Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-24 / 290. szám
8. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 24. A Zrínyiek temetőhelye A szentilonai kápolna tatarozása A magyar pálosrend sok-sok kolostora közül a szentilonai áll legközelebb a magyar szívhez; Ez volt két századon át a Zrínyicsalád temetőhelye. Ki tudná megmondani, hogy boldogtalanságba merült magyarságuk mennyi szenvedését, mennyi bánatát zárta magába e temetőhely? . Tudott dolog, hogy Nagy Lajos királyunk a Csáktornyái várat és birtokot kitűnő vezéréinek, a hős Laczkfy István vajdának adomán) ózta. A régi följegyzések ennek a Laczk- fynak tulajdonítják a Szent Ilonáról nevezett pálosmonostor alapítását. Az alapítólevél 1376- ban kelt. A kolostort azonban nem Szent Hona, hanem Szűz Mária tiszteletére alapították. Az alapítólevelet később megerősítette Mária királyné, ö is azt írta, hogy a Várhelyen alapított ezen kolostor Mária tiszteletére szenteltetett. Zsigmond király 1406-ban írta, hogy Domonkos és Balázs budaszentlő- rinci pálosok az ő színe elé jöttek s bemutatták István erdélyi vajdának s fiainak alapítólevelét, amelyben a pálosoknak adományozzák \ árhely birtokukat s ugyanott számukra kolostort építenek Szűz Mária s mindenszentek tiszteletére. Zsigmond király úgy az alapítólevelet, mint Mária királyné megerősítő privilégiumát újra megerősítette. Csáktornya későbbi tulajdonosai újabb alapítványokkal gazdagították a pálosok kolostorát. Ciliéi Hermann gróf 1420. október 8-án az új kolostor szomszédságában fekvő Senkovec (Silnkoch) nevű jószágot adja nekik, azzal a kikötéssel, hogy hetenként három misét mondjanak; egyet a holtakért, egyet Krisztus Urunk szenvedésének emlékére s egyet Mária tiszteletére. 1467-ben Lamber- ger Frigyes Maskovecz zalamegyei jószágot adja a Csáktornyái pálosoknak. _Adományle- vele magasztalásokkal illeti a pálosokat. Mátyás király ezt az adománylevelei nemcsak megerősítette, de új adomány címén ^Senkovecz és Maskovecz jószágokat örökre a Csáktornyái pálosoknak adományozta. Csáktornya későbbi tulajdonosa, a derék Csáktornyái Ernyest (Ernszt) János, szintén sok jóban részesítette a Máriáról nevezett Csáktornyái kolostort. Udvarbírája, Fadar de Thoron látván a pálosok szegénységét, 1496- ban malmot s halastavat ajándékozott nekik és 40 forintot a malom helyreállítására. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős 1546-ban megszerezvén a Csáktornyái birtokot, a vártól mintegy félórányira fekvő pálosmonostor- nak is kegy ura lett. A Zrínyiek birtoklásától megváltozik a monostornak a neve is. A Zrínyi-család női tagjai között igen gyakori volt az Ilona név. Magának a szigetvári hősnek nővérét is Ilonának hívták. Nincs tehát semmi különös abban, hogy a Zrínyiek a Csáktornyái monostort Szent Ilonáról nevezték el. Egy ideig még a régi elnevezéssel együtt használták az Ilona nevet; később azonban már a Szent Honáról nevezett monostor let) a Csáktornyái pálosmonostornak, a Zrínyiek temetőhelyének a neve. Bár Zrínyi Miklósnak több összeütközése volt a pálosokkal, mégis monostorukat tette a család temetőhelyévé. A legelső három halott Zrínyi első felesége, egyik leánya és fia volt. Szigetvár e1este után Zrínyi Miklós feje is ide került. A dunántúli főurak és a végbeli vitézek hatalmas kíséretével Batthyány Boldizsár vitte a drága szövetekbe takart fejet. Fia, György, márványba vésette édesapja emlékét. Zrínyi Miklós halála után a pálosok nyugodt napokat éltek. Kolostorukat megnagyob- bíttatták, benne szemináriumot rendeztek be. A monostor körül a XVI. század végén pompás kertek terültek el két halastóval. A szigetvári hősnek fiai, György kivételével, korán elhaltak. Ezzel a pálosoknak jó- I ideig semmi bajuk nem volt, de amikor ZríKellemes karácsonyi ünnepeket kívánnak vevőiknek Oláh István hentes és mészáros Galvani Kft. Szalay és Dankovias műbútorasztalos Vörös István fakereskedő Láng Nándor épitési vállalkozó Holczer Jenő bőrkereskedő Németh Józssf Fehérképi csemégehiza Bodey Gyula vendéglős Fangler Gyula csemegekereskedése Haja ató János pék D. Horváth Imre vaskereskedése Horváth István építőmester Kovács Testvérek fttszer- és csemegekereskedéae Németh József tűzifakereskedő Eszéki Kálmán vendéglős Az orosz frontról ezúton kívánok boldog karácsonyi ünnepeket kedves megrendelőimnek és kérem távollétemben továbbra is szives pártfogásukat. erdélyi bél 4 gépipari vállalkozó nyi György protestáns lett, a szenti Lónál monostor lakóira gonddal és búval telt esztend- dők következtek. Nem Zrínyi György, hanem tisztjei fenekedtek a szegény pálosokra s elragadták tőlük Rokkolyán és Szentpéter falujokat, kiforgatták őket egyéb dolgaikból is. A pálosok generális priorja, István mester, személyes kérelmére Rudolf király 1583. szeptember 2-án rendeletét intézett Zrínyi Györgyhöz, aki ekkor tárnokmester, dunántúli generális és kanizsai főkapitány volt és megírta, hogy ne merészeljék a pálosokat háborgatni. Zrínyi György halála után, amint kiskorú fiai felnövekedtek, ismét visszatértek a katolikus vallásra. Az idősebb fiú, György, mint bán szerepelt. A harmincéves háborúban egy huszárezredet vezetett. A közhiedelem szerint a vitéz és nagytehetségű ifjút W allenstein mérgeztette meg s holttestét Pozsonyból vitték Csáktornyára. Fiai, Miklós (a költő) és Péter, kérték a királyt, atyjuk temetésére engedélyezzen 7000 forintot. LJgy- látszik, ez összegnek egyrésze a Csáktornyái templomhoz épített új kápolna költségeire kellett. Zrínyi György és utódai számára teljesen új kápolnát építettek, ott az elhúnytakért hetenként misét mondottak. Eszerint bizonyos, hogy a Zrínyiek 1627-től új kápolnába temetkeztek. S ezt a kápolnát maga a Zrínyicsalád építtette. A pálosok főnöke arra kérte a kiskorú Zrínyi-fiúk gyámját, hogy az említett új kápolna (mauzóleum) javára tennének némi alapítványt. Erre a törvényes gyámok évi száz vödör (urna) bort, Szászadon szőlőt s a Szent Ilona monostor előtt vásártartást engedélyeztek, de csak addig, amíg a két Zrínyi eléri a nagykorúságot. Ebből később ismét zavarok támadtak a pálosok é3 a birtokosok között. Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter nem voltak rosszindulattal a szentilonai pálosok iránt. Mikor a két fivér 1649-ben a birtokfelosztás dolgában megegyezett, kimondták, hogy 6030 forinton kápolnát építenek temetkezési helyül a pálosok szentilonai monostorához, llogy mikor készült el ez a kápolna, nem tudjuk. Zrínyi Miklós végrendeletében meghagyta, hogy őt minden pompa nélkül ebbe a kápolnába temessék. A 'temetés azonban nagy, pompával s még nagyobb részvéttel történt. Ezután zavaros idők következtek. Zrínyi Péter Ijalála után birtokait és ingóságait szétrabolták. Mivel a Csáktornyái várkastély fele is Zrínyi Péteré volt, oda is császári katonaságot vetettek, akik ott mindent feléltek. Sőt betörtek a költő fiának, Ádámnak helyiségébe is, fejszével hasogatván ki az ajtókat. Zrínyi Ádám erre otthagyta Csáktornyát. Bcrbeadta azt. Zrínyi Ádám édesanyja mellé tcmettetto magát. A szentilonai pálosoknak ezer forintot hagyott, hogy édesatyjáért és őseiért misét mondjanak. Nemcsak a pálosok, de a Csáktornyái tisztek jelentései is azt hirdetik, hogy a szentilonai monostor a Zrínyiek kihalása után folyton szegényedett, folyton pusztult. Lipót császár 1692-ben megírta Kamarájának, hogy nagyon kell neki a pénz, azért az összes Zrínyi-birtokokat el kell adni. Ettől kezdődően azután idegenek uralkodtak a Zrínyiek földjén. Az idegen birtokosok természetesen édeskeveset törődtek a Zrínyiek temetőhelyével..
