Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-06 / 276. szám
ZALAMEGYEI (JJSÄG 1941. december 6. vásároljon most míg a készlet tart Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon i 170. diadalra. Szinte azt mondhatnék: most születik meg az új kor hősi nép-eposza! Rájött a politikus éppen úgy, mint az ál- lamvezetés, a művészet éppen úgy, mint az irodalom arra az igazságra, hogy a föl nem emelt társadalmi rétegek fékező erők és nem előmozdító erők a nemzet élet-halál harcában és annak megnyilvánulásaiban. Re kell vezetni a népet a jogok teljességébe, ha azt akarjuk, hogy a kötelességek teljességéből is kivegye részét. Olvassuk azt is, hogy a kulturház fölavatásakor Lehoczky Béla kántortanító átadta a műkedvelő előadások jövedelméből szerzett új rádiót a Gazdakörnek. Beszédében rámutatott Lehoczky arra, mit alkotott Hosztót nem is olyan nagy idő alatt. Uj iskola tanítói lakással, templomrenoválás, két harang, új orgona es a most épült Kulturház hirdeti a kis község élniakarását. Köszönjük neked, Hosztót, hogy megmutattad: mit tud alkotni a magyar nép önerejéből, ha van vezetője, akiben bízik és akire hallgat. Köszönjük neked, Hosztót, hogy bizonyságát adtad: a magyarban is él a közösségi érzés, csak legyen, aki erre ráeszmélted. A magyar nép teremtő erejéről tettél tanúságot Hosztót község! Megmutattad, hogy Széchenyi tanítását nemcsak hirdeted, hanem meg is valósítod. Nagy dolgot tettél, Hosztót! Egy egész országnak útat mutattál: így kell tenni, így kell cselekedni, így kell a magyar fajtát és a magyar hazát szeretni. Te nem szájjal voltál hazafi, te nem álmodozással és tervezgetésekkel voltál az új terv új magyarja! Köszönjük neked, Hosztót, hogy jogossá tetted reménységünket: nem veszhet el ez a föld, mert nemcsak az isteni Gondviselés oltalmazza, hanem fiai a munka, a közösségi munka építő hősei és áldozatos héroszai. Adja Isten, hogy Hosztót példáját ne csak egy-egy község népe kövesse, hanem az egész magyarság. így lesz majd valóság a reménykedő bizakodás: Magyarország nem volt, hanem lesz! Huhn Gyula. Másodszor is elitélték árdrágításért ~ A zalaegerszegi kir. törvényszék Bizsók Károly, zalaegerszegi cipészmeslert 6 hónapi börtönre és 3 évi jogvesztésre ítélte, továbbá egyévre eltiltotta iparának gyakorlásától és kötelezte az ítéletnek hírlapi és üzletében hirdető- táblán való közzétételére, mert két zalaegerszegi egyénnek rossztalpu, avult cipőket adott el újak gyanánt, az újakra megállapított áron felül. Azóta újabb följelentések érkeztek Bizsók ellen azon a címen, hogy október 24-én és 31-én kilenc falusi egyénnek bár jóminőségü bakkan- csokat adott el, de a maximális 42 pengős ár helyett 52 pengős áron. A bíróság az első Ítélettel azonos Ítéletet hozottj de egy év helyett két évre tiltotta el iparának gyakorlásától. Egyik Ítélet sem jogerős* ' — o — Szociális munka Erdélyben Csonka-Magyarország több mint két évtizedes trianoni életét a szociális gondolat homlokterébe nyomulása jellemezte. Egymásután létesültek különböző hatalmas társadalombiztosító intézetek, amelyek az ország korlátozott anyagi lehetőségei mellett fokozatosan terjesztették ki a szociális gondozás körét a lakosság egyre szélesebb rétegeire. Amikor a keleti országrészek visszatértek, az illetékes körök egyik legelső és legfontosabb föladata az volt, hogy azt a tátongó különbséget, amelyik az anyaország és Erdély szociális intézményei között Erdély hátrányára fönnállottak, a lehetőséghez képest megszün*essék. Mindenekelőtt tovább fejlesztették a már meglévő erdélyi szociális intézményeket, csökkentették az ottani magasabb járulékokat és növelték a juttatások mértékét, a kórházakat modernizálták, a Zöldkeresztes Ápoló- és Védőnőképző Intézet működését Erdélyre is kiterjesztették és a különböző társadalombiztosító intézetek, a Családvédelmi Alap és az Anya- és Csecsemővédő Intézet tevékenységi körébe Erdélyt is bevonták. A Zöldkeresztes Intézet Kolozsvárott kezdte meg hároméves tanfolyamát, az intézet azonban nemcsak oktat, hanem gyakorlati segítséget is ad. "^gv egy év leforgása alatt 63 ezer pengőt fordított a szegények ingyentejakciójára és 17.600 kg cukrot osztott ki a rászorulók között. A Családvédelmi Alap egy- esztendős munkatervében 5000 kilakás építése szerepel, Marosvásárhelyt pedig a közjóléti szövetkezet 120 kislakás építését határozta el. A megkezdett munkát egyebek között az erdélyi nyereménykölesönből folytatják tovább, a közönség tehát, amely most oly tömegesen vásárolja a kötvényeket, egyúttal részesévé válik a nagyszabású erdélyi szociális munkának. Az ezeréves Gsabrendek .története ín. A Dunántúlon, így Csabrendeken is, nemsokára létrejött az örök váltságot illetőleg a földesúrak és a jobbágyság közt az egyezség, de az állapotok 1848-ig nem változtak meg. A zsidóság helyzete javult, jobb volt, mint a jobbágyságé. Az 1840-es években a közbiztonsági állapotok nagyon megromlottak, ennek oka egy részben az abszolutizmus is volt. A Bakony tele volt szegénylegényekkel, rabló bandákkal, akik nemcsak az utasokat támadták meg és rabolták ki, hanem bemerészkedtek a városokba és a falvakba is. Leghíresebb vezérük Sobri Jóska volt, aki betört a rendeld nemesi kúriákba, ő rabolta ki Weltner nagykereskedőt is bandájával. Azt tartotta róla a néphit, hogy a golyó nem fogja és hogy úri családból való. Pedig kanászgyerek volt és később úgy lőtték agyon. Volt a környéken több haramia is,; akiket, mert statárium volt ellenük, részint Zalaegerszegen, részint itt Csabrendeken az úgynevezett Akasztófadombon végezték ki. Az utolsó rablóvezér 1881. évben Savanyu Józsi volt. Bandájának egyik tagjai Bogyay Antal csabrendeki földesurat és sümegi szolsabirót lelőtte. Az erdőben ma is látható rejtekhelyük, ahol kőből készítettek maguknak asztalt és padokat. Az 1848. esztendőben a bécsi kamarilla tanácsára Jellasics horvát bán betört a Muraközbe és az ellene való1 intézkedés megtételére megalakulnak a vármegyében a honvédelmi bizottmányok, amelyek tagjai Csabrendek- ről Osterhuber György és Bogyay György, akik a nemzetőrség megszervezésében nagy tevékenységet fejtettek ki. Csány László csabrendeki társaival emberfölötti munkát fejtett ki. Megszervezte a nemzetőrséget, leküldték a déli szélre a haza védelmére. Az első fölhivás- ra a csabrendekiek is beállottak a nemzetőrségbe, sőt még az asszonyok is a hon védelmére katonát fogadtak föl, így özv. Bogyay Ignácné csabrendeki földbirtokos Sebalek Ee- renc asztalos legényt fogadta meg havi harminc forintért. Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Keszthely után Csabrendek állította ki a legtöbb katonát a vármegyében. Az 1848—49.-i szabadságharc alatt részt- vettek a csabrendekiek nemcsak a zalai 9., 47. és 56. zászlóaljban, hanem harcoltak más katonai alakulatokban is. Ott voltak a pákozdi, később a kápolnai, isaszegi stb. csatákban.: Ott harcoltak Budavár visszafoglalásánál és Komáromnál. A rendeld nemesség $ közül is sokan résztvettek a szabadságharcokban, így a két Bogyay, Kálmán alhadnagy, József, mint az 56. zászlóalj főhadnagya, Hatcky Kálmán hadnagy, Gjfka Jenő őrnagy. De végigharcolta az egész szabadságharcot Osterhuber Péter tüzérkapitány, aki Klapka alatt szolgált és részt- vett Komárom várának megerősítésében és védelmében. Az 1854—56. években Csabrendeken is megtörtént az úrbéri tagosítás, mely telekköny- vileg csak az 1866. évben vitetett keresztül. A birtokviszonyok a birtokrészek fölosztásakor a következők voltak: Mihálovies-család telkes jobbágya 76. zsellérje 21, összesen 97: Osterhuber György telkes jobbágya 13, zsellérje 15, összesen 28: Bogyay EDISON MOZI ! Szombaton 5,7, és 9 órakor 1 Vasárnap 3,5, 7 és 9 „ Péger Antal felejthetetlen alakítása Hétfőn 3, 5, 7 és 9 órakor Kedden 5, 7 és 9 órakor A sárga rózsa Jókai Mér elbájolóan szép kis regénye a pusztáról 10 felvonásban. Főszereplők: SzSrényi Éva Greguss Zoltán Naponta as első előadás olcsó helyáru
