Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-11 / 232. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. október 11. fogalma, akkor ez most történt meg. Ti-/ mosenkó hadseregcsoportjában megtört és ki­küszöbölődött Sztálin hataknának utolsó eu- jrópai pillére. Európa megszabadult a leg-! súlyosabb veszedelemtől: a bolsevista fenye-j getéstői. A keleti döntő győzelmekről szóló közlemények a lelkesedés hatalmas hullámát idéztek elő egész Német­országban. Az esti lapok kifejezik a lakosságnak ezt a lelkes hangulatát és hangoztatják a győzelmek döntő jellegét. A Stefani Iroda diplomáciai szerkesztője hangsúlyozza azt a lelkesedést és csodálatot, lamelyet Olaszországban a német és szövet­séges erők legutóbbi keleti győzelmei kel­tettek. Az olasz nép, amelyet a német nem­zettel testvéri kapcsolatok fűznek össze, an­nál nagyobbra értékeli a Németbirodalom erő­feszítéseit, mert tisztában van a nehézségekkel Hittudományi hét Zalaegerszegen október 15—október 19-ig hittudományi hetet rendeznek a Kultúrház nagytermében este fél 7 órai kezdettel. Az) előadásokon csak felnőttek vehetnek részt. A belépés díjtalan. Sorrend: 1. Október 15. (szerda): A hitterjesztés kiindulása és története. Előadó Schnattner Szigfrid O. S. B. 2. Október 16. (csütörtök): A nem-kato­likus hitterjesztés. A katolikus hithirdetők és társaik élete. — Az Egyház hősi vonása. Elő­adó Görög László kórházi miséző. 3. Október 17. (péntek): A Propaganda Fidei nagyüzeme. Anyagiak. Előadó Lipics^ József dr. hittanár. 4. Október 18. (szombat): Ellenvetések a missziós gondolat és annak támogatása el­lenében. Előadó Pehm József pápai prelátus. 5. Október 19. (vasárnap): Az egész vi­lágon, Zalaegerszegen is missziós vasárnap.' A persely minden fillére a világmisszióé. Tel­jes búcsú nyerhető a szokott feltételekkel. Ünnepély. a) Bevezető ének. Énekli a Notre Dame lí­ceum és tanítónőképző énekkara. b) Megnyitó. Mondja Pehm József apát­plébános, pápai prelátus. c) Kákonyi István: »A lelkekért«. Sza­valja Székely Zoltán gimn. V. o. t. d) A magyarok Isten országa építésében. Beszéd. Mondja P. Reisz Elemér S. J., aí »^Katolikus Missziók« szerkesztője és a Tá- mingi Misszió ügyvivője. e) »Üdvözlégy Mária« Ahogyan a kínai hívek éneklik az egyik középkínai tájszólás­ban. Énekli a női és férfikar. Néhány perc szünet. f) Székely László: »A pogányság börtö­nében«. Szavalja Földes Mária IV. é. t. j. g) Látogató egy magyar misszióban. Ve­zető P. Reisz Elemér S. J. vetített képekkel. h) Pápai Himnusz. Éneklik mind. FIGYELEM! m-----A = N W A l­Njj-o“ a k 2 N , *“ ül _ "*<*> D «HO 0 ARANY J.-U.28 g| ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA ^ METSZETT m ASZTALOS ÁRU J TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSŰ vállalkozó Faanyag, szén és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását, Zalaegerszegen is bevezetik a zsirjegyeket A polgármester Zalaegerszeg megyei vá­ros zsírszükségletének biztosítása és a zsír­nak az ellátatlan közönség között való arányos) (szétosztása céljából a zsír jegy bevezetését á város területére elrendelte. Zsír jegyet csak »igénylő lap« beadása mellett lehet igényelni. Az igénybejelentő la­pokat háztartásonldnt kell kitölteni olymódon/ hogy egy háztartásban élő személyek ada­tai egy igénybejelentő lapra legyen bevezetve;, Igénybejelentő lapok október 14-től kez­dődően a közélelmezési hivatalban (régi vá­rosháza, I. emelet) Zsömbölyi József és Márff Ferencné dohányárudájában szerezhetők be, darabonként 8 filléres áron, a kitöltött lapo­kat pedig a közélelmezési hivatalban kell ok­tóber 21-ig beadni. Az igénybejelentő lapok elbírálása után a zsír jegy eket a közélelmezési! hivatal díjmentesen fogja az ellátatlanok ré­szére, a kartonlap bemutatása mellett ki-i adni. Zsírjegyre csak azok tarthatnak igényt, akik sertést nem vágtak és személyenként 1 kg-ot meghaladó zsírmeimyiségkészletük nin­csen, amíg a készletük tart. Figyelmezteti a polgármester a város kö­zönségét, hogy az igénybejelentő lapokat bün­tetőjogi felelősség tudatában kell kiállítani js így a valótlan adatok bejegyzése, valamint? a zsírjegy jogtalan megszerzése az 1941. évii 10. t. c. alapján büntetendő vétséget képez./ Menekül a szovjetkormány W ashingtonban megerősítették azokat a híreket, hogy a szovjet kormány elhagyja* Moszkvát és, hogy a diplomáciai testület is követi a szovjet kormányt. Az újságíróknak! arra a kérdésére, milyen a helyzet katonai) szempontból a keleti arcvonalon, a Tehér-f házban kijelentették, hogy az Egyesült Álla­mok elhatározták, hogy minden igyekezetük­kel siettetik a szovjetnek szánt segítséget. ^ Hogyan javult meg a közlekedés Letenye—Nagykanizsa közt Levél a szerkesztőhöz Kedves Szerkesztő Ur! A Zalamegyei Újság a múlt hónapban foglalkozott a Letenye—Nagykanizsa közti uta­zási lehetőségekkel. — Legyen szabad szíves tudomására hoznunk, hogy' akkor még igen jó állapotok voltak a mostanihoz képest. Ab­ban az időben ugyanis volt egy autóbuszunk, amelyet magánvállalkozó tartott fenn. Az a hibája volt mindössze, hogy igen meg kellett fizetni az utazást. Példaképen mondom, hogy Becsehelyről Kanizsára (17 km.) egy forduló 4.08 pengőbe került. — De nem baj! Tap­sileoltunk. Lesz nekünk autóbuszunk naponta három is. Még hozzá Mávaut. Lett is, csak köszönet nincs sok benne ... A minap is cihelődünk, hogy bemegyünk Kanizsára. Én csak összekészülődtem egy fél óra alatt, hanem a feleségem. — Méltóztatík tudni, ugy^e, hogy ha egy asszony öltözni kezd... Szóval ő vagy másfél óráig készülődött, az­után kiálltunk a megállóhoz. Kis vártatva jött is a »busz«. A libák megijedve húzták be nyakukat s eszeveszetten menekültek. —Fe­leségem a kalapján, én a nyakkendőmön iga­zítok még egy utolsót, s leírni akarunk föl­felé az autóbuszra, mert, hogy lassít. De az­tán megdermedve félbehagyjuk mozdulatun­kat, mert a motor felbőg, a vezető vala­mit lebőg, s elrobognak. . . nélkülünk. Nem akarom folytatni. Elég, ha azt mondom, hogy nem jutottunk be sem aznap, sem a követ­kező napokon Kanizsára. Most hallom, hogy Furkó János bácsi is utazni akart Mávaut-on. Neki azt a tanácsot adták a vezetők, hogy utazzék a saját autóján. Nem rossz! János bácsi, meg a saját autó. Egy szó annyi, mint száz, most lényegesen olcsóbban utazhatnánk, ha utazhatnánk. Szíveskedjék közbejárni, kedves Szer­kesztő Ur, hogyr valamit találjanak ki az il­letékesek, mondjuk indítsanak a sok utasra való tekintettel több férőhelyes autóbuszokat, vagy pedig ne csillogtassák az orrunk előtt a város megközelítésének lehetőségét. Rekesénypóiya, 1941. október. Rácz Imre. Tizenhárom orosz nagyherceg várja Fehéroroszország feltámadását Azoknak az oroszoknak és leszármazot taiknak számát, akik 1918. és 1921. közöli; hagyták el hazájukat s akik két évtized vi­harainak ellenére is megőrizték régi állam- hűségüket, hozzávetőlegesen három milliói főre becsülik. A különböző országokban ők alkotják a fehér oroszok táborát. Az emigrá­ció központja: mind a menekültek számánál, mind jelentőségénél fogva Páris. Ezután Ber­lin és London következik. Az utóbbi városban főleg a még pénzzel rendelkező emigránsok ütöttek tanyát. Egy töredék az Egyesült Álla­mokba vergődött el s az óceántúli hajszá­ban szerepe és politikai aktivitása összezsúgo- rodott. A menekültek katonai organizációjának a Balkán és a Távol-Kelet volt a tanyája. Ezekre az emigflációs rétegekre a legsöté­tebb nyomor sújtott le. A hercegek napszá­mosnak szegődött el, a gróf kisasszonyok a borbély-üzemekben manikűröztek s a tábor­nokok feszesen ültek a söröskocsik báliján. Politikai megoszlás szerint az orosz emi­gráció eleinte öt pártra tagozódott: 1. Az abszolút monarchisták, 2. a liberális monarchisták 3. a polgári demokraták, 4. a szociáldemokraták és végül 5. az önkényuralmiak csoportjára. 1930-tól kezdődően ezek a pártok két, tisztán elkülönülő egységbe fejlődtek: az Zrínyi Szálloda MMMMlHMMtilllilM'llMOTÍlBMIHMMriM —IfíTirfflflTr Pontos és figyelmes kiszolgálás Kávéház és Étterem Csáktornya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom