Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-06 / 276. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 6. Az első magyarok Amerikában Hát bizony már a névben is ott vagyunk. Mert hiszen a mi liliomos királyfink, Szent Imre neve után kapta a nevét. Vespuccinak, laki először ismertette Írásaiban az új földi-észt, ugyanis Amerigo, azaz Imre volt a keresztneve. Az ő keresztnevéből alkottak az új földrésznek nevet. A magyarok eléggé el is árasztották. Kezdettől kezdve. A XIX. század dereka óta pedig egyre többen keresték jobb sorsukat az új hazában. Az 1860-as években végrehajtott tagosítás, amely ha nem is marta ki a magyar parasztot a földbirtokból, de jóval kevesebbet juttatott neki, mint amennyire szüksége lett volna. Szóval ez a rosszul lebonyolított földreform tág kapukat nyitott a kivándorlásnak. Sőt nemcsak tág kapukat nyitott, hanem majdnem kiüldözte a magyar parasztot az évszázadok óta megszállva tartott falujából. — Csak az én falumból, e híres földreform után, harminc esztendő alatt 403 ember vándorolt el a 787 lakóból, ki Slavoniába, ki Amerikába. Ugye, milyen szép percent!? Nemdebár? Na mármost olvasom, hogy kint az Újvilágban nem kevesebb, mint 700 ezer magyar él. Hát bizony, nem tagadom, igen fái, hogy ez a 700 ezer magyar itthon nem találhatott megélhetést. Mert ugyebár ezek túlnyomó része azért hajózott át.. . És — csodálatos, hogy akik itthon semmire, vagy nem nagyon sokra vitték, ott az Újvilágban milyen szépen boldogulnak! Pedig ha ügyetlen emberek volnának, odaát sem sokra vitték volna. Mégis ahány csak kint járt az Újvilágban s aztán hazajött, hozott magával annyit haza, hogy itthon néhány holdacska földet vehetett. Holott addig itthon semmire se tudott menni! De tulajdonképpen nem ezekről akartam beszélni! Hanem azokról! a magyarokról, akik e Hazából elsőnek jutottak el az Újvilágba. Bizony régen, nagyon régen volt. Egyenesen a. X\ . század végén, tehát úgy 445 évvel ezelőtt, amikor magyar ember, helyésebben magyar- emberek Amerika földjére léptek. Mert többen voltak. Egyszerre 14 magyar kötött ki az akkor még, nem is Amerikának, hanem Nyugat-Indiának nevezett Újvilág partjain. Mikor ugyanis Izabella spanyol királyné meghallotta Kolumbus tó ^ hpgy az Újvilágban ugyan sok ember él, de, a keresztény vallás ismeretlen előttük, mindjárt hithirdetőket kért és küldött a pogány indiánok tanítására. És . .. ezek a hithirdetők a Portugáliában lévő hires satubali kolostorból indultak el. A satubali kolostort pedig éppen pár évvel azelőtt alapították és népesítették be magyar pálosok. Azaz mind magyarok voltak. No már most az első hithirdetők ebből a magyar gárdából kerültek ki. Mindjárt először 14-en mentek ki az indiánok térítésére. Tizennégy szép szál magyar pálos barát! Azután pedig még többen is. Az első amerikai hithirdetőket tehát mi, magyarok adtuk. Ez a 15—20 magyar nem is tért többé vissza soha a szép Magyarországba. Mindnyájan ott haltak vértanúhalált az indiánok között Testük ki tudja merre nyugszik', haj, de még az emléküket is befödte a por .. . Nagyon, magyar sorshoz illően — szörnyen... Még a nevüket is elfelejtette a hálátlan Vegyünk ^^^^^^^erdélyi nyerem énykötvény t még ha nem is nyerne, pénzét 4°/o kamattal visszakapja ! mellett .a társadalom megértő erkölcsi és anyagi támogatása is szükséges. Ezért a 20 éves évforduló alkalmából a Zalaegerszegi Levente Egyesület vezetősége azzal a kéréssel fordul a város mindkétnembeli hazafias polgáraihoz, hogy lépjenek be minél nagyobb számban az egyesület tagjai sorába. Az alapszabályok könnyen lehetővé teszik az egyesület támogatását, mert tag lehet minden férfi- vagy nőnembeli feddhetetlen előéletű magyar állampolgár. (Zsidófaju nem.) A tagság oly csekély anyagi áldozatra kötelez, amelyet még a szerényebb anyagi viszonyok között élő jó hazafiak is könnyen vállalhatnak, mert a pártoló tag tagsági dija évi 2 P. Alapitó tag lehet az, aki egyszersmindenkorra 30 P-t vagy ennél nagyobb összeget, avagy tiz éven át évi 5 P-t bocsát az egyesület rendelkezésére. Belépési nyilatkozattal és felvilágositájókkal készséggel szolgálnak a levente oktatók és az egyesület tagjai. A Levente Egyesület vezetősége reméli, hogy a város hazafias társadalma eleget tesz kérő szavának és megértő támogatásával az egyesületi élet olyan fokra emelkedhetik, ami méltán elvárható a megye székhelyén. — o — A Zalaegerszegi Hölgykongregáció Támogassuk a Levente Egyesületet December 31 én lesz húsz éve annak, hogy a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvény cikket kihirdették Ez alatt a húsz év alatt sok minden történt. Többek között kibontakozott a leventeintézmény és leküzdve a kezdeti nehéz ségeket és akadályokat, elérte fejlettségének mai fokát. Felszabadult Hazánk a trianoni bilincsek fojtogató szorítása aló), ami jórészően a leven - temunkának köszönhető. Vitéz Kudriczy István vk. ezredes, a leventék országos parancsnoka a húszéves évforduló alkalmából kiadott parancsában elismerő szavakkal emlékezett meg a végzett munkáról, az elért eredményekről, Kárpátalja visszafoglalásáról és mindazokról, akiknek abban részük volt: a leventékről és oktatóikról. Az 1939. évi honvédelmi törvény lezárja az első húsz év munkáját és az egész magyar ifjúságot egyetlen szervezetben a levente intézményben tömörítve, további korszerű fejlődés i utján haladó feladatok elé áliitja. Ezeket a feladatokat az ifjúság csak úgy tudja tökéletesen megoldani, ha a kötelező katonás szellemű leventekiképzés mellett szabadidejét a levente- egyesületi életében hasznosítja. A leventeegyesület a magyar ifjúság összefogó társadalmi szervezete. A leventeegyesület célja az, hogy tagjaiból egységes szellemű és nemzeti érzésű, vallásos és küzdőképes ifjúságot neveljen, tagjaiban a nemzeti, a katonai, közösségi és polgári erényeket, valamint a nemzeti öntudatot kifejtesz- sze és megszilárdítsa, az élethivatást és ezen át a nemzet szolgálatának gondolatát tudatosítsa és mindezek által a nemzet harcképességét, szellemi és testi ellenállóképességét gyarapítsa, végül gondoskodjék az ifjúság szabadidejének helyes felhasználásáról. De a fenti célok eléréséhez az egyesületben tömörült ifjúság odaadó és lelkes munkája 1941 december 14-én este hat órakor előadást rendez a Kulturházban. Szinre kerül: Szent Borbála csodája, a Nemzeti Színház értékes darabja. Színmű kilenc képben. Irta: Hermami Heincz Ortner. Fordította: Keresztury Dezső dr. Személyek: A Szent: Teleki Alice grófnő. A Szent modellja: Tangier Kató. W underlich Tóbiás: Egyed István VIII. o. t. Leeb, polgár- mester: Bentzik Mihály VII. o. t. Vogl: Pál József VIII. o. t. Wimmerl: Hajdú József VIII. o. t. Urswick: Nyilassy Ferenc VII. o. t. Gartenberg: Török Bertalan VII. o. t. Rozen- zweig: Figura Lóránd VI. o. t. Niederberger, cipész: Tamásy István VI. o. t. A művezető: Czikó László VI. o. t. A bolond Borbála: W'ejsiczky Jánosné. Pincémé: Indra Bözsi. Egy anya: Wejsiczky Jánosné. Lem, sztepptáncost' Asbóth József VII. o. t. Giki, Midili, görlök: Mihalovics Márta és Vörös Baba. Sekrestyés: Schlemmer László VII. o. t. írnok: Holczer Ferenc VIII. o. t. Egy mesterlegény: Hebenstreit Károly VI. o. t. Hornyán Iván tangóiiar- monika, VII. o. t. Súgó: Perlaki Ferenc. Belépődíj: I. hely 1.50 P, II. helv 1 P, III. hely 50 fillér, állóhely 30 fillér. — A darabot december 8-án Alsólendván adják elő. — o — A lfármegyei Sank Önsegé iy ző osztályának Xl-ik csoportja megnyílt — legkisebb betét 50 fillér vagy annak töbszöröse — legkedvezőbb tőkegyűjtés mindenki részére. Felvilágagilássat m bank bármikor »»olgél.
