Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-08 / 229. szám
1941. október 8. SZERDA. Megjelenik Hétköznaponként üeiuian. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. P O L 1T í iv A i NAP I JL A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC i Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F» Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Nemreg a Szentatya kihallgatáson foga dott 450 új házaspárt. Üdvözlő szavaiban ki tért a szülői hivatás egyik legkényesebb pro blémájára, a gyermeknevelésre. Megemlítette, hogy a mai idők apái és anyái mennyit siránkoznak azon, hogy gyermekeiket nem lehet engedelmességre szoktatni, szeszélyesek, felületesek, könnyelműek, nem hallgatnak a jó szóra. Majd ezt a — sokszor elhanyagolt, vagy felelőtlenül elnagyolt — erkölcsi alapelvet tette szóvá: »Az ifjú házsapárok előtt jogosan beszélhetünk az apai és anyai tekintélyről. A tekintély azonban gyakorlatilag nemcsak attól függ, miként engedelmeskednek a gyermekek, hanem igen nagy mértékben at£ól is, hogyan parancsolnak a szülők. Mert más doing a tekintélyadta jog, más a parancsolás <és más az a belső erkölcsi erő, amely eleven és valódi tekintélyt kölcsönöz.« Aki észrevette, vagy talán meg is élte azt a lelki törést, amely a mai fiatal és idősebb nemzedék parancsolási, illetve engedel- mességi viszonyában bekövetkezett és aki ennek a szakadásnak okait komolyan kereste, nem vonulhat vissza rideg egyoldalúsággal, megállapítván azt, hogy: »hiába, a mai ifjúságnak nem kell a tekintély-tisztelet.« Mert a tekintély elismerés, amely lélektani természetszerűséggel — tehát mindig és mindenütt meghajtja a korban és bölcseségben éretlenebb fiatalabb generáció fejét a mégiscsak érettebb idősebbek előtt, az ifjúság legnagyobb részéből nem veszett ki, csak — és ezen lehet siránkozni és örülni is! — máskép »fogalmazza« és más motívumokból szövi a tekintélyt. Jól tudom, kétélű és kényes és annyira komoly kijelentést tettem, hogy könnyelműen el nem futhatok mellette. Már csak azért sem, mert az idézett pápai szavak is ezt a gondolatot érintik. Három szempontra hivatkozom: a) A mai fiatalság lélektani arculata a korábbi időkhöz képest előbb mutatta az érettség, a reális életeszmé- let, a »nyitottszemííség« vonásait,, mint akár egy emberöltővel ezelőtt. Nem hiába mondják az idősebbek, hogy »a kis iskolás gyermekek többet tudnak már, mint mi...« Az ifjúság lelkének ez az időelőtti kiformálódása köszönhető a mai merőc) Mindebből következik a felelősségben élő emberektől ismételgetett tétel: »Könnyebb engedelmeskedni, mint jól parancsolni«. Az engedelmességben, amely viszonosságot tételez fel alattvaló és felettese között^ súlyosabb feladat hárul a parancsolom, mint az engedelmeskedőre. Mert Isten akaratát az önkényességtől, a megfontoltságot a hirtelenségtől, a természetfeletti és örök célokat keresni a legapróbb intézkedésben, elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől (kiáltó hiányokat mutat ezen a téren a bürokratikus túltengés, amely manapság fojt és fullaszt!) és mindezt alkalmazni az idők feladataihoz és eszközeihez, azután szem előtt tartva az engedel- meskedőnek egyéni hajlamait, adottságait, böl- cseséggel, példával »elöljáróvá« lenni: óriási feladat! Pedig, ha akarjuk, ha nem, a jó engedelmességet a jó parancsolás váltja ki! Sajnos, az engedelmesség tiszta fogalmát rendesen csak egyoldalúan értelmezik és nem így: »a törvényes feljebbvalónak akaratát el kell fogadnunk, amennyiben ezek Isten helyettesei« . Remélhető, hogy a sok látszat tekintély leromlása az igazi tekintély épülésére szolgál! A 29. Országos Katolikus Nagy gyűlés második nyilvános gyűlésén Cziffra Kálmán bihari főispán Szent László királyról, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát a 700 évvel ezelőtt az országon átviharzott szörnyű csapásról, a tatárjárásról, P. Bőle Kornél szent- domonkosrendi atya Árpádházi Boldog Margitról emlékezett meg. Kaposváry György dr. Kaposvár polgármestere, a Rerum Novarum- mal foglalkozott és kifejtette, hogy a Rerum Novarum és XIÍ. Plus pápának ezzel kapcsolatos idei pünkösdi szózatának hatása nálunk már tettekben ij> mutatkozik. Az előadások után díszgyűlések voltak. A Nagygyűlés nyilvános záróülésén, kedden délután 5 órakor a székesfővárosi Vigadóban Tóth László, a Nemzeti Újság fő- szerkesztője, »Szellem és katolicizmus ma* címmel tartott előadást, Mihalovics Zsigmond pápai preTátus, az A. C. országos igazgatója, »A katolikus hívő az idő viharában« címmel, Szokolay Leó székesfővárosi árvaszéki elnök »Családvédelem« címmel értekezett. A záróbeszédet 1 Serédi Jusztínián dr. bíboros, Magyarország hercegprímása mondta. Este 7 órakor könyörgő gyertyáskörme- net volt Zichy Gyula gróf Kalocsa-bácsi érsek vezetésével a magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Vigadótól a Szentgellérthegyi Sziklatemplomig. A Sziklatemplomnál Dudás Miklós hajdudorogdi püspök mondott szentbeszédet. Este 8 órakor előadást rendezett az A. C. tanácstermében a Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete. Este 8-tól 9-ig engesztelő és hálaadó szentóra volt az örökimádás templomban. A szentórát Halász Pál püspöki tanácsos, egyházmegyei A. C. igazgató vezette. ben realisztikus életszemléletnek, amelyet pedagógiánk, nevelésünk, szórakozásaink, köz- művelődésünk, utcáink és otthonaink sok tekintetben természetellenes berendezése sugall! És köszönhető az ifjú és idős nemzedekelí egyaránt sújtó tülekedésnek és a komollyá- tevő világfordulatnak, amelyet az ifjúság is lát és aprajában-nagyjában át is szenved. S mindéhez vegyük hozzá a fiatalságnak lobbanó és nem annyira könnyelműen, mint inkább őszintén (báx legtöbbször tudatlanul) hevülő lendületét új eszmék felé, amelyek! talán értéktelenek, de mert képviselőik »imponáló« eréllyel lépnek fel, az örök értékek imponáló képviselete pedig — mi tagadás — igen ritka: és akkor megértjük, hogy a mai függetlenségre szoktatott ifjúságot milyen tekintély tudja térdre kényszeríteni! b) A jelenlegi tekintélyi rendszer, akárhogy is abroncsolják, színezik, kötözik — meglazult. Hóman Bálint nyilatkozata egy olasz újságban Ä Tribuna különtudósítóia Hóman Bálint kultuszminiszterrel hosszabb beszelgetest folytatott. — A magyar kultúra — mondotta a kultuszminiszter — sok évszázad óta tevékeny részese a latin és germán kulturközös- ségnek és így a magyar kultúra céljai és törekvései mindig egyvonalon haladtak az olasz és a német művelődéssel. Amióta Magyarországon leküzdötték a kommunizmust es az anyagias életszemleletet, azóta a keresztény nemzeti és spirituális életszemlélet lett irányadó. Ma a magyar ifjúságot^ az iskolákban sokkal magasabb erkölcsi érzékre és mélyebb nemzeti érzésre nevelik. A magyar ifjúság természetesen a legnagyobb figyelemmel kíséri a politikai eseményeket, amelyek nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát érdeklik, de minthogy az iskola a komoly tanulmányok helye, az ifjaknak távol kell tartaniok magukat a napi politikától. A miniszter a tudósító kérdésére kitért a numerus claususra és kijelentette: az a törekvés, hogy a jövőben teljesen szétválasz- szák az iskolában az árja-elemet a zsidóktól. Végül kijelentette: büszke arra, hogy a Dúcét megismerhette és meggyőződhetett arról, hogy az olasz nemzet vezére a világtörténelem egyik legnagyobb alakja. flfliéHlmisses tekSntéivtisztelet ? I Majdnem inkább erre illik rá a pannonhalmi kolostor egyik képén olvasható felírat: »Lihertati periit!« — mint az ifjúságunk viselkedésére. Előbb bomlott meg a tekintély és csak azután f ogy ott el a tekintély tisztelet. J Ezt a megállapítást el lehet disputáim, de a mai ifjúság lelkületét meghamisítani nem lehet: ha reális életszemléletével a tekintélyt erkölcsi kiválóságon látja átsugározni esnem a m^erő hivatali vagy szerzett f elsőbbség kényszeréből, esetleg díszekből, szép ruhából, »úri« kényelemből méltóságteljesen előlépni, — mondom — ha a mai ifjúság így fogja megismerni a tekintélyt; akkor fog is lelke szerint tekintélyt respektálni! Különben kelepcébe szoríthatják, a dresszúra vasigáját is a nyakába akaszthatják, de a szíve szerint engedelmeskedni nem tud. És még valamit. Ha az ifjúságban nem nevelődik kicsi korától kezdve az örök értekek kegyeletes tisztelete és az utca, iskola, munka, otthon kitépdesi ezt a gyengéd’ erényt, akkor minden vádaskodás nélkül nyugodjunk bele abba, hogy sok fiatal lélek félrfdníri íi teícintólvt. Befejeződött a Katolikus Nagygyűlés
