Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-06 / 276. szám

ZALAMEGYEI (JJSÄG 1941. december 6. vásároljon most míg a készlet tart Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon i 170. diadalra. Szinte azt mondhatnék: most szüle­tik meg az új kor hősi nép-eposza! Rájött a politikus éppen úgy, mint az ál- lamvezetés, a művészet éppen úgy, mint az irodalom arra az igazságra, hogy a föl nem emelt társadalmi rétegek fékező erők és nem előmozdító erők a nemzet élet-halál harcában és annak megnyilvánulásaiban. Re kell vezetni a népet a jogok teljessé­gébe, ha azt akarjuk, hogy a kötelességek tel­jességéből is kivegye részét. Olvassuk azt is, hogy a kulturház fölava­tásakor Lehoczky Béla kántortanító átadta a műkedvelő előadások jövedelméből szerzett új rádiót a Gazdakörnek. Beszédében rámutatott Lehoczky arra, mit alkotott Hosztót nem is olyan nagy idő alatt. Uj iskola tanítói lakás­sal, templomrenoválás, két harang, új orgona es a most épült Kulturház hirdeti a kis köz­ség élniakarását. Köszönjük neked, Hosztót, hogy megmu­tattad: mit tud alkotni a magyar nép önere­jéből, ha van vezetője, akiben bízik és akire hallgat. Köszönjük neked, Hosztót, hogy bizony­ságát adtad: a magyarban is él a közösségi érzés, csak legyen, aki erre ráeszmélted. A magyar nép teremtő erejéről tettél ta­núságot Hosztót község! Megmutattad, hogy Széchenyi tanítását nemcsak hirdeted, hanem meg is valósítod. Nagy dolgot tettél, Hosztót! Egy egész országnak útat mutattál: így kell tenni, így kell cselekedni, így kell a ma­gyar fajtát és a magyar hazát szeretni. Te nem szájjal voltál hazafi, te nem ál­modozással és tervezgetésekkel voltál az új terv új magyarja! Köszönjük neked, Hosztót, hogy jogossá tetted reménységünket: nem veszhet el ez a föld, mert nemcsak az isteni Gondviselés ol­talmazza, hanem fiai a munka, a közösségi munka építő hősei és áldozatos héroszai. Adja Isten, hogy Hosztót példáját ne csak egy-egy község népe kövesse, hanem az egész magyarság. így lesz majd valóság a reménykedő bi­zakodás: Magyarország nem volt, hanem lesz! Huhn Gyula. Másodszor is elitélték árdrágításért ~ A zalaegerszegi kir. törvényszék Bizsók Ká­roly, zalaegerszegi cipészmeslert 6 hónapi börtönre és 3 évi jogvesztésre ítélte, továbbá egyévre eltiltotta iparának gyakorlásától és kö­telezte az ítéletnek hírlapi és üzletében hirdető- táblán való közzétételére, mert két zalaegerszegi egyénnek rossztalpu, avult cipőket adott el újak gyanánt, az újakra megállapított áron felül. Azóta újabb följelentések érkeztek Bizsók ellen azon a címen, hogy október 24-én és 31-én kilenc falusi egyénnek bár jóminőségü bakkan- csokat adott el, de a maximális 42 pengős ár helyett 52 pengős áron. A bíróság az első Ítélettel azonos Ítéletet hozottj de egy év helyett két évre tiltotta el iparának gyakorlásától. Egyik Ítélet sem jogerős* ' — o — Szociális munka Erdélyben Csonka-Magyarország több mint két év­tizedes trianoni életét a szociális gondolat homlokterébe nyomulása jellemezte. Egymás­után létesültek különböző hatalmas társada­lombiztosító intézetek, amelyek az ország kor­látozott anyagi lehetőségei mellett fokozatosan terjesztették ki a szociális gondozás körét a lakosság egyre szélesebb rétegeire. Amikor a keleti országrészek visszatértek, az illetékes körök egyik legelső és legfontosabb föladata az volt, hogy azt a tátongó különb­séget, amelyik az anyaország és Erdély szo­ciális intézményei között Erdély hátrányára fönnállottak, a lehetőséghez képest megszün*es­sék. Mindenekelőtt tovább fejlesztették a már meglévő erdélyi szociális intézményeket, csök­kentették az ottani magasabb járulékokat és növelték a juttatások mértékét, a kórházakat modernizálták, a Zöldkeresztes Ápoló- és Vé­dőnőképző Intézet működését Erdélyre is ki­terjesztették és a különböző társadalombizto­sító intézetek, a Családvédelmi Alap és az Anya- és Csecsemővédő Intézet tevékenységi körébe Erdélyt is bevonták. A Zöldkeresztes Intézet Kolozsvárott kezd­te meg hároméves tanfolyamát, az intézet azonban nemcsak oktat, hanem gyakorlati se­gítséget is ad. "^gv egy év leforgása alatt 63 ezer pengőt fordított a szegények ingyentej­akciójára és 17.600 kg cukrot osztott ki a rászorulók között. A Családvédelmi Alap egy- esztendős munkatervében 5000 kilakás építése szerepel, Marosvásárhelyt pedig a közjóléti szövetkezet 120 kislakás építését határozta el. A megkezdett munkát egyebek között az erdélyi nyereménykölesönből folytatják tovább, a közönség tehát, amely most oly tömegesen vásárolja a kötvényeket, egyúttal részesévé vá­lik a nagyszabású erdélyi szociális munkának. Az ezeréves Gsabrendek .története ín. A Dunántúlon, így Csabrendeken is, nem­sokára létrejött az örök váltságot illetőleg a földesúrak és a jobbágyság közt az egyezség, de az állapotok 1848-ig nem változtak meg. A zsidóság helyzete javult, jobb volt, mint a jobbágyságé. Az 1840-es években a közbiz­tonsági állapotok nagyon megromlottak, en­nek oka egy részben az abszolutizmus is volt. A Bakony tele volt szegénylegényekkel, rabló bandákkal, akik nemcsak az utasokat támad­ták meg és rabolták ki, hanem bemerészked­tek a városokba és a falvakba is. Leghíresebb vezérük Sobri Jóska volt, aki betört a ren­deld nemesi kúriákba, ő rabolta ki Weltner nagykereskedőt is bandájával. Azt tartotta róla a néphit, hogy a golyó nem fogja és hogy úri családból való. Pedig kanászgyerek volt és később úgy lőtték agyon. Volt a kör­nyéken több haramia is,; akiket, mert statá­rium volt ellenük, részint Zalaegerszegen, ré­szint itt Csabrendeken az úgynevezett Akasztó­fadombon végezték ki. Az utolsó rablóvezér 1881. évben Savanyu Józsi volt. Bandájának egyik tagjai Bogyay Antal csabrendeki földes­urat és sümegi szolsabirót lelőtte. Az erdőben ma is látható rejtekhelyük, ahol kőből készí­tettek maguknak asztalt és padokat. Az 1848. esztendőben a bécsi kamarilla tanácsára Jellasics horvát bán betört a Mura­közbe és az ellene való1 intézkedés megtéte­lére megalakulnak a vármegyében a honvédel­mi bizottmányok, amelyek tagjai Csabrendek- ről Osterhuber György és Bogyay György, akik a nemzetőrség megszervezésében nagy tevé­kenységet fejtettek ki. Csány László csabren­deki társaival emberfölötti munkát fejtett ki. Megszervezte a nemzetőrséget, leküldték a déli szélre a haza védelmére. Az első fölhivás- ra a csabrendekiek is beállottak a nemzet­őrségbe, sőt még az asszonyok is a hon védel­mére katonát fogadtak föl, így özv. Bogyay Ignácné csabrendeki földbirtokos Sebalek Ee- renc asztalos legényt fogadta meg havi har­minc forintért. Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Keszthely után Csabrendek állította ki a legtöbb kato­nát a vármegyében. Az 1848—49.-i szabadságharc alatt részt- vettek a csabrendekiek nemcsak a zalai 9., 47. és 56. zászlóaljban, hanem harcoltak más katonai alakulatokban is. Ott voltak a pákozdi, később a kápolnai, isaszegi stb. csatákban.: Ott harcoltak Budavár visszafoglalásánál és Komáromnál. A rendeld nemesség $ közül is sokan résztvettek a szabadságharcokban, így a két Bogyay, Kálmán alhadnagy, József, mint az 56. zászlóalj főhadnagya, Hatcky Kálmán hadnagy, Gjfka Jenő őrnagy. De végigharcolta az egész szabadságharcot Osterhuber Péter tü­zérkapitány, aki Klapka alatt szolgált és részt- vett Komárom várának megerősítésében és védelmében. Az 1854—56. években Csabrendeken is megtörtént az úrbéri tagosítás, mely telekköny- vileg csak az 1866. évben vitetett keresztül. A birtokviszonyok a birtokrészek fölosztása­kor a következők voltak: Mihálovies-család telkes jobbágya 76. zsellérje 21, összesen 97: Osterhuber György telkes job­bágya 13, zsellérje 15, összesen 28: Bogyay EDISON MOZI ! Szombaton 5,7, és 9 órakor 1 Vasárnap 3,5, 7 és 9 „ Péger Antal felejthetetlen alakítása Hétfőn 3, 5, 7 és 9 órakor Kedden 5, 7 és 9 órakor A sárga rózsa Jókai Mér elbájolóan szép kis re­génye a pusztáról 10 felvonásban. Főszereplők: SzSrényi Éva Greguss Zoltán Naponta as első előadás olcsó helyáru

Next

/
Oldalképek
Tartalom