családok juttatásban részesítésének mód­ja, — különböző juttatások (ház, állat stb.) háziipari és kisipari kölcsönök felvételének célja: Józsa Fábián dr. tb. főszolgabíró, vm. közjóléti előadó. Fél 5 órakor: A föld- és ál­latjuttatás, általában a gazdálkodás és házi­ipari foglalkoztatás, annak megszervezése és ellenőrzése a juttatottaknál: Ferenczy István m. kir. gazdasági felügyelő. 5 órakor: Szemi­náriumszerű megbeszélések, esetleges indítvá­nyok. Fél 6 órakor: A Családvédelmi Alap által létesített zalaegerszegi városszéli mun­kásházak megtekintése. Kérésztury-féle házi­ipari foglalkoztató megtekintése. Október 23. fél 9 órakor: A szociális munka a városokban, különös tekintettel Nagykanizsára: Krátkv István clr., Nagykani­zsa polgármestere. Fél 10 órakor: Szociális munkaközösségek szervezése és gyakorlati fel­adatai: Kónyi Mária dr. nővér, várm. szo­ciális gondozó. Fél 11 órakor: A közegész­ségügy és egészségvédelem szerepe a Nép- és Családvédelmi Alap munkájában. Az ál­landó és időszakos napközi otthonok szociál­politikai jelentősége és szervezésük: Takács László dr. m. kir. tisztifőorvos. Fél 12 óra­kor: Hozzászólások az előadásokhoz. 12 óra­kor: A zalaegerszegi városi Zöldkeresztes Egészségház, a Szent József Szeretetotthon és a Városi Szegényház megtekintése. Fél 4 óra­kor: A Nép- és Családvédelmi Alap és az Iskolánkívüli Népművelés: Markos Jenő vm. népművelési titkár. Fél 5 órakor: Környezet- tanulmányok készítése, erkölcsi és szellemi gondozásbavétel, családgondozó látogatások : Kónyi Mária dr. nővér, vm. szociális gondozó. Fél 6 órakor: Hozzászólások az előadásokhoz, esetleges indítványok. 6 órakor: A tanfolya­mot bezárja Brand Sándor dr., Zala vár­megye alispánja. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásártelepen szerdán reggel közepes volt a forgalom. A baromfi- piacon az élénkebb kereslet következtében az irányzat megszilárdult. A rántanivaló és süt- nivaló élőcsirke (300—350), az élőkacsa (320 —350), a tisztított liba (345—380), a tisztí­tott kacsa (340—370) drágult. A zöldség- és főzelékfélék piacán a felhozatal egyes cik­kekből kielégítő volt, ennek ellenére az árak mégis néhány fillérrel emelkedtek. A kelká­poszta (20—30), a kalarábé (6—12), a leve­leskarfiol (15—28), a főzőtök (26—35), a kö­zönséges paradicsom (16—28), a zeller (20 —100) és a zöldbab (40—120) drágább lett, ellenben a zöldborsót (70—100) és a ku­koricacsövet (10—14) valamivel olcsóbban áru­sították. A gyümölcsfélék piacán a nemes- körte (120—280) és a birsalma 90—130) ol­csóbban volt kapható, egyébkén' az árak vál­tozatlanok maradtak, amiben nagy é ze volt annak, hogy a piacra bőségesen érkezett az árú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom