Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-20 / 287. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 20. Szerb földön nincs talaja a kommunizmusnak Az ószerbiai Petrovác városkában népgyűlést tartottak, amelyen a Szerbiát pártokra szakító kommunizmussal foglalkoztak a szónokok. Az összes felszólalók egyhangúan lelítélték a Szerbiában testvért testvérrel szembeállító kommunizmust és hűségnyilatkozatokat tettek a Nedics-kormány iránt. Ebből az alkalomból a Novo \ reme kifejti. hogy sem a szerb földön, sem a szerb lélekben nincs talaja a kommunizmusnak. A i kommunizmus rendkívül távol áll a szerb paraszt természetétől. A lap egy másik hírben beszámol arról, hogy a kommunista bandákkal vívott harcok már egyre gyérülnek. — o — Befejeződött a Vöröskeresztes ápolónői tanfolyam Szép eredménnyel vizsgáztak a hallgatók FIGYELEM! ‘CÉUl H N N « O M fiS U kJ . H w J < ifl < N* O G N # A N D O ARANY J. U.28. p ÉPÍTKEZÉSI építést VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > ► TELEFON 1-69 SZ. VÁLLALKOZÓ A zalaegerszegi \ öröskereszt fiókegyesület az országos Vöröskereszt központjának felkérésére hathetes önkéntes ápolónői tan- folyamot rendezett. A tanfolyamnak 8 hallgatója volt: Szentgálly Árpádné Zaiaszentmi- hály, Székely Emüné, Laposa Irén, Nagy Mária, Kulcsár Éva, Laureücsik Irén, Bossier Rafael a és Uertelendy Győzőné. A tanfolyam egyideig gyakorlati volt s később elméleti előadások is voltak. A sebészeti tudnivalók előadója Jancsó Benedek dr. kórházigazgató főorvos volt, a belgyógyászati tudnivalókat: pedig Schlemmer József dr. főorvos adta elő. A záróvizsgát ma délelőtt tartották meg a kórház kisműtő termében. A vizsgálaton gróf Hunyadi Józsefné, az Országos Vöröskereszt Egyesület elnöknője elnökölt, akit Czobor Mátyás ny. polgármester, a Vöröskereszt helyi fiókjának elnöke üdvözölt. A vizs1918. november 4-én Barcza László el- i nöklete alatt megalakult a csabrendeki nemzeti tanács, november 24-én a polgárőrség és december 8-án a nemzetőrség. Ez idő alatt a nemzeti tanács tartott üléseket, de fel nem esküdött Károlyinak. 1919. március 21-én kitört a kommunizmus. A megalakult munkástanács vette át a vezetést a járási direktórium irányításával. Tagjai kőműves, szabó, cipész és félrevezetett napszámosok voltak. Elkobozták a fegyvereket, szocializálták a nagybirtokokat, üzleteket, vállalatokat és a takarékpénztárt. Elmozdították állásából az elöljáróságot. Rendelkeztek a tanácsköztársaság nevében. A forradalmi törvényszékre idéztetnek és állíttatnak elő egyes lakosokat. Gazdasági terményeket és készpénzt tulajdonítanak el »minden a mienk« jelszóval. Elkobozták az iparoskor felszerelését, a községházáról a volt katonai kórház gát a két orvoselőadó vezette le. A hallgatók válasza a kérdésekre gyorsan átgondolt, szakszerű és olyan szabatos volt, hogy nehéz volna kiválasztani közülük a legjobbat. Vizsga után Laposa íren köszöntötte lel az önkéntes ápolónők nevében az elnöknőt. Majd köszönetét mondott az előadóknak s Czobor Mátyásnak a tanfolyam megrendezéséért. Végül a hallgatók nevében szorgalmas működést ígért a közjóért. Ezután Czobor Mátyás az 1939. évi II. te. értelmében az új ápolónőktől kivette az esküt, az elnöknő pedig kiosztotta a bizonyítványokat és a vöröskereszt ápolónői jelvényeket. Az új ápolónők kijelentették, hogy a haza javára a Vöröskereszt hívására az ország érdekében bármely városban és faluban hajlandók szolgálatot teljesíteni, nemcsak a lakóhelyükön. — o — felszerelését, az ágyneműket, fehérneműket ellopták és szétosztották egymás között. A sok zaklatás, a törvényes rend megsemmisítése,, a vallási gyakorlat megakadályozása és a hazafias érzés hozta össze azt a pár nemeslelkű hazafit Barcza László dr. és Radovich László h. plébános vezetése alatt a törvényes rend visszaállítására. Május 5-én, megbeszélés szerint. Kustos Kálmán vezetése alatt megjelentek a községházán és felszólították a direktórium tagjait távozásra, akik erre elmenekültek. Letépték a vörös zászlót, letépték a vörös propagandaplakátokat, Erdős Márton Márkus főuszító, zsidó népbiztos rendeletéit és a községházára kitűzték a fehér lobogót. Az elmenekült direktórium még aznap a sümegi járási direktóriummal visszatért és igyekezett megnyugtatni a lakosságot, ami azonban nem sikerült. Másnap, Radovich László r. k. káplán elmenekülése reggelén, Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. 6- án, egy század vörös katona, gépfegyverekkel felszerelve szállta meg: a községiét, r'i o o' Sándor nevű vasmunkás vezetésével mint politikai megbízottal, Árvái zalaegerszegi ku- cséber és Dani nevű cigány terroristával. A fehér ellenforradalmárokat letartóztatták és 7- éu reggel Zalaegerszegre, a forradalmi törvényszékre beszállították. Onnét Budapestre, a Markó-utcai fogházba, ahol már darócba öltöztették őket. Kihal Igatá suk után Kohn- Kerekes vádbiztos közbejöttével dr. Barcza Lászlót, Kustos Kálmánt és 1 legyi Györgyöt golyó általi halálra, a többieket pedig 5—20 évig terjedő fegyházra ítélték. A három halálraítélt büntetését Kun Béla életfogytig tartó fegyházra, a többiekét pedig készpénzben fizetendő pénzbüntetésre változtatta át. Ez alatt a szomszédos Gógánfára menekült Műi- zel József brassói apát, aki mint helyettes plébános került ide. Ez az áldott emiékű főpap nyújtott lelki vigaszt a csabrendeki éknek. Hogy ki volt Meizel József, azt csak azok tudják kellőképen méltányolni, akiknek hozzátartozóit a vörös terroristák elhurcolták. A sok nélkülözés, szenvedés és örökös rettegés után a megváltás órája közeledett 1919. augusztus 7-én, amikor megjött a hivatalos értesítés a kommun bukásáról. A fehér ellenforradalmárok kiszabadultak a Markói utcai fogházból és a képviselőtestület nagy lelkesedéssel Kustos Kálmánt községi bírónak, Hegyi Györgyöt helyettes községi bírónak, Csemba Istvánt, Kovács Józsefet, Hóti Sándort és Sipőcz Károlyt községi esküdteknek választotta. A megszervezett nemzetőrség tetartóz- tattá az elbújt, vagy megszökött kommunistákat, akiket a zalaegerszegi kir. ügyészségnek adtak át. Az augusztus 15-i képviselőtestületi gyűlésen Meizel József indítványára Barcza László dr., Kustos Kálmán, Hegyi György, 1 legyi Sándor, Hegyi Károly, Persails Sándor, Borsa its József, Adorján József, Hóti Sándor, Sipőcz Károly, Csemba István, Födő Mihály, Nyirő János, Kovács Mihály és Zelenka Mihály fehér ellenforradalmároknak hazafias, becsületes magatartásukért köszönetét szavazott,, Az ezeréves Gsabrendek története
