Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-06 / 276. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 6. Az első magyarok Amerikában Hát bizony már a névben is ott vagyunk. Mert hiszen a mi liliomos királyfink, Szent Imre neve után kapta a nevét. Vespuccinak, laki először ismertette Írásaiban az új föld­i-észt, ugyanis Amerigo, azaz Imre volt a ke­resztneve. Az ő keresztnevéből alkottak az új földrésznek nevet. A magyarok eléggé el is árasztották. Kez­dettől kezdve. A XIX. század dereka óta pe­dig egyre többen keresték jobb sorsukat az új hazában. Az 1860-as években végrehajtott ta­gosítás, amely ha nem is marta ki a magyar parasztot a földbirtokból, de jóval keveseb­bet juttatott neki, mint amennyire szüksége lett volna. Szóval ez a rosszul lebonyolított földreform tág kapukat nyitott a kivándorlás­nak. Sőt nemcsak tág kapukat nyitott, hanem majdnem kiüldözte a magyar parasztot az év­századok óta megszállva tartott falujából. — Csak az én falumból, e híres földreform után, harminc esztendő alatt 403 ember vándorolt el a 787 lakóból, ki Slavoniába, ki Ameri­kába. Ugye, milyen szép percent!? Nemdebár? Na mármost olvasom, hogy kint az Új­világban nem kevesebb, mint 700 ezer ma­gyar él. Hát bizony, nem tagadom, igen fái, hogy ez a 700 ezer magyar itthon nem talál­hatott megélhetést. Mert ugyebár ezek túlnyo­mó része azért hajózott át.. . És — csodálatos, hogy akik itthon semmire, vagy nem nagyon sokra vitték, ott az Újvilágban milyen szé­pen boldogulnak! Pedig ha ügyetlen emberek volnának, odaát sem sokra vitték volna. Mégis ahány csak kint járt az Újvilágban s aztán hazajött, hozott magával annyit haza, hogy itthon néhány holdacska földet vehetett. Holott addig itthon semmire se tudott menni! De tulajdonképpen nem ezekről akartam beszélni! Hanem azokról! a magyarokról, akik e Hazából elsőnek jutottak el az Újvilágba. Bizony régen, nagyon régen volt. Egyenesen a. X\ . század végén, tehát úgy 445 évvel ezelőtt, amikor magyar ember, helyésebben magyar- emberek Amerika földjére léptek. Mert töb­ben voltak. Egyszerre 14 magyar kötött ki az akkor még, nem is Amerikának, hanem Nyugat-Indiának nevezett Újvilág partjain. Mikor ugyanis Izabella spanyol királyné meghallotta Kolumbus tó ^ hpgy az Újvilágban ugyan sok ember él, de, a keresztény vallás ismeretlen előttük, mindjárt hithirdetőket kért és küldött a pogány indiánok tanítására. És . .. ezek a hithirdetők a Portugáliában lévő hires satubali kolostorból indultak el. A satubali kolostort pedig éppen pár évvel azelőtt ala­pították és népesítették be magyar pálosok. Azaz mind magyarok voltak. No már most az első hithirdetők ebből a magyar gárdából ke­rültek ki. Mindjárt először 14-en mentek ki az indiánok térítésére. Tizennégy szép szál magyar pálos barát! Azután pedig még töb­ben is. Az első amerikai hithirdetőket tehát mi, magyarok adtuk. Ez a 15—20 magyar nem is tért többé vissza soha a szép Magyarországba. Mindnyá­jan ott haltak vértanúhalált az indiánok között Testük ki tudja merre nyugszik', haj, de még az emléküket is befödte a por .. . Nagyon, magyar sorshoz illően — szörnyen... Még a nevüket is elfelejtette a hálátlan Vegyünk ^^^^^^^erdélyi nyerem énykötvény t még ha nem is nyerne, pénzét 4°/o ka­mattal visszakapja ! mellett .a társadalom megértő erkölcsi és anya­gi támogatása is szükséges. Ezért a 20 éves évforduló alkalmából a Zalaegerszegi Levente Egyesület vezetősége azzal a kéréssel fordul a város mindkétnembeli hazafias polgáraihoz, hogy lépjenek be minél nagyobb számban az egyesület tagjai sorába. Az alapszabályok könnyen lehetővé teszik az egyesület támogatását, mert tag lehet minden férfi- vagy nőnembeli feddhetetlen előéletű ma­gyar állampolgár. (Zsidófaju nem.) A tagság oly csekély anyagi áldozatra kötelez, amelyet még a szerényebb anyagi viszonyok között élő jó hazafiak is könnyen vállalhatnak, mert a pártoló tag tagsági dija évi 2 P. Alapitó tag lehet az, aki egyszersmindenkorra 30 P-t vagy ennél nagyobb összeget, avagy tiz éven át évi 5 P-t bocsát az egyesület rendelkezésére. Be­lépési nyilatkozattal és felvilágositájókkal kész­séggel szolgálnak a levente oktatók és az egyesület tagjai. A Levente Egyesület vezetősége reméli, hogy a város hazafias társadalma eleget tesz kérő szavának és megértő támogatásával az egye­sületi élet olyan fokra emelkedhetik, ami mél­tán elvárható a megye székhelyén. — o — A Zalaegerszegi Hölgykongregáció Támogassuk a Levente Egyesületet December 31 én lesz húsz éve annak, hogy a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvény cikket kihirdették Ez alatt a húsz év alatt sok minden történt. Többek között kibontakozott a leventeintézmény és leküzdve a kezdeti nehéz ségeket és akadályokat, elérte fejlettségének mai fokát. Felszabadult Hazánk a trianoni bilincsek fojtogató szorítása aló), ami jórészően a leven - temunkának köszönhető. Vitéz Kudriczy István vk. ezredes, a leventék országos parancsnoka a húszéves évforduló alkalmából kiadott pa­rancsában elismerő szavakkal emlékezett meg a végzett munkáról, az elért eredményekről, Kárpátalja visszafoglalásáról és mindazokról, akiknek abban részük volt: a leventékről és oktatóikról. Az 1939. évi honvédelmi törvény lezárja az első húsz év munkáját és az egész magyar if­júságot egyetlen szervezetben a levente intéz­ményben tömörítve, további korszerű fejlődés i utján haladó feladatok elé áliitja. Ezeket a fel­adatokat az ifjúság csak úgy tudja tökéletesen megoldani, ha a kötelező katonás szellemű le­ventekiképzés mellett szabadidejét a levente- egyesületi életében hasznosítja. A leventeegyesület a magyar ifjúság össze­fogó társadalmi szervezete. A leventeegyesület célja az, hogy tagjaiból egységes szellemű és nemzeti érzésű, vallásos és küzdőképes ifjúságot neveljen, tagjaiban a nemzeti, a katonai, közösségi és polgári eré­nyeket, valamint a nemzeti öntudatot kifejtesz- sze és megszilárdítsa, az élethivatást és ezen át a nemzet szolgálatának gondolatát tudato­sítsa és mindezek által a nemzet harcképességét, szellemi és testi ellenállóképességét gyarapítsa, végül gondoskodjék az ifjúság szabadidejének helyes felhasználásáról. De a fenti célok eléréséhez az egyesületben tömörült ifjúság odaadó és lelkes munkája 1941 december 14-én este hat órakor előadást rendez a Kulturházban. Szinre kerül: Szent Borbála csodája, a Nemzeti Színház értékes darabja. Színmű kilenc képben. Irta: Hermami Heincz Ortner. Fordította: Keresztury Dezső dr. Személyek: A Szent: Teleki Alice grófnő. A Szent modellja: Tangier Kató. W underlich Tóbiás: Egyed István VIII. o. t. Leeb, polgár- mester: Bentzik Mihály VII. o. t. Vogl: Pál József VIII. o. t. Wimmerl: Hajdú József VIII. o. t. Urswick: Nyilassy Ferenc VII. o. t. Gartenberg: Török Bertalan VII. o. t. Rozen- zweig: Figura Lóránd VI. o. t. Niederberger, cipész: Tamásy István VI. o. t. A művezető: Czikó László VI. o. t. A bolond Borbála: W'ejsiczky Jánosné. Pincémé: Indra Bözsi. Egy anya: Wejsiczky Jánosné. Lem, sztepptáncost' Asbóth József VII. o. t. Giki, Midili, görlök: Mihalovics Márta és Vörös Baba. Sekrestyés: Schlemmer László VII. o. t. írnok: Holczer Ferenc VIII. o. t. Egy mesterlegény: Heben­streit Károly VI. o. t. Hornyán Iván tangóiiar- monika, VII. o. t. Súgó: Perlaki Ferenc. Belépődíj: I. hely 1.50 P, II. helv 1 P, III. hely 50 fillér, állóhely 30 fillér. — A da­rabot december 8-án Alsólendván adják elő. — o — A lfármegyei Sank Önsegé iy ző osztályának Xl-ik csoportja megnyílt — legkisebb betét 50 fillér vagy annak töbszöröse — legkedvezőbb tőkegyűjtés mindenki részére. Felvilágagilássat m bank bármikor »»olgél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom